Vajda Bertalan szakcikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n - a szerző a Magyar Nemzeti Bank Tőkepiaci és piacfelügyeleti Igazgatóságának osztályvezetője.
Szigorodó nemzetközi elvárások
A pénzügyi-gazdasági válságot követően világszerte felerősödtek a kormányzati törekvések az illegális jövedelem- és vagyonszerzés visszaszorítása érdekében. Az adóhatóságok közötti információcsere megerősítése, az adóelkerülés, az agresszív adótervezés és az adócsalás elleni fellépés mellett a (becslések szerint a világ éves GDP-jének 2-5 százalékát is elérő összegű) pénzmosási, valamint a növekvő terrorizmusfinanszírozási jelenségekkel szembeni erőfeszítések fokozása is ismét napirendre került. E célok érdekében a nemzetközi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos sztenderdek megalkotásáért felelős „Pénzügyi Akciócsoport” (Financial Action Task Force – „FATF”) új módszertant és ajánlásokat fogalmazott meg. Ezzel összhangban európai szinten is új, minden tagállamra kötelező előírásokat fogadtak el a „negyedik pénzmosás elleni irányelv” (Irányelv) formájában.
Megváltozó hazai jogszabályi háttér
2017. június 26.-án lépett hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (új Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (új Kit.). E két jogszabály több témakör kapcsán is felhatalmazást adott az MNB elnöke számára, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos elvárásait rendeleti szinten fogalmazza meg.
Az új hazai jogszabályok, valamint új elemként az MNB rendelete – a nemzetközi elvárásokkal összhangban – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyabbá tétele, az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval) által elfogadott, Magyarország pénzmosás elleni rendszerének megerősítését szolgáló ajánlások végrehajtása, valamint a felügyeleti elvárások érdekében születtek meg. A jegybanki rendelet, mint szabályozási újítás az MNB felügyeleti módszertanának megalapozását, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti jogérvényesítési képességét, illetve a hiányosságok esetén alkalmazható felügyeleti eszköztárat is jelentősen erősíti majd.
Az MNB rendelet elvárásai
Az új MNB rendelet – melyről 2017. július 20-án sajtóközlemény is megjelent – a következő fontosabb elemekből áll.
A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontú küzdelem fontos részét képezi, hogy a szolgáltatók felmérjék az őket érintő kockázatokat annak érdekében, hogy erőforrásaikat e kockázatosabb területekre tudják összpontosítani, növelve ezzel működésük hatékonyságát. A rendeletben is kiemelt hangsúlyt kap ez a kockázatalapú megközelítés, melynek megfelelően a szolgáltatóktól is kötelezően elvárt a – pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontú – belső kockázatértékelés elkészítése, valamint e kockázatokkal arányos kockázatcsökkentő intézkedések meghozatala.
A szolgáltatóknak a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve azt megvalósító üzleti kapcsolat vagy ügylet megakadályozása érdekében „belső ellenőrző és információs rendszert” kell működtetniük. A rendszerre vonatkozóan az MNB három témakörben határozott meg kötelező intézkedéseket:
- Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás szempontjából kockázatos ügyfelek és szokatlan ügyletek kiszűrése: a szolgáltatóknak szűrőrendszert kell működtetniük, melyben az általuk kockázatalapon meghatározott, de minimum a rendeletben rögzített ügyfél- és ügylettípusra vonatkozó szűréseket kell végezniük. Mindezt a több, mint ötvenezer ügyféllel rendelkező szolgáltatók automatikus szűrőrendszerrel kötelesek végrehajtani. A rendelet emellett meghatározza a szűrések eredményeképpen született „találatok” feldolgozásának minimálisan elvárt rendjét is.
- Belső visszaélés-bejelentő rendszer működtetése: minden szolgáltató köteles olyan rendszert működtetni, ahol a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja bejelentést tehet, ha tudomására jut, hogy a szolgáltató megsérti a vonatkozó törvényi előírásokat.
