Átnézhet a jegybank a vágtató infláció felett

2021 márciusában az éves összevetésben számított infláció 3,7százalék volt, míg a maginfláció 3,9 százalékon alakult, derült ki az előző havi statisztikákból. Ez már az a szint, ahol a jegybanknak elvileg el kellene gondolkodnia a szigorításon, hiszen a 3 százalékos inflációs célhoz képest (mindkét irányban) 1 százalékos a toleranciasáv. Nem a márciusi volt ugyanakkor az első alkalom, amikor "remegett a léc", hiszen az elmúlt hónapokban arra is volt precedens, hogy a vízválasztónak számító 4 százalékos szint fölé szúrt az infláció. A jegybank ugyanakkor nem tett komoly lépéseket annak érdekében, hogy megszelídítse az áremelkedést.

Máshol sem tesznek semmit a jegybankok

Tegyük hozzá, egyrészt ez jelenleg nem egyedi eset, hiszen világszerte egyre komolyabbak az inflációs félelmek, ám a fontosnak tekintett központi bankok, élen az amerikai Fed-del most a gazdasági növekedésre fókuszálnak. Az Egyesült Államok jegybankját vezető Jerome Powell több alkalommal is kifejtette, hogy egy átfogó időszak átlagát vizsgálják, amikor az inflációt nézik, és amíg nem tapasztalják, hogy stabil lábakon álló gazdasági növekedés lesz, addig nem akarnak szigorítani. Emellett a Fed mindent megtesz, hogy a reálkamatok negatívak legyenek, vagyis a jegybanki alapkamat és az infláció eredője mínuszos legyen. Ez már csak azért is fontos, mert ebben az esetben a megtakarítások nem "passzív eszközökbe" mennek, hanem a tőkepiacon fektetik be, ami hozzájárulhat a beruházások vagy fogyasztanak, ami ismét csak a goazdasági növekedést segítik. Érdemes azt is kifejteni, hogy Matolcsy György és csapata, miközben nagynevű kollégáit követi, azért is nehéz helyzetben van, mert az első negyedévben részben a központi intézkedések, részben az alapanyag (például az energia) árak emelkedése volt az infláció mozgatórugója.

Januárban például az infláció jórészt a jelentősen megemelt jövedéki adó miatt dráguló dohánytermékekre volt visszavezethető, míg márciusban az üzemanyagok számítottak főbűnösnek, hiszen 0,8 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez. Áprilisban aztán megint emelkedett a dohány jövedéki adója, ami megint lök egy kicsit az infláción.

A szolgáltatásoknál is drágulás jöhet

Érdemes megjegyezni, hogy eddig a magyar jegybank a történéseket elintézhette annyival, hogy egyedi tételek miatt emelkedik az infláció, illetve egy-egy kiugró érték után a következő hónapokban rendre visszatért az áremelkedés mértéke a fent jelzett toleranciasávba. Ami viszont a következő hónapokban majd minden elemző, sőt a jegybank szakértői szerint is várható, az már keményebb diónak ígérkezik.

A magyar inflációs mutatók ugyanis a múlt évi korlátozások által okozott áresés miatt most jelentős növekedés elé néznek. A már márciusban is gondot okozó üzemanyagárak világszerte zuhantak tavaly tavasszal, jellemző, hogy Magyarországon például egy éve még 280 forint is volt a 95-ös benzin, míg áprilisban stabilan 400 forint felett alakult az ára. Ráadásul nem ez az egyetlen olyan termék, ahol az alacsony bázis miatt most jelentős megugrás volt, ami értelemszerűen begyűrűzik az inflációba is. Az elemzői konszenzus ezek miatt mind áprilisban, mind májusban 5 százalék feletti árdrágulásról szól.

Ráadásul ezeknél nem veszik figyelembe a szolgáltató szektorban a nyitás után várható jelentős drágulást. Pedig az MNB tavaly jelezte, hogy számukra is meglepő volt a nyáron a szokásosnál is nagyobb megugrás. A szolgáltatások terén a következő időszakban több esetben is az árak emelkedése jöhet, ami valamilyen szinten a tavalyi forgatókönyv megismétlését jelenti.

A munkerőhiány is pörgetheti majd az inflációt

A járvány előtt állandó téma volt, hogy nincs az országban elegendő szakember, és az utóbbi egy évben sem javult a helyzet ezen a téren. A pandémia miatt sokan elvesztették ugyan az állásukat, de egyes szektorok, mint az építőipar, vagy éppen a kiszállítások miatt a logisztika, nagyon sok munkanélkülit felszívott. Ráadásul az állami beruházások felpörgetése, az építkezések csökkentett áfája vagy az állami támogatások miatt az építőipar a következő hónapokban még magasabb fokozatba kapcsolhat. Nem véletlen, hogy az elemzők már most arra figyelmeztetnek, hogy a munkaerőhiány a feldolgozóiparban és az építőiparban hamarosan problémát okozhat.

