Privátbankár.hu: Miben különbözik majd a közeljövő magyar bankrendszere a mostanitól?
Balog Ádám: Leginkább az egy ügyfélre, ügyletre fordított papírmennyiségben: az a töredékére fog visszaesni. Nem kell sokáig faggatnunk az üveggömböt, hogy megjósoljuk: a magyar bankrendszernek komoly átalakuláson kell átesnie. Olyan metamorfózison, amely – és ez a legfontosabb – kedvező lesz az ügyfelek számára. Középtávon elkerülhetetlen a konszolidáció, vagyis kevesebb szereplő vesz majd részt a piacon, ami a költséghatékony működést támogatja, egyre szabályozottabb körülmények között.
A fejlődés másik lába, ami igazán izgalmas az MKB Banknak, a digitalizáció. Azt látjuk, hogy a magyar bankrendszer, és úgy általában a pénzügyi szféra relatíve lassan reagál a változásokra, és ennek megfelelő tempóban képes az innovatív megoldásokat implementálni. Ezzel együtt az ügyfelek, talán túlzottan is, ódzkodnak az új technológiáktól. A digitális világban rendkívül sok olyan technikai megoldás van, amelyek a pénzügyi életre is hatást gyakorolnak. Tetszik vagy sem: a jövő bankrendszere egyre inkább digitális alapú lesz, és az ügyfelek idejét, energiáját és pénztárcáját kímélő megoldások tucatjai hemzsegnek majd benne.
PB: Ha világszerte etikusabbak lesznek a bankok, megelőzhető egy, a 2008-ashoz hasonló globális pénzügyi válság?
BÁ: Ez egy fontos kérdés, amelyről egyre kevesebbet beszélünk. Többen kutatják ezt a témát, a mainstream közgazdaságtanban azonban sajnálatos módon a partvonalra szorult. Pont a napokban fogok arról beszélni a KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány „A pénzen innen és túl - Pénzügyi konferencia az erkölcs tükrében” című konferenciáján, hogy a 2008-as válsághoz emberi mulasztások és a pénzügyi rendszer hibáinak együttese vezetett el. A tavalyi magyarországi brókerbotrányok is ékes bizonyítékai annak, hogy az emberi tényező egy soha ki nem iktatható elem. A katasztrófa ugyanakkor elkerülhető, természetesen megfelelően szigorú szabályokkal.
A felügyeleti háló, a szabályozók kezében levő eszközök oly mértékben szélesedtek ki a válság évei alatt, hogy egy hasonló esemény kialakulásának egyre elenyészőbb az esélye. Kizárni persze semmit sem lehet, viszont a hatékony szabályozás magával hozza a szereplők etikusabb cselekvését is. Persze, nem szabad átesni a ló túloldalára, hiszen a túlzó szabályozás a működés hatékonyságának rovására mehet.
PB: Magyarország milyen mértékű részvételét tartja indokoltnak az európai bankunióban?
BÁ: A bankunió elméleti alapjai erősek, a gyakorlatban azonban számos buktatója lehet. A válság rámutatott arra, hogy azok a megoldások lehetnek sikeresek, amelyek vagy kellő rugalmasságot biztosítanak a tagoknak, vagy egy nagyon erős és mindenkire nézve kötelező szabályrendszert tartanak érvényben. Ez utóbbi a jelenlegi állapotok szerint illúzió, így talán érthető, miért borzasztóan nehéz állást foglalni ebben a kérdésben.
PB: Várható-e a hazai hitelezés gyors felfutása a közeljövőben?
|
| Dr. Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója |
BÁ: A lakossági hiteleknél azt láthatjuk, hogy az ügyfelek egyelőre több hitelt törlesztenek, mint amennyi az új hitelfelvétel. Magyarán a 2009-10-ben tetőző állományok továbbra is apadnak, annak ellenére is, hogy tavaly év közepétől egy erőteljes élénkülést láthattunk ebben a szegmensben. Ez a folyamat azonban erősödhet az ingatlan piac élénkülésével, illetve az általános makrogazdasági helyzet javulásával. Ezen az államilag támogatott lakáshitelezés, a CSOK is sokat segít. Vállalati hitelezésben az állományok emelkedésére számítunk a kis- és középvállalati szektorban, ebben a jegybank hitelösztönző programjának harmadik pillére is komoly szerepet játszik. Meggyőződésem, hogy az idei év erről és az uniós pályázati projektekről fog szólni a kkv-k esetében. Összességében lassú hitelfelfutás várható, amelyhez egy, a korábbinál lényegesen megfontoltabb magatartás párosul mind lakossági, mind vállalati oldalon.
PB: Mekkora szereplő lesz a közeljövőben az állam a magyar bankrendszerben?
BÁ: Az állam alapvető feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése. Ha baj van vagy baj lehet, akkor be kell avatkoznia, megvédve az ügyfeleket és a teljes magyar bankrendszert, megelőzve, hogy egy probléma vagy problémahalmaz veszélyes méreteket öltsön. Ehhez sokféle eszköz áll rendelkezésére, közöttük olyanok, amelyek meghatározzák az állam pozícióját a bankrendszerben.
Tervez-e újra nagyobb szerepvállalást az állam, esetleg csökkenti-e meglévő részesedését más bankokban?
BÁ: Az állam nem én vagyok, a kérdést meghagynám az arra illetékeseknek.
PB: Hol tart az MKB eladása?
BÁ: Az értékesítést a jegybank végzi, mi a tranzakció tárgya vagyunk, ráadásul az Európai Bizottság szigorú elvárásokat fogalmazott meg a folyamattal szemben: transzparens, nyílt, nem diszkriminatív értékesítés a követelmény, a tranzakció ennek is megfelelően a legjobb nemzetközi gyakorlat szerint, multinacionális tanácsadók bevonásával zajlik. Ennél többet nem mondhatok: a tranzakció folyamatban van, a tervek szerint zajlik, és az uniós elvárást kielégítve, az első félév végéig le is zárul.
A Policy Solutions kutatása szerint. 
