Privátbankár.hu: Hogyan lehet valakiből privátbanki ügyfél?
Nagy Bertalan: Ha valaki ma Magyarországon privátbanki ügyfél szeretne lenni, általában 50-70 millió forintos megtakarítással az lehet. Jelenleg minden nagyobb bank és független befektetési szolgáltató nyújt ilyen szolgáltatást. Az Equilor Private Banking szolgáltatása 50 millió forinttól vehető igénybe.
PB: Hogyan érinti ezt az üzletágat a kamatok mélyrepülése?
N. B.: A korábbi években nagyon jó hozamokkal lehetett számolni, de amióta a betéti kamatok és az állampapír-hozamok lecsökkentek, egyre nagyobb a verseny a befektetési tanácsadók és a privátbankárok között is. Egyre nehezebb kiemelkedő hozamot elérni, és most derül ki, hogy nem elég csak akciós betétekkel vagy Kamatozó Kincstárjeggyel operálni, hanem hozzáadott érték is kell a hozam eléréséhez. Annak ellenére, hogy már csak 2,3 százalék a jegybanki alapkamat, a befektetők még mindig legalább 6-8, sőt sok esetben tíz százalékos hozamot szeretnének elérni éves szinten. A mi feladatunk, hogy felmérjük az ügyfelek kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, és annak alapján megmondjuk azt is, ha az adott kockázatvállalás mellett nehéz, sőt esetleg lehetetlen például évi tíz százalékos hozamot elérni.
PB: Minden befektetési szolgáltatónál egy Mifid-teszttel szoktak indítani, amely nagyrészt éppen a kockázatvállalást méri fel.
Nagy Bertalan, az Equilor Private Banking-igazgatója. |
N. B.: Így van, de ez a teszt csak az alapja mindennek. Egy személyes beszélgetés alapján derül ki sok minden, ez alapján ismerjük meg az ügyfél valós igényeit, kockázatvállaló képességét, hajlandóságát, például hogy az ügyfél ingatlant szeretne vásárolni, vagy fel szeretné használni a tőkéjét pár éven belül valamire. Ténylegesen komolyan gondolja-e, hogy hajlandó évi tíz százalékos hozamért nagyobb kockázatot vállalni. Ha kimondjuk, hogy nagyobb kockázatvállalás mellet nem csak nyereség, hanem akár veszteség is realizálható, akkor sok esetben rájönnek, hogy nem, azt már nem szeretnék felvállalni. Ebben az esetben számukra már csak a tőkegarantált termékek jöhetnek szóba. Egyre nehezebb, de azért ezen a piacon is lehet hozamot elérni.
PB: Azért képesek megérteni a befektetők, hogy választaniuk kell hozam lehetősége és a kockázat között, az alacsonyabb kamat és a magasabb kockázatú termékek között?
N. B.: Eddig a hazai befektetők el voltak kényeztetve a magas kamatok által, új számukra a jelenlegi hozam környezet, mely Európában már sok évvel ezelőtt megjelent. Most érezni azt, hogy ez a 2-3 százalékos kamatkörnyezet már nem komfortos a hazai befektetők számára, és váltani szeretnének, alternatív megoldásokat keresnek. Innentől nagyon fontos lesz, hogy hova, kihez fordulnak majd. Érdemes lesz megnézniük, hogy milyen instrumentumokból tudni választani az adott szolgáltatónál. Nagyon fontos például, hogy ne csak forintban lehessen befektetni, hanem euróban és dollárban is. Hogy ne csak betétet tudjon elhelyezni, hanem befektetési alapokat és állampapírokat is vehessen. Valamint ne csak az adott pénzügyi szolgáltató termékeit, hanem más cégekét is, mert ezáltal sokkal diverzifikáltabb portfoliót tud kialakítani.
PB: Előfordul, hogy valaki körömszakadtáig ragaszkodik hozzá, hogy ő évi tíz-tizenöt százalékot kapjon kockázatmentesen, és nem érti meg a szituációt?