De probléma nem csak ezt a két szektort érinti, hiszen a vendéglátó egységek nyitása kapcsán a szektorban érdekelt vállalkozók közül többen jelezték, hogy nehézséget okozhat a munkaerőállomány visszaépítése, ami a bérek emelkedését hozhatja magával. A munkaerőhiány emellett régóta akut probléma a mezőgazdaságban is, ahol szintén kényszerhelyzetben vannak a területen működő vállalkozások. Amennyiben a járvány miatt nem lesznek komolyabb korlátozások, hanem a tervezetteknek megfelelően zajlik majd a nyitás, akkor jó eséllyel nyár elejére a fizikai területen dolgozók esetébe a növekvő kereslet és a korlátozott munkaerőkínálat miatt a bérek további növekedését figyelhetjük majd meg. Mindezek pedig előbb-utóbb az árakban és így az inflációban is vissza fognak köszönni.

A beinduló vendéglátás is okozhat meglepetéseket (Fotó: Izsó Márton / Privátbankár.hu)

És ez még nem minden

hirdetés

A munkaerő mellett számos más termék drágult, illetve várhatóan tovább nő majd ezek ára, amely mind hatni fog az árszínvonalra. Így például jelentősen megugrott a világpiacon a nyersvas ára, amely feldolgozva a személygépkocsikban és a tartós fogyasztási cikkekben is fontos elem, így vélhetőleg be fog gyűrűzni ez a hatás. Hasonló a helyzet a gabonatermékek áremelkedésével, amely miatt a húsárak is nőni fognak. Egyes előrejelzések szerint a magyar vásárlóknak rövid időn belül 20-25 százalékos drágulással kell majd szembesülnie. A húsok és húskészítmények ráadásul az inflációs kosárban is relatív komoly súlyt képviselnek, így egy komolyabb áremelkedés erre is nagyobb hatással lehet.

Az élelmiszerek esetében egyébként készülni kell a gyümölcsárak jelentős megugrására is, a hírek szerint az elmúlt időszak extrém időjárása miatt a korai termés egy része elveszett, a kínálat csökkenése pedig jellemzően drágulásban szokott testet ölteni. Noha a vásárlói kosárban jóval kisebb súlyt képvisel, de a top éttermek bezárása miatt az őket kiszolgáló termelők kénytelenek voltak (legalább részben) idén más termékekre átnyergelni. Emiatt információink szerint a magas minőségű alapanyagoknál hiány tapasztalható, ami megint csak drágulást okoz.

A fenti tételek alapján is látszik, hogy a következő hónapok 5 százalék feletti inflációján túl a felfelé mutató kockázatok igen jelentősek. Vélhetőleg az említettek közül lesznek, amelyek megvalósulnak, növelve az infláció szintjét.

Érdemes kiemelni, hogy a magasabb inflációra már a kormány is elkezdett készülni. Korábban 3 százalékosra tervezték ennek ütemét és például a nyugdíjakat is ilyen mértékben emelték. Az idei évi költségvetést módosító múlt héten benyújtott javaslat viszont már 3,6 százalékkal számol. Ez már sokkal közelebb van az emúlt napokban publikált elemzői előrejelzésekhez, mint az eredeti prognózis.

Két tűz között a jegybank

A megugró infláció egyébként azt jelenti, hogy "papíron" lépéskényszerbe kerülhet az MNB, ha az inflációs toleranciasávból erősen kiugró adatot mér a KSH, esetleg nem csak egy-egy ilyen érték jön, hanem a következő hónapokban folyamatosan 4 százalék felett leszünk. Ami mindenki által észlelhető lesz, az a forint árfolyama, hiszen erős nyomás alá kerülhet a magyar fizetőeszköz, akár még új történelmi mélypont is jöhet. A gyenge forint pedig az importtermékek révén további drágulást hozhat a magyar piacon.

Matolcsy György nem dőlhet hátra (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ugyanakkor a gazdasági növekedés világszerte, így Magyarországon is törékeny, éppen ezért a jegybank mozgástere meglehetősen szűk. Ha az MNB szigorítaná a monetáris politikáját, azzal veszélyeztetné az éppen csak kibontakozó gazdasági növekedést. Így az április végi kamatdöntő ülésen, sőt valószínűleg a következő alkalmakon is igyekszik majd a jegybank elkerülni a szigorítást.

Ha a helyzet már kevésbé lesz tartható, akkor a szóbeli intervención túl várhatóan a nemkonvencionális eszközök alkalmazására kerülhet sor első körben. Ezt követően még egy lépése van az MNB-nek, amely "kevésbé tűnik fájdalmasnak". Jelenleg ugyanis az alapkamat alacsonyabb, mint a piaci kamatokra erős hatást gyakorló kéthetes jegybanki betétekre fizetett. Míg előbbi 0,6 százalék, utóbbi 15 bázisponttal magasabb. Egy ekkora mértékű kamatemelés tehát komoly hatást nem gyakorolna a pénzpiaci folyamatokra, ellenben jelzésértékű lenne a szereplők számára. Várhatóan azonban erre nem kedden, hanem valamikor a nyár folyamán kerülhet sor.