Nem módosított a kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Ezzel nem okoztak meglepetést. A kérdés, hogy az inflációs folyamatokat hogyan értékelik, írtuk kora délutáni cikkünkben. A folyamatok nem feltétlen vannak a jegybank ínyére, ám jelen pillanatban a gazdasági kilábalás egyértelműen prioritást élvez a hazai döntéshozóknál.
Mint írták, 2021 márciusában az éves összevetésben számított infláció 3,7, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,6 százalékponttal emelkedett, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal csökkent. Az infláció emelkedését döntően az üzemanyagok árnövekedése okozta, ami összességében 0,8 százalékponttal járult hozzá az infláció márciusi emelkedéséhez.
Változékony inflációval számolnak
A jegybank szakértői szerint az infláció a következő hónapokban is rendkívül változékonyan alakul, ami részben egybevág azzal, amit keddi elemzésünkben mi is valószínűsítettünk. Az MNB a tartósabb tendenciák megítélésében nagy hangsúlyt helyez az alapfolyamatokról árulkodó mutatókra, azok között is kiemelten az adószűrt maginfláció értékelésére. A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek.
A fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8–3,9 százalékos tartományban, míg az adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul.
Az infláció megugrását főként kínálati és költségoldali tényezők okozzák. Az inflációs várakozások horgonyzottsága mellett az alappálya szerint nem számolnak másodkörös hatásokkal. 2022 első negyedévétől az átmeneti hatások kifutása, a gazdaságban meglévő kihasználatlan kapacitások és a visszafogott külső inflációs környezet egyaránt a hazai árak mérséklődésének irányába hatnak, így az infláció várhatóan ismét a jegybanki cél körül stabilizálódik. Az MNB kiemelt figyelmet fordít az inflációs várakozások gazdaság újraindítását követő alakulására és az esetleges másodkörös hatások semlegesítésére.
A magas átoltottság segíthet
Az infláció mellett napjaink másik kardinális kérdése a gazdasági kilábalás és a növekedés sebessége. A jegybank közleménye azt hangsúlyozta, hogy a járvány második hullámával szemben válságállónak bizonyult a magyar gazdaság. Pozitívumnak látják, hogy a harmadik hullám miatti szigorú lezárások reálgazdasági hatásai várhatóan elmaradnak az első hullám során tapasztaltaktól. A koronavírus-járvány harmadik hulláma a korlátozó intézkedések meghosszabbítása és a termelési láncokban jelentkező fennakadások miatt a GDP mérséklődését eredményezi 2021 első negyedévében. Ugyanakkor a pozitívumok között említik, hogy a lakossági bizalmi indikátorok és a fogyasztási kiadások szempontjából fontos reál nettó keresettömeg tovább növekedett az év elején.
Az MNB is kiemelte azt a tényt, mely szerint a hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, így megkezdődött a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése, amivel párhuzamosan megindulhat a szolgáltató szektor teljesítményének helyreállása is.
Gyorsan magához térhet a gazdaság
A Monetáris Tanács szerint a magyar gazdaságot mind keresleti, mind kínálati oldalról gyors helyreállítási potenciál jellemzi. 2020 során a beruházási ráta magas szinten, 27,3 százalékon alakult, miközben a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben alacsony maradt. A hitelpiacok nemzetközi összehasonlításban is erős bővülése fennmaradt. A helyreállást keresleti oldalról a lakosság jövedelmének emelkedése, az állami- és a magánberuházások élénkülése és az EU-források gyorsuló lehívása is támogatja. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a vártnál gyengébb GDP-adat egyik okaként a jegybank szakértői éppen a beruházások vártnál lassabb ütemét nevezték meg.
A GDP 2021-ben várhatóan 4 és 6 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5 és 6 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható. A belső kereslet az oltási folyamat és a gazdasági nyitás előrehaladásával élénkülhet. A gazdasági helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú a beruházások folytatódó bővülése.
A Monetáris Tanács szerint a finanszírozási környezet támogató marad, amiben kiemelt szerepet játszik a jegybank NHP Hajrá konstrukciója és Növekedési Kötvényprogramja. A vállalati beruházások növekedését a jelenleg futó kapacitásbővítések mellett új, külföldi működőtőkéből megvalósuló fejlesztési projektek is támogatják. A lakossági beruházásokat a kormányzat otthonteremtési programjai élénkítik. A következő években Magyarország gazdasági teljesítménye az Európai Unió átlagánál nagyobb mértékben bővül, így folytatódik a reálgazdasági felzárkózás.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