N. B.: Előfordulhat, ebben az esetben mi valószínűleg megköszönjük neki a lehetőséget, és elmondjuk, hogy ha valahol garantálják neki azt a tíz-tizenöt százalékot, akkor gondolkodjon el azon, mennyire lehet az valós ajánlat 2-3%-os hozamkörnyezetben.
PB: Az ügyfeleknek körülbelül mekkora hányada hajlandó elmozdulni a kockázatosabb irányba, és mekkora hányaduk marad meg inkább az alacsony, de biztos kamatnál?
N. B.: A privátbanki tanácsadók felkészültek, jól képzettek és jól meg tudják találni a hangot az ügyfelekkel. Nem arról van szó, hogy óriási kockázatot kellene vállalni, de el kell fogadniuk a befektetőknek, hogy nincs ingyenebéd, valamennyit kockázatot vállalni kell a magasabb hozam elérésének érdekében. Ma már a 6-8 százalék is jó hozamnak számít.
PB: Honnan jönnek a privátbanki ügyfelek, mely gazdasági területekről, szférákból, és mennyire képzettek pénzügyileg?
N. B.: Általában a vállalkozói körből, cégvezetők, orvosok, ügyvédek közül érkeznek. Sok pénznek látszik az 50 millió forint, de bizonyos esetekben akár örökség által vagy egy ingatlan eladásával is hozzá lehet jutni ennyi pénzhez. Az ügyfelek az élet minden területéről érkeznek, ők a saját területükön nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, a pénzügyeket ránk bízzák.
PB: Alapvetően milyen portfólió-megosztást javasolnak most az ügyfeleknek, például milyen alapfajták között osszák meg a pénzüket?
N. B.: Például százmillió forintot már érdemes megosztani. Deviza szerint forint, dollár, euró megosztást javaslunk, azért ezekben a devizákban, mert ezekben nagy a kínálat befektetési eszközökből. Most 50-70 százalékát helyezném el forintban, a többit euróban és dollárban. A befektetési eszközök közül pedig vennék hosszabb magyar állampapírt, kötvényalapot és abszolút hozamú alapot is. Magyar vállalatok eurós kibocsátású kötvényeit is betenném ebbe a portfólióba.
PB: Az utóbbiak, OTP, Mol, Richter kötvények, korábban hatalmas üzletet jelentettek, de ma már a hozamuk állítólag alig haladja meg a magyar állampapírokét.
N. B.: Ez így van, de euróban 4-5 százalék, még mindig jó, nem nagyon van más kedvező alternatíva. Végül kisebb hányadban, 10-15 százalékban vennék német és amerikai részvényeket is.
PB: Annak ellenére, hogy csúcson vannak a német, amerikai tőzsdék?
N. B.: Igen, szerintem még most is lehet jól teljesítő tőzsdei cégeket találni.
PB: Milyen jövőt jósolnak a hazai ingatlanpiacnak?
N. B.: Elég sokat estek és jelenleg is lent vannak az ingatlanárak. Az idén elkezdődött valamilyen mozgolódás, egyre többen fektetnek ingatlanba. Az alacsony hozamok mellett egy jó fekvésű lakást áron alul megvásárolni, majd kiadni hosszabb távra egyre inkább alternatíva lehet. Az ilyesminek a hozama még mindig 8-10 százalék is lehet évente. Természetesen ebben is vannak kockázatok, a bérlők például lelakhatják az ingatlant, vagy nem fizetnek. Egy nagyobb tőkéjű privátbanki ügyfélnek mindenesetre az ingatlanba történő befektetés is egy jó alternatíva lehet.
PB: Németországban évek óta szépen mennek fel a lakásárak...
N. B.: Sőt, Angliában is 5-10 százalékot emelkedtek a lakásárak az elmúlt egy évben, egy igazi boom kezdődött ott el.
PB: Vannak olyan ügyfelek, akik németországi, angliai lakásvásárlásba belevágnak?
