A pénzügyi stabilitási indexek arra szolgálnak, hogy képletesen mutassák be a bankrendszer mindenkori helyzetét, jelezzék előre az esetleg várható problémákat, illetve érzékeltessék, hogyan járul hozzá a hazai pénzintézeti szektor a pénzpiaci, illetve reálgazdasági folyamatokhoz - tette hozzá.
A bankrendszer sokkálló képességét jelző mutatók:
1. A Rendszerszintű pénzügyi stressz index (REPSI) a pénzügyi rendszert érintő stressz valós idejű szintjét mutatja be.
2. A likviditási többletet és hiányt jelző Likviditási stressz-index (LSI) időben összehasonlítható index, amely 30 napra előretekintő mutatószám.
3. A tőke stressz index (TSI) egy időben összehasonlítható mutató, amely a stresszteszteken mért tőkepuffert és hiányt jeleníti meg rendszerszintű számként.
Prociklikussági mutatók:
4. A korai figyelmeztető (early warning) indikátor (KFI) a bankrendszer túlzott hitelezési aktivitását fogja mutatni olyan időszakban, amikor túlzott hitelezés, hitelboom jellemzi a gazdaságot.
5. A Pénzügyi kondíciós index (PKI) a bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt hatását mutatja be, vagyis ez az index azt jelzi, hogy mekkora mértékben járul hozzá a bankrendszer a GDP növekedéséhez.
Vonnák Balázs szerint a túlzott hitelezés mutatója a mostani helyzetből kiindulva évekig 0 szinten maradhat. A kondíciós index a bankrendszer jellemzően klasszikus prociklikusságát érzékelteti majd, amelyet az MNB nem a GDP növekedési üteme, hanem a kibocsátási rés alapján ítél meg. Azt is érzékeltetni tudja ez az index, hogy 2007-2008-ben a reálgazdaság már ugyan zsugorodott, de a bankrendszer még növelte teljesítményét, és a hitelezés bővülésével megemelte a GDP növekedési ütemét. Később, 2011-ben a bankrendszer már mérsékelte a GDP-növekedést.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitás terület igazgatója szerint a november 5-i stabilitási jelentés már a kormány által szerdán bejelentett intézkedések hatásait is bemutatja.
Ellentétes információk. 