- A hatósági megkeresések teljesítésének megkönnyítése: azért, hogy a szolgáltató hatékonyabban és gyorsabban teljesítse a beérkező hatósági megkereséseket, rendszereiben biztosítania kell a visszakereshetőséget és a strukturált lekérdezési lehetőséget.
A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése mellett a szolgáltatóknak haladéktalanul végre kell hajtaniuk a ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedésekben foglaltakat is. Fontos újítás a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre vonatkozó szűrőrendszer kidolgozására és működtetésére vonatkozó – MNB által kidolgozott – előíráscsomag is. A rendeleti előírások szerint az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott és a képviselő személyes adatait össze kell vetnie a szolgáltatónak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel érintettek listájával. Ha a szolgáltatók ügyfélszáma meghaladja az ezer főt, úgy a kereséseket automatikus szűrőrendszerrel kell végrehajtaniuk.
Bizonyos szolgáltatások igénybevételekor a szolgáltatók kötelezettsége az ügyfelek új Pmt. szerinti átvilágítása. A jogszabály pontosan meghatározza, mely esetekben kell ügyfél-átvilágítást alkalmazni, valamint felsorolja az ilyenkor elvégzendő intézkedéseket is. A rendelet rögzíti az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás lehetséges ügyköreit, valamint meghatározza a fokozott ügyfél-átvilágítás kötelező alkalmazásának eseteit is.
A rendeletben előírt szigorú biztonsági és működési feltételek teljesülése esetén a jövőben személyes ügyintézés helyett például számítógép, táblagép vagy okostelefon kamerája és mikrofonja segítségével, távolról is elvégezhető lesz az ügyfél-átvilágítás. A rendelet részletesen rendelkezik az ügyfél-átvilágítási folyamat kötelező elemeiről, valamint a távoli ügyfél-átvilágítás elvégzésére alkalmas eszközökről is.
Az előírások lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók ügyfélkapcsolataik létesítése és kezelése során bizonyos – fokozottabb kockázatot jelentő vagy sejtető – esetekben megerősített eljárásban hajthassák végre az új Pmt.-ben foglalt kötelezettségeiket. A megerősített eljárás kötelező eseteire, illetve a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan az MNB rendelet szintén tartalmaz részletszabályokat. Így például a szolgáltatók kötelesek a megerősített eljárás során további információt beszerezni a tervezett ügyletről, az ügyfélről, annak pénzügyi eszközeiről, vagy éppenséggel azok forrásáról.
A pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi és hazai előírások meghatároznak olyan kockázatalapú eseteket, ahol a szolgáltató kijelölt vezetőjének kell döntést hoznia. Az MNB rendelet szerint a jövőben e vezető közvetlen döntése alapján hagyható jóvá ügylet vagy köthető szerződés egyes, pénzmosás szempontjából magasabb kockázatú ügyfelekkel. Ide sorolhatók például a havi 50 millió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelző vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni szándékozó ügyfelek. Továbbá olyan esetekben, ahol gyanús, hogy a szolgáltatást valójában nem a szerződéskötési kérelemben feltüntetett személy (például stróman személy) szándékozik igénybe venni.
A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem kritikus fontosságú eleme, hogy a szolgáltatók munkatársai legyenek tökéletesen tisztában feladatukkal, felelősségükkel, valamint ismerjék az elvégzendő intézkedéseket, illetve azok célját is. A rendeletben kötelezően előírt képzési program ezért fontos részét képezi az új elvárásoknak. A rendelet lényegében kétszintű (általános ügyintézői, valamint speciális) képzési programot ír elő, valamint tételesen felsorolja az oktatás során kötelezően érintendő témaköröket is. Az általános ügyintézői oktatást valamennyi, az új Pmt.-ben és új Kit.-ben foglalt feladat ellátásában közreműködő dolgozó részére meg kell tartani, míg a speciális oktatásban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséért felelős szakterület (amennyiben van ilyen) részesül.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
