Hogyan mentené a lakosság a devizaadósokat?

A terhek megoszlásán alapuló, és a leginkább rászoruló adósokat megsegítő mentőcsomagra lenne szükség - derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív felméréséből. A válaszokból kiderül, az eddigi mentőcsomagok kevésbé tudtak segíteni a valóban bajban lévő, 90 napon túli tartozással rendelkező adósokon. A megkérdezettek alacsony eredményességűnek tartják a kifejezetten ezt a kört megcélzó ócsai lakópark programját, mindössze 16 százalékos eredményességet kapcsolnak hozzá. Pedig ahogy arra egy korábbi felmérés rámutatott, a többség éppen egy ésszerű keretek között megvalósított, illetve a leginkább rászorulókat megsegítő csomagot támogatna.

Elutasított végtörlesztés, hasznos árfolyamgát

A megkérdezettek 68 százaléka szerint a végtörlesztés nem volt megfelelő módszer a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek megsegítésére, ugyanis az intézkedés elsősorban nem azokon segített, akik valóban rászorultak, hanem azokon, akik az igénybe vételhez elegendő szabad forrással rendelkeztek. Harminc százalék szerint csak részlegesen volt eredményes a program, és mindössze a megkérdezettek 2 százaléka tartja egyértelműen jó megoldásnak a végtörlesztést. A végtörlesztés elutasítottsága azok körében a legmagasabb, akik jelenleg is fizetési gondokkal küzdenek, 90 százalékuk szerint nem volt hasznos az intézkedés – mondta Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.

Jóval pozitívabb ennél az árfolyamgát megítélése, amelyet a válaszadók 81 százaléka alapvetően jó iránynak tart, és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy a rögzített árfolyamon való törlesztés nem megfelelő segítség. A megkérdezettek 71 százaléka szerint ugyanakkor bár az árfolyamgát jó, ám önmagában nem elegendő a nem teljesítő hitelesek fizetőképességének helyreállítására.

Mi lenne a jövőben?

A felmérés második része kitért arra, hogy milyen típusú mentőcsomagra lenne szükség a jövőben a 90 napon túli tartozással rendelkezők megsegítése érdekében, és hogy kinek kellene az ezzel járó költségeket átvállalni. Már többször is felmerült az adósságelengedés ötlete a nem teljesítő adósok esetében, az azonban még vita tárgyát képezi, hogy mekkora lehetne az elengedett összeg mértéke. A válaszokból kiderül, a többség nem, vagy csak bizonyos feltételekkel támogatna adósságelengedést: a megkérdezettek negyede szerint nincs szükség ilyen típusú segítségre, további 39 százalék pedig csak olyan mértékű elengedést tartana jogosnak, amely mellett még nem járnak jobban a devizahitelesek, mint azok, akik forintban adósodtak el. A megkérdezetteknek mindössze 35 százaléka támogatna bármilyen mértékű elengedést, ha azzal az adós fizetőképessége helyreáll.

A fizetőképességet nagymértékben befolyásolja az adós jövedelmi helyzete, és 90 napon túli tartozás sok esetben a munkahely elvesztése miatt halmozódott fel. A válaszadók túlnyomó többsége, 93 százaléka támogatná, hogy a munkanélkülivé vált, nem fizető devizahitelesek kisebb-nagyobb mértékű speciális segítséget kapjanak. A megkérdezettek 31 százaléka szerint az intézkedéssekkel járó pluszkiadásokat az államnak kellene átvállalnia, ugyanis az adós a válság és az általános gazdasági helyzet miatt vesztette el az állását, 16 százalék viszont a bankokra hárítaná a terheket, mivel számolnia kellett volna azzal, hogy ügyfele munkanélkülivé válhat. A válaszadók szűk többsége, 54 százaléka szerint az államnak és a banknak közösen kell megoldást találnia a helyzetre.

A válaszokból egyértelműen látszik, hogy a magyarok többsége nem tartja eredményesnek az eddigi mentőcsomagokat, és egy esetleges újabb intézkedés esetén elsősorban a valóban rászoruló, például munkanélkülivé vált, fizetni nem képes adósok megsegítését támogatná, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem hozná hátrányos helyzetbe a forinthiteleseket a devizahitelesekkel szemben, és a csomaggal járó költségeket megosztják a bankok, az állam és az adósok között - foglalta össze a kutatás eredményeit Sándorfi Balázs.