1p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A kormány egy törvénymódosítási javaslat szerint 1,5 millió forintban korlátozná a vállalatok egymás közötti készpénzforgalmát, ami havonta és szerződésenként értendő. A lépés nyilván nem független a „sárgacsekk-adótól”. A mulasztók húsz százalékos büntetéssel számolhatnak, a szerződések elaprózása ellen is fellépnének. Hasonló szabályok megalkotására eddig elsősorban a dél-európai krízisországokban volt példa.

A vállalati fizetési forgalomban 1,5 millió forint lesz szerződésenként és havonta a készpénzfizetések felső határa – derül ki a kedden, „Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról” címmel benyújtott kormányzati előterjesztésből, amely ezen kívül a jövedéki adók emeléséről is szól.

Nem aprózhatjuk el a szerződéseket

A módosítás megfogalmazása szerint „pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.” Azt a kézenfekvő megoldást, hogy egy szerződés helyett többet kössenek a felek, szintén máris megpróbálják kiiktatni.

 

A következő paragrafus szerint ugyanis vizsgálhatják, hogy különböző szerződések összetartoznak-e. A pontos megfogalmazás így szól: „Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít (...) egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.”

 

Az a fránya feketegazdaság

A szabályok megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak a 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalékos mulasztási bírságot kell majd fizetni, ha elfogadják a módosítást.

A lépés vagy legalábbis annak időzítése nyilván nem független a pénzügyi tranzakciós (sárgacsekk-) adótól, hiszen az az alóli kibújás egyik eszköze a készpénzfizetés alkalmazása lehet. A törvény indoklása mindenesetre ezt írja: „A feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a készpénzfizetések korlátozására előírt összeghatár alacsonyabb összegben történő megállapítása, ezzel is támogatva a Széll Kálmán terv 2.0 célkitűzéseinek megvalósítását. A 1,5 milliós összeghatár még kellőképp magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja és a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el.”

A spanyolok is most korlátoznak

A készpénzforgalom korlátozása nem egyedülálló Európában. Június 22-én fogadták el Spanyolországban azt a jogszabályt, amely 2500 euróban korlátozza a vállalkozások egymás közötti készpénzforgalmát, és július elején hatályba is lépett. Ez az Expansión.com szerint nem vonatkozik a vállalkozások és a magánszemélyek közötti tranzakciókra, valamint a magánszemélyek egymás közötti kifizetéseire sem.

Az összeghatár 15 ezer euróra emelkedik külföldiek esetében, amivel főleg a turizmust szeretnék támogatni. Ugyanakkor tízezer eurós minimális büntetést vezettek be azokra a spanyol polgárokra, akik nem jelentik be, hogy külföldi bankszámlájuk van. Az intézkedéscsomag bevallottan főleg az adócsalások ellen irányul.

Végre valamiben élen a görögök

Görögország úttörő volt ezen a téren, már 2010-ben felmerült a készpénzforgalom korlátozása, és 2011 elejétől 1500 euróban korlátozták a magánszemélyek, 3000 euróban a vállalkozások készpénzforgalmát – foglalja össze a német Start-trading.de kisbefektetői blog írása. (Megjegyzendő, hogy ezzel a lépéssel sem tudták teljesen megakadályozni a tőkekimenekítést az országból.) Ami kezdetben kivétel volt, terjedni kezdett, Olaszországban 2011. december 4-től –akkoriban emelkedett évi hét százalék fölé az olasz állampapír-hozam, és kisebb olasz pánik volt kibontakozóban – szintén korlátozzák a készpénztranzaciókat.

Ez az olaszoknak kisebbfajta sokkot jelentett, mert nagyon a készpénzforgalomhoz voltak szokva. Ráadásul most július 2-től az eddigi 2500 eurós határt 1000 euróra szállították le, amint az osztrák Die Presse beszámolt róla. A lap szerint Olaszországban még mindig 90, Németországban 78, Franciaországban csak 59 százalék a készpénzfizetések részesedése a fizetési forgalomból (valószínűleg a magánszemélyek körében). Az olaszoknak csak tíz százaléka fizet bankkártyával, míg Európa-szerte ez az arány 30 százalék.

