10p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.

A felügyeleti ellenőrzés intézményi gyökerei a korábbi közigazgatási eljárási törvény (Ket.) által szabályozott hatósági ellenőrzésre nyúlnak vissza. Az előd hatósági ellenőrzés fő vonalaiban megegyezett a jelenlegi felügyeleti ellenőrzéssel, ugyanakkor – azzal ellentétesen – meglehetősen bonyolult szabályozással rendelkezett. 2018. január 1. napjával jött létre a ma ismert felügyeleti ellenőrzés, amely immár a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (MNB tv.) került elhelyezésre és az elődjénél egyszerűbb és átláthatóbb előírásokat kapott. Ezzel párhuzamosan a hatósági ellenőrzés az új közigazgatási eljárási törvény (Ákr.) keretei között, megújult formában folytatta létét. Elnevezésük tehát hasonló, mégsem szabad összemosni a kettőt.

Miben új a felügyeleti ellenőrzés?

Rögtön felmerül a kérdés, miben is hozott „újat” a felügyeleti ellenőrzés, azaz mi indokolja, hogy a tőkepiaci intézmények felett gyakorolt folyamatos felügyeleten, illetőleg a prudenciális vizsgálatokon (átfogó vizsgálat, célvizsgálat, témavizsgálat stb.) túl az MNB egy újabb eszközzel rendelkezzen felügyeleti feladatainak ellátása érdekében. A választ és egyben a felügyeleti ellenőrzés létjogosultságát annak célja és egyedi jellemzői adják meg. A felügyeleti ellenőrzés egyszerűsített ügyintézés mellett, hatékonyan és gyorsan biztosítja egy-egy témakör – elsősorban helyszíni megjelenést igénylő – ellenőrzését és az ellenőrzés gyors befejezését. A hangsúly tehát a hatékonyságon, rugalmasságon és a vizsgálatoknál jellemző formai kötöttségek részleges elhagyásán van.

A felügyeleti ellenőrzés révén az MNB-nek valamely hiányosság észlelését követően azonnali lehetősége van arra, hogy – elsősorban helyszíni ellenőrzés tartásával – megkezdje a probléma feltárását, és maga az ellenőrzés lezárása is jelentősen rövidebb időtartamon belül történik meg, mint a vizsgálatok esetében. Emellett könnyebben kivizsgálhatók az olyan jellegű hiányosságok, amelyek feltárására a folyamatos felügyelet keretében nem, vagy csak nagyobb nehézségek árán kerülhetne sor, vagy a probléma súlya eleve nem indokolná külön vizsgálat megindítását.

Azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy az MNB a felügyeleti ellenőrzés, mint ellenőrzési forma kiválasztásával nem korlátozza saját intézkedési lehetőségeit. Amennyiben a feltárt hiányosság súlya és jellege olyan mértékű, hogy az hosszabb és összetettebb tényállás tisztázási folyamatot, illetve jelentősebb szankció alkalmazását feltételezi, akkor az MNB az ellenőrzésről a megfelelő eljárásra (jellemzően célvizsgálatra) térhet át (mérlegelési jogköre e téren tehát megmarad). Ez utóbbi jellemző adja leginkább a felügyeleti ellenőrzés lényegét: lehetőséget ad egy probléma gyors és hatékony módon történő megvizsgálására, amelynek eredményeként a hatóság el tudja dönteni, hogy az adott kérdésben ellenőrzési eljárást indít vagy sem.

A prudenciális vizsgálatokhoz képest a felügyeleti ellenőrzés jogilag nem minősül klasszikus értelemben vett eljárásnak, de – garanciális megfontolások mentén – az ellenőrzött személyek számos olyan tájékoztató dokumentumot (megbízólevél, speciális ügyféltájékoztató stb.) megkapnak, mint amelyeket az ellenőrzési eljárások esetében is. A felügyeleti ellenőrzés során igénybe vehető eszközök között az MNB tv. „Felügyeleti ellenőrzés” című fejezete ugyan kizárólag a helyszíni ellenőrzés tartását emeli ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy az MNB, a tényállás teljes körű feltárása érdekében, ne élhetne egyéb, az MNB tv.-ben szabályozott felügyeleti eszközökkel (adatbekérés, tükörmásolat készítése stb.). Hiszen ezen eszközök nélkül az intézmény nem is tudná betölteni megfelelő funkcióját.

Felügyeleti ellenőrzés kontra vizsgálat

Annak ellenére, hogy a felügyeleti ellenőrzés immár 2018. óta a felügyeleti eszköztár részét képezi, az egyes tőkepiaci intézmények számára mégis kevésbé ismertek a szabályai és maga az ellenőrzés lefolyása. Hogy miben eltérő a felügyeleti ellenőrzés menete, azt a klasszikus vizsgálatokkal összehasonlítva lehet leginkább megérteni.

