Görögországban sem túl stabil a bankrendszer állapota a vasárnapi, sorsdöntőnek tartott választások előtt. Az Ekathimerini.com hírei szerint az utóbbi napokban a nagyobb görög bankokból újabb 500-800, a kisebbekből 10-30 millió eurót vettek ki az ügyfelek. A pénzkivonás erősödni látszik, kedden különösen élénk volt.
Az oldal egy másik híre szerint a vállalati tőkekiáramlás úgy a legális, mint az illegális csatornákon fokozódott az utóbbi két hónapban. A cégek részben adót próbálnak meg elkerülni, másrészt védekezni próbálnak az eurozónából való esetleges kilépés ellen. (Sokan arra számítanak, hogy ha majd drachmában kell adót fizetniük, az jóval kevesebbe fog kerülni.)
A görög hatóságok szerint három fő módja van a tőkemenekítésnek. Az egyik, hogy a külföldi vállalatok osztalékfizetés helyett inkább az alaptőkét szállítják le és a tőke egy részét visszaviszik külföldre. Hasonlóan cselekedtek az utóbbi időben a Coca Cola, a Jumbo játék-kiskereskedelmi cég, a Motor Oil és az S&B Industrial Minerals.
A másik módszer az úgynevezett kísértet- vagy fantomcégek (ghost company) létrehozása, amelyek rendszerint Észak-Európában vannak bejegyezve, de tényleges gazdasági tevékenységet nem végeznek, csak a tőkét csoportosítják át hozzájuk.
A harmadik a jó öreg bőröndös módszer, amely főleg a kis- és középvállalatok tulajdonosaira jellemző. Ők egyszerűen külföldre utaznak a pénzzel, majd bankszámlát nyitnak, leginkább a szomszédos Bulgáriában. Annak ellenére, hogy minden, a bankrendszeren kívüli tőkemozgás pénzmosásnak minősül.
Az első módszerhez tartozik, hogy a vállalatcsoportokon belüli tőkemozgások ellenőrzésére létrehoztak egy törvényt néhány évvel ezelőtt, ám annak alkalmazása azóta is várat magára, azóta sem születtek meg a törvényt kiegészíteni hivatott végrehajtási rendeletek – írja az Ekathimerini.com.