A jegybank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) első szakaszának lezárultával a vállalati hitelállomány a várakozásoknak megfelelően az elmúlt év utolsó negyedévében visszaesett, ám év/év alapon is 1 százalékos visszaesést mutat az adat, amely erősíti azt a nézetet, hogy az program első körében igen komoly volt a hitelkiváltás. Persze, azt mindenképp előnyként lehet elkönyvelni, hogy az elmúlt évek 3-4 százalékos visszaesési üteme lassult. Ugyancsak fontosnak nevezte az MNB hitelezési folyamatok kiadványát bemutató tanulmányt bemutató Fábián Gergely, a jegybank elemzője, hogy a szűken vett kkv-hitelállomány akárcsak a III. negyedévben, az év utolsó három hónapjában bővülni tudott. A IV. negyedévi visszaesés ráadásul a rövid hiteleknél volt jellemző, s a számok azt is mutatják – az, hogy a forinthitel-kihelyezések terén nem volt komoly a visszaesés -, hogy nem érződik számottevően az előrehozott beruházások a program általi finanszírozása.
A vállalati hitelfelvételek nem igazán változtak, a kamatok csökkenése csak a forinthiteleknél érezhető – ez a jegybanki kamatcsökkenés automatikus átvételét mutatja. (Az NHP adataiatól megtiszította a jegybank a statisztikákat.)
Megelőző portfóliótisztítás
Az állománycsökkenés, a vállalati oldalon az erőteljes portfoliótisztításnak tudható be, amit a jegybank szerint leginkább az új EBA-tartalékolási szabályok idei bevezetésére történő felkészülés indokolhat. Ugyancsak megmozgatta az állományt, hogy egyik bankunk egy leányvállalatánál a korábbi 40 milliárdos hitelt tőkére cserélte. A problémát az mutatja, hogy bár a hitelállomány leépülés jelentősen javult, a velünk versengő V4 országokban – bár csökkent az ütem -, de még most is 1,5 százalék feletti hitelállomány-bővülést regisztráltak.
50 milliárdnál tartanak
Az NHP második szakaszában február 21-ig 50 milliárd forint új szerződést kötöttek a bankok, amelyből eddig 42 milliárdot folyósítottak - hangzott el az adat megerősítve a Privátbankár tegnapi tőkepiaci konferenciáján kialakult konszenzust. A várakozások szerint a második negyedév közepétől-végétől fog emelkedni a kereslet a program iránt – mondta Fábián Gergely, aki ezt a beruházások tervezésének elhúzódása mellett az EU-forrásokhoz jutáshoz való feltételek tisztulásával magyarázta. Vonnak Balázs, a jegybank igazgatója szerint miután a komolyabb beruházások még a csőben vannak, egyelőre korai lenne kimondani, hogy az átlagkihelyezés alacsonyabb, mint az első szakasz esetében.
Garanciaoldalon támaszt kap az NHP?
Nem cél, hogy minél több olcsó hitel menjen ki a gazdaságba, az MNB a hitelhez jutás problémáit akarta kezelni a hitelprogrammal hangsúlyozta Vonnák Balázs. Ha nem lesz elég kereslet a termékre, akkor a jegybank nem akar mindenáron pénzt nyomni a rendszerbe – épp ezért egyelőre a most megnyitott 500 milliárdos keret kihelyezését tervezik év végéig.
A feltételek további enyhítése a monetáris tanács kompetenciája – hangsúlyozták a résztvevők, ám a beszélgetés során kiderült, hogy a garanciatermékek és garanciafeltételek terén változás várható. Az, hogy ez a garanciaintézmények életre lehelését, vagy például a garanciadíjnak az NHP 2,5 százalékos szintjén kívüli érvényesíthetőségét jelentheti-e, nyitva hagyták a jegybanki képviselők.
Nem hitelből karácsonyoztunk
A lakossági oldalon a hitelezett háztartások mérlegalkalmazkodása tovább tart, ami érdekes, hogy tavaly már csak a Club Med országokban csökkent a háztartási hitelállomány. Gond nemcsak a hiteltörlesztéssel van, hanem azzal is, hogy az új szerződések volumene enyhén visszaesett a IV. negyedévben, ezzel megakasztva az év eleje óta tartó pozitív folyamatokat.
Elég furcsa a helyzet: kereslet van a bankok szerint a lakosság oldaláról, a pénzintézetek hitelezési feltételekben némiképp enyhítettek is, ám ennek ellenére csökken a folyósítás. Érdekes helyzetet teremt a jegybanki kamatcsökkenés: a támogatott lakáshitelek vonzereje csökken, hiszen a törvény szerint – bármennyire csökken az alapkamat – az ügyfélkamat nem csökkenhet 6 százalék alá – Vonnák Balázs szerint ez is közrejátszhatott az év végi kereslet-visszaesésben.
A lakástakarék érdemi módosító tényező lett a felár tekintetében
A kamatokat tekintve a lakáshiteleknél némileg közeledett a THM mértéke a régióhoz, ám a csökkenő kamatbázisra számolt felár ugyanakkor jóval magasabb, mint a visegrádi országokkal. Itt nem felár-emelkedésről kell beszélni, hanem inkább arról beszélünk, hogy a bankok ezen a téren nem teljesen követik le a jegybanki kamatcsökkenést. A statisztikából az is látszik – hogy az utolsó negyedévet leszámítva a tiszta lakáshitelek felára csökkenő trendet mutat, a szinteket az tartja meg, hogy a lakástakarékkal kombinált hitelek felára emelkedik. (Miután az új lakáshitel-kihelyezések terén ez a szegmens bővül a legjobban, alaposan rányomhatja a nyomát az adatokra.)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 1,77 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. 