A tőkepiaci vizsgálatokhoz képest a felügyeleti ellenőrzés megindításakor az MNB-nek nincs előzetes értesítési kötelezettsége az intézmény felé. Míg a vizsgálatok során – az MNB tv.-ben meghatározott kivételekkel – a megindítást megelőzően be kell tartani a 15 napos értesítési határidőt, a felügyeleti ellenőrzés külön indokolás nélkül azonnal indítható, akár a helyszínen is.

A vizsgálattal ellentétben a felügyeleti ellenőrzésnél a feltárt hiányosságokról nem készül vizsgálati jelentés. Az észlelt problémákat az MNB az ún. lezáró (azaz egyfajta speciális) jegyzőkönyvben rögzíti. Ez a jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés lefolytatásának meghatározó elemeit (például résztvevőket, tárgyát, célját, főbb cselekményeket), s az ellenőrzés célja kapcsán esetleg megállapított hiányosságokat, tényeket. Amennyiben a lezáró jegyzőkönyv a helyszínen kerül felvételre, azt az intézmény ott helyben véleményezheti, egyéb esetben az MNB a jegyzőkönyvet külön küldi meg észrevételezésre. 

Míg a vizsgálatok lefolytatása – a vizsgált terület terjedelme és komplexitása folytán – hosszabb időt vesz igénybe, a felügyeleti ellenőrzés viszonylag rövidebb időtartamon belül befejeződik. Ennek oka természetesen az, hogy a felügyeleti ellenőrzés során vizsgált kérdések száma és azok mélysége jelentősen eltér a vizsgálatokétól. A felügyeleti ellenőrzés lezárására nézve az MNB tv. ugyan nem fogalmaz meg egzakt előírást, de az MNB saját gyakorlatában törekedik annak legfeljebb 60 napon belüli befejezésére.

Míg a vizsgálatoknál – jogszabálysértés esetén – lehetőség van az egyes ágazati jogszabályok (Bszt., Kbftv., Tpt.) szerinti intézkedések alkalmazására, így esetlegesen felügyeleti bírság kiszabására, addig a felügyeleti ellenőrzésnél kizárólag a hiányosság megszüntetésére vonatkozó kötelezés adható ki. Mindkettő közös vonása ugyanakkor, hogy az MNB-vel együtt nem működő és a vizsgálatot, illetőleg ellenőrzést akadályozó intézményt az MNB eljárási bírsággal sújthatja. S még egy utolsó különbség: mivel a felügyeleti ellenőrzés jegyzőkönyv vagy az e mellé társuló végzés formájában érhet véget, ezek közzétételére – a vizsgálatokat lezáró határozatokkal ellentétben – sem az intézménynek, sem az MNB-nek nincs jogszabályi kötelezettsége. 

Az ellenőrzés lezárása, intézkedési lehetőségek

A tőkepiaci vizsgálatokhoz hasonlóan a felügyeleti ellenőrzés lezárására is többféle módon kerülhet sor attól függően, hogy az MNB feltár-e valamilyen jellegű hiányosságot, az jogszabálysértésnek minősül-e, s ha igen, az milyen súlyúnak tekinthető. Az ellenőrzés eltérő kimenetelétől függetlenül egy dolog biztosra vehető, mégpedig az, hogy az MNB tv. alapján az ellenőrzés lezárásáról minden esetben jegyzőkönyv születik (lezáró jegyzőkönyv), amelyet – a jegyzőkönyv helyszínen történő felvételének kivételével – az MNB az ellenőrzés befejezésétől számított 10 munkanapon belül küld meg az intézménynek.

Olyan eset tehát nem fordulhat elő, hogy az intézmény nem értesül az ellenőrzés befejezéséről. Abszurdnak tűnhet a feltevés, azonban nem volt ez mindig így! Még a jogelőd hatósági ellenőrzés kapcsán, az ehhez fűzött Ket. kommentár emlékezik meg arról, hogy „[a] hazai közigazgatási eljárásjog hatósági ellenőrzésre vonatkozó részének ugyanis hosszú ideig komoly hiányossága volt, hogy nem rendezte a hatósági ellenőrzés lezárásának mikéntjét abban az esetben, ha a hatóság nem állapított meg jogszabálysértést”. Vagyis megeshetett, hogy az ügyfél egyszerűen nem szerzett tudomást az ellenőrzés befejezéséről, hacsak maga nem érdeklődött afelől. Ezt, az ügyfél számára bizonytalanságot eredményező hiányosságot pótolta a hatósági ellenőrzés esetében a lezáró jegyzőkönyv garanciális intézménye, amelyet azután a felügyeleti ellenőrzés is következetesen átvett.

Amennyiben a felügyeleti ellenőrzés egyáltalán nem tár fel hiányosságot, és további helyszíni vagy helyszínen kívüli ellenőrzési cselekményre sincs szükség, az MNB-nek lehetősége van arra, hogy a lezáró jegyzőkönyvet a helyszínen vegye föl. Ilyenkor az ellenőrzés tehát egyetlen helyszíni ellenőrzéssel megvalósul, és az intézmény rögtön értesül az ellenőrzés befejezéséről.

Jogszabálysértésnek nem minősülő hiányosság, csekély súlyú jogszabálysértés esetén ugyancsak kizárólag a lezáró jegyzőkönyvet kapja meg az intézmény. Ekkor azonban az MNB – a jelzett problémákra figyelemmel – már felügyeleti elvárásokat is támaszthat a jegyzőkönyvben. Ez alól az jelenthet kivételt, ha az intézmény nem tanúsít együttműködést a feltárt szabálytalanság kezelése terén. Ekkor az MNB a jegyzőkönyvhöz csatolt kísérő levélben fogalmazza meg a hiányosságokhoz kapcsolódó felügyeleti elvárásokat.

Végezetül, ha a feltárt jogszabálysértés a korábbiaknál nagyobb figyelmet érdemel, az MNB végzésben kötelezi az intézményt annak megszüntetésére, vagy – az ellenőrzés lezárása mellett – a megfelelő eljárást megindítja. Ilyenkor tehát az MNB arról dönt, hogy az észlelt hiányosság olyan mértékű-e, amely még a felügyeleti ellenőrzés adta kötelezés keretein belül kezelhető vagy sem. Előbbi tipikusan azon problémákat jelenti, amelyek könnyen orvosolhatók az intézmény részéről. Ha a feltárt hiányosság azonban jelentősebb súlyú vagy a tényállás tisztázása hosszabb időt vesz igénybe, esetlegesen más kapcsolódó hiányosságok merülnek fel, az MNB a vizsgálat irányába tereli az ügy további intézését. Előbbire egyúttal akkor is lehetősége van az MNB-nek, amennyiben az intézmény nem határidőben teljesítette a felügyeleti ellenőrzést lezáró végzésben foglaltakat. Ez egyfajta visszatartó erőt jelent az ellenőrzött számára: ugyan felügyeleti bírsággal semmi esetben sem sújtható az ellenőrzés során észlelt hiányosság, de a vállalt intézkedések elmaradása további – immár komolyabb szankcióra lehetőséget adó – vizsgálattal járhat.

Összegzés

Az eddigiekből látszik, hogy a felügyeleti ellenőrzés kettős funkcióval bír. Egyrészt egy olyan eszközt jelent az MNB kezében, amely révén rendkívüli gyorsasággal, a vizsgálatok formai kötöttségének részleges elhagyásával módja nyílik a kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására és azok azonnali jelzésére. Másrészt az MNB-nek lehetősége van arra is, hogy az ellenőrzés keretében azonosított jelentősebb súlyú hiányosságok esetében külön eljárást indítson (vizsgálatok „kutakodó előfutára”). Összességében tehát elmondható, hogy a felügyeleti ellenőrzés igazi erejét az adja, hogy az MNB számára lehetőséget ad a problémák gyors és rugalmas módon történő feltárására, ilyen módon remekül kiegészítve a felügyeleti eszköztár egyéb, a jogszabályok által meglehetősen formalizált elemeit.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor MNB-bírságot kapott a nyakába az MFB
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:41
Szabálytalanságokat találtak.
Pénzügyi szektor Segíti a zöld ingatlanfinanszírozást az MBH Jelzálogbank 
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 14:37
Csaknem hatmilliárd forinttal.
Pénzügyi szektor Feladták a leckét Matolcsy Györgyéknek Frankfurtban
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 16:14
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően ismét változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét.
Pénzügyi szektor Milliós bírságot osztott ki az MNB egy befektetési szolgáltatóra
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 11:12
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, mivel folyamatos felügyelése során megállapította: a társaság nem teljesítette maradéktalanul a korábbi vizsgálatában előírtakat.
Pénzügyi szektor Zöldebb alapokat kínál az MBH
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 13:01
Megújult az MBH-s választék. 
Pénzügyi szektor Kutatás érkezett, erre számítanak a magyar cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 12:51
Inkább csak hosszabb távon derűláótak a magyar nagyvállalatok. 
Pénzügyi szektor Az euró korán kelt, de minek? Nézzen csak rá a forint árára!
Privátbankár.hu | 2024. március 1. 07:30
A forint erősödni tudott a főbb devizákkal szemben a péntek reggeli bankközi kereskedésben - csütörtök estéhez képest.
Pénzügyi szektor Nagy sikerről számolt be az Erste Group
Privátbankár.hu | 2024. február 29. 11:35
Az Erste Csoport tavalyi működési eredménye 38 százalékkal, nettó nyeresége 37,8 százalékkal múlja felül a 2022-est.
Pénzügyi szektor Kgfb: visszafogottabb drágulásról szólnak az adatok
Privátbankár.hu | 2024. február 24. 15:50
Lassulás a kötelező biztosításoknál. 
Pénzügyi szektor Miben új a családi vagyonkezelés, amivel most rukkolt elő az Apelso?
Bózsó Péter | 2024. február 23. 07:53
Eddig általában vagyonkezelésről beszéltek az iparág cégjei, most családi változatával kíván piacot szerezni az Apelso, mégpedig a felső tízezer családot célozva. Miben új ez?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG