A devizahiteles elszámolási törvényhez kapcsolódhat Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár azon törvénymódosító javaslata, amely szerint a takarékszövetkezeti integráció a jövőben bármely hitelintézetet beengedhetne tagjai körébe, azaz nem csak takarékszövetkezet, de kereskedelmi bank is kérhetné felvételét a "klubba". Ezen nem kellene megütközni, hiszen a korábbi takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapoknak is voltak tagjai olyan hitelintézetek, akik kereskedelmi banki funkciókkal bírtak - ezek döntően takarékszövetkezetből átalakult bankok voltak.
Ráírták a törvényt az államnak kedves bankra
A VS.hu által megszellőztetett esetben ugyanakkor az ennél többre utalhat, hogy a törvényjavaslat szerint elég pontosan körülhatárolt a felvehető társaságok köre. Eszerint kereskedelmi bank, jelzálogbank és lakás-takarékpénztár is jelentkezhet, a javaslat szerint a feltétel az, hogy rendelkezzen akár egyetlen TakarékBank részvénnyel, elfogadja a központi alapszabályt, és persze, hogy a befogadással az integrációs szervezet is egyetértsen.
A VS.hu szerint a szabályok azt jelzik, hogy a FHB becsatlakozását készítette elő a miniszterelnökséget vezető államtitkár. Ezt jelezheti, hogy a piacon ma 3 jelzálogbank van, s sem az OTP, sem az UniCredit jelzálogbankjának beolvadása nem várható az integrációba. Ugyancsak érdekes feltétel, hogy a mai napon létező két nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet ellenére a törvény ezt a társaságtípusban működő szervezeteket is a befogadhatóak közé emeli, márpedig aligha gondolható az, hogy az OTP bejelentkezne a Takarékbank alatt átalakuló integrációba. (Más kérdés, hogy épp a nyilvános részvénytársasági forma elég sok akadályt gördíthet egy ilyen, önállóságvesztő beolvadás elé.)
A cikk szerint egyértelmű, hogy ezt az utat azért kellhet az FHB-nak választania, mert a devizahiteles törvénycsomag miatt tőkemegfelelési mutatója az elvárt minimum, a 8 százalékos szint közelébe csökkenhet. Ez ugyan még tartható, ám sokan emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank ennél szigorúbb tőkekövetelményekkel is számol elvárásaival.
Az FHB az első félévben még csak az árfolyamrés-visszaírásra képzett tartalékot, ugyanakkor a bank is azok között van, amelyek első fokon már elbuktak a Kúrián. Miután az elszámolási törvény az MNB-t hatalmazza fel, hogy az elszámolási szabályokat megalkossa, aligha lehet azt gondolni, hogy a jegybank ne a bankoknak legrosszabb, tőkésítéses ajánlását ülteti majd át az elszámolási rendeletbe. Ez pedig igen komolyan fáj majd az FHB-nak, amelynek forrásbevonási lehetőségei korlátozottak. Viszont számos ponton már eddig is együttműködött, összefonódott az új integrációval.
Betétesek kártalanítására nem adnak
Németh Lászlóné tegnap egy konferencián nyomatékosította: az állam által az integrációnak szánt 136 milliárd forinthoz nem lehet hozzányúlni, amíg - várhatóan december 10-ig - az új integráció fel nem áll. Ez azt jelenti, hogy ezen összeg nem használható fel a bajba jutott, ám az új integrációból kirúgott takarékok ügyfeleinek kártalanítására - ahogy a korábbi intézményvédelmi alapokban lévő pénzek sem.
Ellenben ezek szerint arra alkalmasak lehetnek, hogy tőkepótlásként szolgáljanak az integrációba esetleg bekéredzkedő hitelintézeteknél - a másik jelölt a szintén komoly tőkegondokkal küzdő Széchenyi Bank lehet a VS.hu szerint. Ez a megoldás azon túl, hogy - miként a portál is írja - a tiltott állami támogatás kérdését veti fel, amiatt is érdekes, hogy eközben immár a második takarék (Orgovány, Alba) kártalanítását bízzák az Országos Betétbiztosítási Alapra, amelynek befizetéseit 80-90 százalékban nem a takarékok, hanem a kereskedelmi bankok adják.
Ha pedig hazánk elfogadja az új uniós betétvédelmi direktívát és jön a kockázatarányos díjfizetés, a problémás tagoktól mások pénzén megtisztított, ám az állam által szépen feltőkésített új integráció a legkisebb összeget kell hogy fizesse. Ez pedig minden, csak nem elegáns.
Az amerikai elnök „különös aggodalomra okot adó országnak” minősítette Nigériát a keresztényeket fenyegető erőszak miatt. 