A készpénzt végképp eltörölni?

A legérdekesebb azonban Svédország esete, ahol már most is szinte kizárólag készpénz-helyettesítő eszközökkel fizetnek az emberek, még a sörért, buszjegyért, hamburgerért is. „Már csak a rágógumi hiányzik” – írja a Start.trading. de. A Der Spiegel szerint mégis tovább szeretnék szűkíteni, sőt egyesek teljesen fel szeretnék számolni a készpénzes fizetést a skandináv országban. Ehhez többek között több ezer üzlet fizetési rendszerét kellene átalakítani.

Az országban vannak emberek, akik már évek óta nem fizettek semmit készpénzzel, csak kártyával vagy mobiltelefonnal, köztük Carin Götblad stockholmi rendőr-főkapitánynő. Svéd becslések szerint a még forgalomban levő készpénz minden három koronájából kettő feketepénz, a készpénz megszüntetése pedig hatalmas csapást mérne a bűnözésre, többek között az országban szigorúan tiltott prostitúcióra.

Emberi jogi, adatvédelmi szervezetek, liberális közgazdászok és politikai pártok azonban számos újságcikk tanúsága szerint Európa-szerte ellenzik a készpénztelenítési hullámot.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Nem jött jó hír az euróövezeti hangulatindexről
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 16:50
Az euróövezetben sorban a második hónapban csökkent a fogyasztói hangulatindex októberben az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) csütörtökön közzétett előzetes adatokon alapuló jelentése szerint.
Pénzügyi szektor Egyre több az internetes csalás, így védekezzen!
Herman Bernadett | 2026. október 19. 16:21
A folyamatosan terjedő internetes csalásokról is beszélgetett Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfői adásában. A bűnözők egyre rafináltabbak, újabban már a mesterséges intelligenciát is gátlástalanul használják. 
Pénzügyi szektor Milliárdos ostrom alatt a magyar bankszámlák: mesterséges intelligenciával és 21 szál rózsával támadnak a csalók
Herman Bernadett | 2026. október 15. 14:28
Egyetlen félév alatt közel 21 ezer esetben próbálták megkárosítani az Erste Bank ügyfeleit, a bűnözők összesen csaknem 7 milliárd forintra pályáztak. Bár a pénzintézet védelmi rendszerei a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát sikeresen blokkolták, és ezzel közel 6 milliárd forintot mentettek meg, a nemzetközi csalóhálózatok egyre gátlástalanabb és kifinomultabb módszereket vetnek be.
Pénzügyi szektor Az OTP Bank visszautasítja a Revolut vádjait (frissítés)
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 12:51
Délelőtti cikkünkre reagálva az OTP is megszólalt a Revolut október 8-i furcsa tranzakcióival kapcsolatban. 
Pénzügyi szektor 175 millió forintért védi a magyar kormány a „maffia elleni küzdelem” képviselőit
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 12:22
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
Pénzügyi szektor Kármán András pontosította pár részletét a vagyonadónak
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 11:22
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter. 
Pénzügyi szektor A Revolut szerint ez okozta a csütörtöki sztornózásokat
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 10:22
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában. 
Pénzügyi szektor Ön sem érti a vagyonadó kiszámítását? Itt egy kis segítség
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 15:25
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
Pénzügyi szektor Így reagált a Fidesz és a KDNP a vagyonadó tervezetére
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 17:19
A Fidesz szerint szimplán arról van szó, hogy a kormány „hat hónap semmittevéssel falnak vezette a magyar gazdagságot, és most itt a baj”.
Pénzügyi szektor Erre számítson, akit vagyonadó terhel majd
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 17:02
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG