A benyújtott módosító dokumentum teljesen átírja a tavaly elfogadott költségvetést; a legfőbb sarokszámok mellett egyes előirányzatokhoz is hozzányúlnak. Az eredetileg tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt 7,5 százalékra növelnék arra hivatkozva, hogy a költségvetés elfogadása után a koronavírus-járványnak volt egy második és már egy harmadik hulláma is.
Azt azonban tudni kell, hogy nem egyszerre "ugrana" ekkorát a deficit. A Pénzügyminisztérium tavaly év végi makrogazdasági összefoglalójában már jelezte, hogy 2021-ben az elfogadottnál magasabb, 6,5 százalékos lehet az államháztartási deficit. Viszont most ennél is nagyobb költekezésre 7,5 százalékos hiánycélt fogadtatnának el a parlamenttel.
A tervezett 7,5 százalékos hiány egyébként az elmúlt évtized egyik legnagyobbja lehet, ennél nagyobb GDP-arányos deficitet csak a tavalyi évben könyvelt el Magyarország, akkor a 9 százalékot közelítette a mínusz
Mit jelent ez forintosítva?
A költségvetés mostani módosítása összességében 790 milliárddal növelné a bevételi előirányzatot, míg a kiadásit 1587 milliárddal, ami együttesen 796,5 milliárdos hiánynövelést jelentene. Ám míg a törvényjavaslatban 2288 milliárd forint államháztartási hiányt rögzítettek, a végeredményben jelzett 7,5 százalékos deficit nominálisan 3990 forint mínuszt ad ki. A két érték között jelentős, 1702 milliárd forintos különbség van, amire a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet.
Jelen állás szerint tehát 1702 milliárd forint plusz mozgásteret hagyna magának a kormány az idei évre. Vagyis egyszerűen megfogalmazva úgy tervezné túl a hiányt, hogy még nem minden forintnak van meg a helye. Persze ez véleményünk szerint nem független a 2022-es választásoktól és az azt megelőző szokásos költekezéstől, a választásokra való felkészüléstől. A puffer képzése már ezt a célt is szolgálhatja.
A Költségvetési Tanács véleményében azt javasolja, hogy a 3990 milliárd forintos hiány kerüljön be a javaslatba, a 2,9 és 7,5 százalék közötti differencia tételeit pedig részletesen nyújtsák be a parlamentnek is.
"A 2,9 százalékos hiánycél 7,5 százalékra történő megemelésének tételeit a Pénzügyminisztérium a KT-nak bemutatott számításokban részletezte. Indokolt, hogy ezek a kormány által az országgyűlésnek benyújtandó törvényjavaslatban is megjelenjenek."
Többet várnak szja-ból, kevesebbet társasági adóból
A dokumentumból összegyűjtöttük a módosítani tervezett előirányzatokat is. Társasági adóból 91,8 milliárddal kevesebb bevételt vár a kormány, 446,7 milliárd forintot. A változatás hátterében két tényező állhat: egyrészt 2020-ban a vártnál alacsonyabb lehetett az adóalap, másrészt pedig 2021-től fokozatosan alkalmazhatóvá válik a fejlesztési tartalék a teljes nyereségre. Ezek eredőjeként csökkenhet az államkasszába fizetendő adó.
A csomag részeként átvezetik az önkormányzati költségvetésen a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott iparűzési adókedvezményt. A kormány döntése értelmében ez a vállalkozói kör mentesül a 2021-es évben esedékes iparűzési adója felének a megfizetése alól. Annak érdekében, hogy ez ne érje hátrányosan a pénzre jogosult önkormányzatokat, a kormány támogatást ígért - de csak a 25 ezer főnél kisebb településeknek. Ez most bekerül a költségvetési törvénybe is, mégpedig oly módon, hogy az idén május 17.-i államkincstári állományi adatokra alapozva két részletben, júniusban és októberben folyósítják a támogatást a jogosult önkormányzatoknak a nettó finanszírozás keretében (a módosítás értelmében a Magyar Államkincstár által az ASP Adó szakrendszerben található, vagy interfészen keresztül az ASP adattárházba átadott adatok alapján szolgáltatott adatokról van szó). A javaslat rendelkezik a támogatás elszámolásáról is: az idei évről szóló iparűzési adóbevallások alapján, a 2022 október 17.-én rendelkezésre álló adatok szerint történik majd az elszámolás. Addigra minden - tehát az eltérő üzleti évet választók által beadott - bevallás feldolgozása megtörténik, ami alapján össze lehet vetni, hogy mennyi támogatást kaptak az önkormányzatok, és mennyire lettek volna jogosultak. Értelemszerűen ahol több pénzt jött az államtól, mint kellett volna, ott vissza kell fizetni a különbözetet, mégpedig 2022 október 31.-ig, de az összeget nem terheli kamat. Arról nincs szó a módosítóban, hogyan kompenzálják a nagyobb településeket. Velük külön egyeztetett a kormány, de az eddigi tárgyalások alapján nem számíthatnak arra, hogy a kieső bevételüket megkapnák a költségvetésből.
