Noha a pandémia okozta válságot a reálgazdaságok csak lassan dolgozzák le a tőzsdék remek teljesítményt nyújtottak az elmúlt 12 hónapban. Hiába tombol továbbra is a járvány, a vakcinalizáció reményt ad a kilábalásra, ami megmutatkozik a várakozásokban is. A legtöbb vállalatvezető bizakodva tekint a cége jövőjébe – joggal, hiszen a kamatlábak alacsonyak, a reálhozamok negatívak, a költségvetési politika pedig kedvező, mindez együtt pedig optimális környezetet teremt a globális növekedés megindulásához 2021-ben és azután, vélekedtek a Fidelity szakértői egy csütörtöki szakmai beszélgetésen.
Folyamatos javulás várható
A talpra állás üteme azonban országonként és ágazatonként eltérő lesz, attól függően, hogy hogyan halad a vakcinák felhasználása, és milyen hatással járnak az új Covid-variánsok. Kína 2020-as „elsőként be, elsőként ki” szereplőként szerzett előnye vélhetően 2021-ben is érezhető lesz még. Európa és az USA fokozatosan talpra fog állni, ahogy elérhetővé válnak a vakcinák és újraindulnak a gazdaságok – az esetleges nagy fellendülés az év második felére várható.
A piacokon ugyanakkor jó ideje a pozitív várakozások érvényesünek, igaz az elmúlt hetekben láttunk némi bizonytalanságot is. A Nasdaq például, amely a járvány egy éve alatt összességében bámulatos teljesítményt tudott felmutatni, az utóbbi időszakban botladozott. Ennek hátterében több ok is van, hiszen volt olyan társaság, mint a Netflix amelynek teljesítménye elmaradt a várakozásoktól, de az is szerepet játszhat, hogy a várható nyitásnak és a gigantikus amerikai gazdaságösztönző csomagoknak nem feltétlen ez a szektor a kedvezményezettje. Utóbbiak viszont az amerikai gazdaságok felpörgethetik, és áttételesen a világgazdaságra is pozitív hatással lesznek a kiáramló ezer milliárdok, így a tőzsdéken nem alaptalan az optimizmus.
Ha az Egyesült Államok mellett megnézzük a többi fontos gazdasági gócpontot, akkor azt láthatjuk, hogy Ázsiában jók a kilátások, annak ellenére is, hogy például Kínában relatív visszafogott gazdaságösztönzés volt. De nem csak ők, hanem például Japán is jó perspektívát kínál. Az Európai Unióban ugyanakkor a tavalyi nagy gazdasági visszaesést követően a kilábalás várhatóan csak lassabban következik be. Európában ugyan az egyes országok között voltak, amelyek jelentős stimulációs programokat hajtottak végre, ám a közös pénzügyi alap nagyon nehezen állt össze, és a kifizetések megkezdése továbbra is húzódik. Mindez azonban a tőzsdéken nem érződik, hiszen tavaly az utolsó negyedévben jelentősen megugrottak az irányadó tőzsdeindexek, azt követően, hogy beláthatóvá vált a vakcinák alkalmazása és elkezdődtek az oltási programok.
Eltérő fejlődési pályákat várnak a szakértők
Ami a legfontosabb ágazatokat illeti, a Fidelity szakértői szerint az összkép pozitív, de ez nem azt jelenti, hogy minden területen csak emelkedés várható. A járvány eddigi veszteseinek számító energetikai vállalatok vezetői például sokkal bizakodóbbak, mint 2020-ban voltak és az idei évre javulást várnak. Igaz, az esetükben is egy nagyon alacsony bázisról tudnak elrugaszkodni, hiszen az ágazat történetének egyik legrosszabb évét tudhatják maguk mögött. A tartós fogyasztási cikkeket előállító (és egyébként szintén nettó vesztesnek számító) vállalatok vezetői szintén pozitívan látják a jövőt, de kevésbé optimisták, mint azokéi, amelyek a járvány során a nyertesek közé tartoztak (ilyenek voltak például a tech-cégek). Az újranyitásból vélhetően a kijárási tilalom alatt a legnagyobb veszteségeket elszenvedett szolgáltató ágazatok fognak profitálni, ám itt is differenciált folyamatok várhatóak, hiszen például a légitársaságoknak hosszabb időre lesz majd szükségük a talpra álláshoz. A szakértők megemlítették, hogy a korlátozások lebontása után a befektetők fókuszába kerülhetnek azok a vállalatok, amelyek ugyan az elmúlt időszakban rosszabbul teljesítettek, de a nyitás jó perspektívát kínál számukra.
