Ahogy azt várni lehetett, az üzleti sorokon a vártnál sokkal jobban teljesített az OTP, ezért a tegnap megjelent - az OTP által kozmetikázott - elemzői konszenzusnál több, mint 10 milliárd forinttal alacsonyabb, ám így is durva mértékű, 153,146 milliárd forintos veszteségről adott számot a bank. A pénzintézet a korrekciós tételeknél a várt 182 milliárd forintnál 10 milliárddal többet bukott, miután az ukrán goodwill leírása a várt 5,4 milliárd forintos tétel helyett 11,6 milliárddal szerepel, s ezen felül extra tételként adódott a krími kitettségekre megképzett 8,1 milliárdos kockázati költség - amivel 90 százalékra emelte az OTP a fedezettséget. Az extra veszteségeket ugyanakkor 4,1 milliárddal csökkentette a Banco Popolare Croatia akvizíció hatása.
A devizahiteles törvény hatása
Miután az elemzők helyett a bank számolta ki a korrekciós tételek között az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés MNB-irányelvek alapján elszámolt várható költségeit, így itt nagymértékű eltérésre nem lehetett számítani. Az árfolyamrés 32, az egyoldalú kamatemelések pedig 144,1 milliárd forintjába fájnak majd a legnagyobb banknak a társasági adó után, ha minden változatlan marad a perek után, amelyet a bank indít. Persze további kérdés, hogy vajon a végleges, Parlament által megalkotott elszámolási szabályok mennyiben térnek majd el az MNB által kiadottól - az azonban bizonyos, hogy a bank prudensen az egész összegre tartalékot képzett 2014. II. negyedévében.
Az elemzőket megverte, a bázisévet nem a bank
Az üzleti eredményeket áttekintve látható, hogy az OTP Csoport 2014 első félévében 74,3 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el, mely 20 százalékkal marad el a bázisidőszak 93,1 milliárd forintos profitjától. Mind a nettó kamat-, mind a jutalékbevételek alulmúlták az elemzők által várt tételeket, így a 158,2 milliárdos nettó kamatbevétel és a 41,48 milliárdos díj- és jutalékbevétel 3 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Az egyéb bevételek soron a bank 11 milliárdos eredményt tudott felmutatni, ami ugyan ötödével alacsonyabb, mint egy éve, ám az elemzők ennél alacsonyabb, 9,1 milliárdos eredményre számítottak.
Az elemzők által várt 2 százaléknál kétszer nagyobb, 4 százalékkal kevesebb pénzt, 101,8 milliárd forintot kellett a bank üzemeltetésére költeni a hitelintézetnek, de ezek a tételek messze nem lennének elegendőek arra, hogy az OTP - persze a helyzethez képest - ilyen jól teljesítsen. Ami a számokat "visszahozta" az elemzői várakozások borúlátó tengeréből az a kockázati költségek vártnál kedvezőbb alakulása volt: a bank a második három hónap alatt az I. negyedévinél 8 százalékkal kevesebb, 2013. II. negyedévénél azonban 6 százalékkal magasabb, 63,3 milliárdos kockázati költséget számolt el. Ez ugyanakkor számottevően jobb, mint az elemzők által várt 71,77 milliárdos céltartalékolás.
Céltartalékon jött vissza a bank
A társaság gyorsjelentése szerint a második negyedévben a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 0,5 százalékponttal, 21,6 százalékra emelkedett, a problémás állományból egy komoly tételt, 25 milliárd forintot egy magyarországi projekthitel 90 napon túl késedelmes kategóriába történő csúszásához kapcsolódott. A hitelminőség az OTP Core-nál, Bulgáriában és Romániában is javult. A magyarországi érdekeltségeknél a kockázati költségek csökkenése 39 százalékos visszaesést mutat. Oroszországban ugyanakkor minden idők legmagasabb szintjére emelkedett a 90 napot meghaladó hitelek állománya - csak ide 28 milliárd forintos céltartalék megképzése vált szükségessé. Az ukrán üzlet hitelkockázati vesztesége 18 milliárd forint volt. A céltartalék fedezettség ugyanakkor csoportszinten még tovább javult, 83,9 százalékról 84,1 százalékra.
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