N. B.: Németországban, Angliában nem láttam ennek nyomát, Angliában például nagyon drágák az ingatlanok, százmillió forint alatt nemigen lehet kapni. De Bécsben, Horvátországban, Spanyolországban sokan vesznek apartmant. Felpezsdült az élet a Balatonnál, vagy Budapest belvárosában is, ezeket is ki lehet adni külföldieknek, ezen a téren megindult valami mozgás.
PB: Az árak viszont ettől még nem mentek fel, úgy tudom.
N. B.: Nem, de talán kezdenek kifenekelni, elértek a gödör aljára.
PB: Mennyire foglalkoznak a befektetőik devizával, devizaspekulációval?
N. B.: Magyarországon minden kisebb és nagyobb befektetőknek megvan a véleménye a forintról, vagy erősödni, vagy éppen gyengülni látják. Persze meg is van a lehetőségük az ügyfeleinknek arra, hogy ilyesmire játszanak. Akár sima konverzió révén, amikor dollárt, eurót vesznek, és várják, hogy felmenjen az árfolyam, akár határidős vagy opciós ügylettel. Egyébként az euró/forint és a dollár/forint devizapárok a leginkább kedvelt célpontok.
PB: Általában forintgyengülésre spekulálnak, vagy forinterősödésre is?
N. B.: Az év elején azt láthattuk, hogy 314 forintos árfolyam mellett már alapvetően inkább forinterősödésre fogadtak a befektetők, azaz eladták az eurót és a dollárt, viszont ahogy 300 forint közelébe értünk, újra a forintgyengülési várakozások erősödtek fel, azaz az euró és dollár vételi pozíciók kerültek túlsúlyba.
PB: A befektetőik maguk szeretik meghozni a döntéseket, vagy átengedik ezt a vagyonkezelőknek?
N. B.: Vannak, akik rábízzák a vagyonkezelőkre a döntéseket, mondván, hogy ők értenek hozzá igazán, és ők csak az eredményt szeretnék látni. Ez a vagyonkezelés, ami azonban Magyarországon ritkább, mint az általános, úgynevezett bizományosi keretszerződés, amikor az ügyfél maga hozza meg a befektetési döntéseket. A befektetési alapok térnyerésének köszönhetően egyre többen bízzák befektetéseiket az alapkezelőkre, amely befektetési forma hasonlít a vagyonkezelésre, hiszen a befektetési alapok esetében az ügyfél csak egy alapkezelőt vagy egy eszközosztályt választja ki, a befektetési döntések meghozatalát már a szakemberre bízza.
PB: Annak ellenére szeretik a legtöbben maguk meghozni a befektetési döntéseket, hogy a többségnek nincs különösebb pénzügyi képzettsége?
N. B.: Alapvetően igen, annak ellenére szeretik meghozni a döntéseket, hogy amúgy jó részét megfogadják a tanácsadó javaslatainak.
PB: Az Equilornál hogyan változott az utóbbi időben a privátbanki üzletág mérete, népszerűsége, van valamilyen felfutás?
N. B.: A Equilor privát banki területen az utóbbi két évben szinte exponenciálisan növekedés volt megfigyelhető. A csökkenő kamatok miatt pártoltak át az ügyfelek a bankbetétekből, de mi is jó árakkal és széles szolgáltatás-palettával igyekeztünk a kedvükre tenni. Ami a konkrét számokat illeti, nem egészen másfél év alatt, 2013 elejéhez képest mintegy 60 százalékkal nőtt a nálunk kezelt vagyon.
PB: A politikusok a magyar középosztály erősítését tűzték ki célul, például adópolitikával. Ennek lehetett szerepe a felfutásban?
N. B.: Az elmúlt években a középosztály, vagy inkább felső középosztály a jelek szerint megerősödött, ennek a privátbanki üzletág haszonélvezője volt.
PB: Hogyan oszlik meg az Önöknél kezelt vagyon az egyes befektetésfajták között?