A szakértők szerint a kockázatvállalási kedv egyértelműen erős. Egy agresszív optimizmus jellemzi jelenleg a befektetőket. Ez nem példa nélküli, de utoljára 10 éve volt hasonló optimizmus. Az eufóriát még nem értük el, ám a mostani erős vételi kedvvel párosuló hangulat is akár óvatosságra inthet.
Fókuszban az adósság és az infláció
A Fidelity szakértői megjegyezték, hogy a kormányok és a jegybankok is sokkal határozottabban reagáltak a mostani válságra, mint ahogy tették bő egy évtizede a hitelválság idején. Ezt jelzi, hogy sokkal nagyobb összegekkel segítették a gazdasági válság elkerülését és az abból való kilábalást. Ugyanakkor itt is országonként, illetve régiónként eltérő folyamatok zajlanak, hiszen míg az Egyesült Államokban a korábbiakhoz képest elképzelhetetlen összegeket mozgósítanak, addig Európában nem csak, hogy kisebb pénzeket mozgatnak meg, de a folyamatok is jóval nehézkesebbek. Így például az újjáépítési alapot továbbra sem ratifikálta minden állam, így várhatóan legkorábban az utolsó negyedévben juthatnak pénzhez a tagországok.
Ezzel szemben az USA-ban az eddig elfogadott és még csak tervek szintjén létező gazdaságélénkítő programok összességében 8500 milliárd dollárt tesznek ki. Ez önmagában is elképesztő összeg, de még döbbenetesebb szembe állítani a hitelválság idején kifizetett összeggel, hiszen akkor 850 milliárd dollárt fordítottak gazdaságösztönzésre.
A piacra kerülő óriási összegek és a megugró eladósodottság természetesen felvetik az infláció kockázatát. Sokan tartanak attól, hogy a politikusok az adók emelése, -kivetése helyett az adósság elinflálásában látják majd a helyzet megoldást. Ugyanakkor a Fidelity szakértői ezt nem tartják túl valószínűnek.
Azt is kiemelték, hogy az infláció nagyon alacsony volt 2020-ban. Ez lehetőséget teremtett a jegybankoknak, hogy laza monetáris politikát folytassanak. Idén az alacsony bázis miatt is láthatunk majd nagyobb növekedés. Emellett az alapanyagok (energia, élelmiszer) árának megugrása most tovább növeli az inflációt.
A szakértők szerint lesznek olyan jegybankok, amelyek eltekintenek az inflációs nyomástól, és a gazdaságösztönzést folytatják. Míg mások módosítják a mostani ultralaza monetáris politikát. Közép-Európában a helyzet annyival bonyolultabb, hogy itt az elmúlt időszakban devalválódnak a nemzeti fizetőeszközök is.
Rövid távon a jegybankok és a piacok is türelmesek lesznek. Az idei évben monetáris szigorításokra aligha kerül majd sor. Leghamarabb 2022-ben kerülhet ez terítékre, de a szakértők szerint érdemleges lépések talán csak 2023-ban lesznek majd. Ugyanakkor lehetnek hullámok, amikor felerősödnek az inflációs várakozások miatti aggodalmak, ami a piacokon is visszaköszön majd.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
