A Magyar Bankszövetség tiltakozik a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen. Kiemelve azt, hogy a devizahitelezés terheinek kezelésére a kormány és a hitelintézetek az érintett családok több mint kétharmadának nyújtottak már valamilyen segítséget, sok százmilliárd forint összegben.
Ki fizeti ezt meg?
A bankszektor végső tulajdonosai nyugdíjalapokon, befektetési alapokon, részvényeken keresztül, közvetett vagy közvetlen formában magyar és külföldi magánemberek. Az elszámoltatás költségeit ők mindannyian viselik.
A visszamenőleges hatályú jogalkotás súlyosan sérti a jogállamiság elvét. Az elszámoltatási törvény visszamenőleges hatályát a Fővárosi Törvényszék, továbbá július végi levelében az Európai Központi Bank is szóvá tette. Emellett az igazságosság társadalmi igénye is sérül, hiszen az alacsony kamatszintért árfolyamkockázatot vállaló devizahitelesek lényegesen jobban fognak járni, mint a nemzeti valutában eladósodottak - érvel a Magyar Bankszövetség.
Korábban nem volt gond
A banki jelzáloghitelezés a 2000-es évek gazdasági növekedésének egyik motorja volt, eredményeként közel egymillió család jutott új, nagyobb, korszerűbb otthonhoz az elmúlt másfél évtized alatt. A gazdasági folyamatokat el nem ismerő elszámoltatás következményeként a hitelintézeti szektor most nem képes betölteni indikátor szerepét a magyar gazdaság fellendítésében, miközben az elszámoltatási folyamat megrendíti a befektetői bizalmat.
A Magyar Bankszövetség hozzátette, hogy a devizahitelezést a válság kitöréséig soha nem kifogásolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és egyetlen parlamenti párt sem.
Kié a felelősség?
A devizahitel elterjedéséért a felelősség egyszerre terheli az államot, a bankokat és az ügyfeleket. A mostani politikai bűnbakkeresés ugyanakkor csak a bankokról szól.
A bankrendszer mind a devizahitelek, mind a forinthitelek nyújtásakor az adott időszak jogszabályainak és a rajta kívülálló piacgazdasági változásoknak megfelelően működött. A felelősség kérdése csak az egyes időszakok jogi és gazdasági körülményeinek teljes figyelembe vételével értékelhető.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