Szintén csökkentették a lakossági illetékekből, a jövedéki adóból és a turizmusfejlesztési hozzájárulásból remélt bevételek összegét is. A lakossági illeték soron 24,6 milliárdos lehet a tervhez képest az elmaradás, ami mögött a CSOK-kal vásárolt ingatlanok illetékmentessége áll. A jövedéki adóból 14,5 milliárddal folyhat be kevesebb pénz, mivel a kőolaj világpiaci ára alakulása miatt csökken az adó mértéke az üzemanyagokon. A turizmusfejlesztési hozzájárulásból a tervezett 29 milliárd helyett 7 milliárd folyhat be az államkasszába, ami a mentesség és az idei alacsonyabb forgalom miatt van. Ráadásul a Varga Mihály a napokban már bejelentette, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács a hozzájárulás év végéig történő további felfüggesztését javasolja majd a kormánynak.
Szintén elmarad a várttól az az összeg is, ami szociális hozzájárulási adó címszóval folyik be az államkasszába. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy a nyugdíjbiztosítási alap, valamint az egészségbiztosítási alap kisebb összegben részesedik a tervek szerint ebből a bevételből. Az ok itt a SZÉP-kártya átmeneti mentessége, és egyéb célzott kedvezmények csökkentik majd a bevételt. Nem is kevéssel, 144,5 milliárddal összesen.
Van egy olyan eleme a javaslatnak, amiről muszáj kiemelten szólnunk. Nézzük, miről is van szó, mi szerepel a kötetben, ami saját cikket érdemel:
"2021 januárjától 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások. A jelenlegi prognózisok alapján ezt meghaladó, 3,6 százalékos infláció várható 2021 egészében. Az érintettek már év közben kiegészítő ellátás-emelésben részesülnek. Amennyiben ezen értéket is meghaladná a tényleges infláció, úgy a különbözetet – a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kormány november hónapban januárra visszamenőleg is kifizeti."
A nyugdíjakra vonatkozó részt az indoklásból idéztük, szöveghűen. A kormány ezzel beismerte, amit lapunk már tavaly is előrejelzett, hogy a várhatónál alacsonyabbra belőtt infláció miatt a nyugdíjasok idén is kiegészítésre szorulnak. Külön érdekesség, hogy a javaslat év közbeni kiegészítő emelésről tesz említést. Eddig az volt a metódus, hogy az első nyolchavi nyugdíjas inflációs adat ismeretében döntött a kormány a kiegészítésről, amit novemberben fizettek ki. A korábbi években, amikor lapunk kérdést intézett Gulyás Gergely miniszterhez a Kormányinfókon, hogy a kormány hajlandó-e november előtt rendezni a számlát a nyugdíjasokkal, mindig az volt a válasz, hogy tartják magukat a törvényi előírásokhoz, megvárják a novembert. A mostani törvényjavaslat alapján idén más eljárást választ a kormány. Ráadásul már áprilisban színt vallottak - a korábbi, hasonló alkalmakkor általában a nyár vége felé módosított inflációs várakozásán a kormány. A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a kormány módosítani készül az idei makroszámait, azokat hozzáigazítva a valósághoz.
34,3 milliárd forinttal növelte a kormány a személyi jövedelemadóból remélt bevétel összegét. Itt a munkaerőpiac, a foglalkoztatás további javulása, valamint a béremelések lehetnek a kormányzati optimizmus kiváltói.
Általános forgalmi adóból, valamint a Járvány Elleni Védekezési Alap forrását jelentő kiskereskedelmi adóból is többet remél a kormány. Előbbiből 20,5, utóbbiból pedig 10,5 milliárddal több folyhat be, amit a 2020-as vártnál magasabb kiskereskedelmi bevételek indokolhatnak.
Összefoglalva tehát a költségvetés tavalyi elfogadása óta változó gazdasági helyzethez, idei évtől életbe lépett változtatásokhoz igazították a büdzsét. A kormány ugyanakkor egyelőre nem teljeskörűen részletezett módon 1702 milliárd forintos plusz mozgásteret is biztosítana magának. Azzal a vállalással, hogy a vártnál jobb gazdasági helyzet esetén tartja magát a hiánycsökkentéshez is.
A megélhetés és a háború miatt. 