N. B.: Kötvényekbe és kötvényalapokba fektettek nagyjából ötven százalékot, abszolút hozamú alapokban 15 százalék lehet. Részvénybefektetésekben szintén 15 százalék körüli, határidős devizapozíciókban pedig mintegy 20 százalék van.
PB: Szeretik a magyar részvényeket is, vagy inkább a külföldieket?
N. B.: Még mindig inkább a magyar részvényeket veszik, ha részvényekről van szó. Azokról sokkal inkább hallanak híreket, sokkal inkább ismerik. De ahogy egyre inkább szűkül a magyar részvénypiac, egyre inkább érezhető, hogy elkezdtek külföldön is üzletelni, leginkább Németországot és Amerikát preferálják. Fontos, hogy kellő információval lássuk el befektetőinket a külföldi részvényekkel kapcsolatban is.
PB: És itthon, csak a Mol, Matáv, OTP, Richter, vagy kisebb papírok is?
N. B.: Pontosan ez a négy, a blue chipeknél maradnak.
PB: Miért jobb egy brókercég privátbanki üzletága az ügyfél szempontjából, mint a bankoké?ű
N. B.: Szélesebb termékpalettáról sokkal rugalmasabban tudjuk kiszolgálni az ügyfeleket. Egy ügyfelem például nemrég egzotikusabb külföldi kötvényeket akart vásárolni, és ki tudtuk szolgálni – ezt egy banknál valószínűleg nem kapná meg…
PB: A tranzakciós adó csökkentette az ügyfelek mobilitását? Jobban meggondolják, hogy másik szolgáltatóhoz menjenek át?
N. B.: Érezhetően jobban meggondolják, viszont az is észrevehető, hogy ha valaki szolgáltatót vált, akkor mindenét átviszi, nem osztja meg a vagyonát többfelé. Adóoptimalizálásra egyébként javasoljuk mindenkinek a tartós befektetési számlát (TBSZ), amely 2014 elejétől már hordozhatóvá vált, ráadásul visszamenőleg is, így azt át lehet hozni akár más szolgáltatótól is. Ez a számla érezhetően hosszabb távú gondolkodásra sarkallja az ügyfeleket, ilyen szempontból egyértelműen pozitív hatású volt.
PB: Nemrég változott a polgári törvénykönyv, például az öröklés szabályai. Ez mit jelent ebben az üzletágban?
N. B.: Szeretnénk segítséget nyújtani a bizalmi vagyonkezelésben is az ügyfeleinknek, mely hazánkban idén márciusban lépett életbe, azonban külföldön már több száz éve működik. Ennek segítségével ügyfeleink meg tudják valósítani, hogy a PTK változásoknak megfelelően szét tudják választani céges és magán vagyonukat. Természetesen ennek jogi oldalát az ügyvédi irodák rendezik, mi a befektetési lehetőségeket nyújtjuk ebben a konstrukcióban.
PB: A privátbanki üzletág és a fiókhálózat, a mezei ügyfelek között sok helyen van még egy prémiumnak nevezett kategória is, ha jól tudom, általában tízmillió forintos vagyontól.
N. B.: Nálunk, az Equilornál a lakossági, akár 10 millió forintos vagyonú ügyfelek is megkapják azt a szolgáltatást, amit máshol a prémium ügyfelek. Ugyanúgy van személyes kapcsolattartójuk, ugyanúgy elérnek egy széles termékpalettát és rugalmasan, kényelmesen adhatnak megbízást. Éppen ezért mi nem szegmentáljuk külön az 50 millió forint alatti megtakarítások tovább.
PB:- Körülbelül mekkora tőkével érdemes önöknél retail ügyfélnek lenni? A díjak általában orientálják az ügyfeleket.
N. B.: Meglátásom szerint számlát nyitni két-hárommillió forinttal érdemes, de kb. öt-hatmillió forinttól lehet megfelelően diverzifikált portfóliót költséghatékonyan kialakítani.