Az OTP Bank Nyrt. közgyűlésén a részvényesek 53,64 százaléka jelent meg. A közgyűlésen vendégként megjelent Windisch László, az MNB felügyeleti területért felelős alelnöke.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint a bankcsoport a 146 milliárd forintos konszolidált és 64 milliárdos számviteli profittal zárt. A két eredmény közötti különbség magyarázata az egyszeri tételként jelentkező 29,2 milliárdos bankadó, 13,2 milliárdos egyszeri tranzakciós illeték, az ukrán bank 37,2 milliárdos goodwill-leírása. Tovább csökkentette az eredményt a bank által megtámadott, de befizetett GVH bírság 3,2 milliárd forintos tétele, valamint az általános céltartalék eredménytartalékba helyezése is, ami 5,5 milliárdos rendkívüli adófizetéssel járt.
A működési eredmény stagnált, ám ez, mivel a fedezettség a konzervatív tartalékolási politikának köszönhetően 80 százalékról 84 százalékra nőtt, összességében kedvezőnek ítélhető.
Likviditási szempontból Csányi fontosnak tartotta, hogy a csoport nettó hitel/betét állománya az elmúlt egy évben 5 százalékponttal 89 százalékra mérséklődött.
Tőkemegfelelési bajnok
Tőkemegfelelés terén kevés bank van Európában, amely az OTP-hez hasonló 16 core tier1 mutatóval rendelkezik – mondta az elnök-vezérigazgató, megemlítve, hogy az egyik ilyen versenyző az OTP bolgár leánybankja, a DSK, amelyért a részvényesi plénum előtt köszönetet mondott.
A bank a válság ellenére 2010 óta osztalékot fizet, az egy részvényre jutó osztalék 145 forint lesz az idén, ami 40,6 milliárdos tételt jelent. Miután az OTP a tulajdonában lévő részvényekre eső osztalék mértékét nem veszi fel, azt szétosztják a meglévő részvényesek között, így a tényleges osztalék mértéke részvényenként 147 forint lesz. A bank a jövőben a tőkemegfelelési mutatóját nem akarja tovább emelni – hangsúlyozta Csányi, de az orosz-ukrán konfliktus, a kormány devizahitelekkel szembeni intézkedéseinek hatása, a tőke- és likviditási szabályok változása, valamint az eszközminőség folyamatban lévő vizsgálata továbbra is indokolttá teszi az óvatos tartalékolást – indokolta a bankvezető, miért nem fizet nagyobb osztalékot a bank. Emellett az akvizíciós lehetőségek is tőkét igényelhetnek, ám jövőre – a bizonytalanságok múltával – emelkedhet az osztalék-alap – ígérte Csányi Sándor. Az akvizíciókkal kapcsolatban Csányi arról beszélt, hogy a horvát tranzakció tegnap zárult, emellett Romániát jelölte meg olyan piacként, ahol akvizicíókkal bővülni szeretnének.
Mekkora az ukrán-kitettség?
A csoport bevételei 2 százalékkal nőttek, míg a hitelállomány eközben szűrten 1 százalékkal csökkentek. Az orosz és az ukrán bank jól teljesített, a mostani események ennek kapcsán fájóak. Ugyanakkor Csányi Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy az OTP ukrán kockázati kitettsége messze nem akkora, mint több más ott jelen lévő banké. Ha az orosz és ukrán helyzet alakulása miatt minden befektetését a bank elveszítené, az OTP tőkemegfelelése ezt is elbírná – jelentette ki az elnök-vezérigazgató. A külföldi bankok részesedése az összes eredmény 52 százalékát adja, komoly remény van arra, hogy a bank minden célpiacon nyereséges lesz.
Stabilitás-profitabilitás-növekedés – fogalmazta meg a 2014-es célok lépcsőfokait Csányi Sándor: csak ott fognak beruházni, ahol a stabilitás lehetővé teszi a profitabilitás fenntartását. A régióban mindenhol – Horvátországot kivéve – növekedést várnak. Oroszországban Putyin elnököt idézte a bankvezető azzal kapcsolatban, hogy ott nem lesz növekedés, Ukrajnában pedig minimum 5 százalékos visszaesést várnak. A devizák leértékelődése komoly gondot fog okozni.
Itthon: kétarcú helyzet
A hazai számviteli eredmény 68 milliárd forintról 34 milliárd forintra csökkent, korrigált eredmény 95 milliárd forintról 115 milliárd forintra nőtt – az ellentétes mozgást a már említett egyszeri tételek okozták, amelyek döntő része a hazai működést befolyásolta. A bevételi marzs mindössze 1 százalékpontot csökkent – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató, aki szerint fontos eredmény, hogy a fedezettség 3,3 százalékkal 85,2 százalékra javult. A bank a lakossági üzletágban kismértékben piacot vesztett, ám a vállalati piacon a 8 százalékos bővülésnek köszönhetően 10,6 12,4 százalékra nőtt a piaci részesedés. Mindezt egy olyan piacon, ahol – az OTP nélkül – 8 százalékkal csökkent a piaci volumen. Az NHP I. fázisában 91 milliárd forintot helyezett ki az OTP Bank – a második fázis kapcsán Csányi úgy nyilatkozott, komoly a remény, hogy az uniós pályázatok kiírásával az év második felétől felpörög a kihelyezés. A lakossági oldalon jelzáloghitelek 29 százaléka köthető az OTP-hez, a személyi hitelek terén pedig még jelentősebb – 52 százalékos az OTP piaci részesedése. Az év során 24,2 milliárd forintnyi támogatott hitel került kihelyezésére, a termék Csányi értékelése szerint hozzájárult ahhoz, hogy a bankszektor ne zsugorodjon jobban.
A bankok érdeke a devizahiteles probléma megoldása
Az elmúlt 4 év legkárosabb intézkedéseként minősítette az OTP elnök-vezérigazgatója végtörlesztést, ami elmondása szerint a bankoknak nagyon sokba került, miközben azokat támogatta, akiknek igazából nem jelentett megoldhatatlan feladatott a hitelek törlesztése. Ezzel szemben a legfelelősebb lépésnek az árfolyamgátat nevezte, amibe az OTP ügyfeleinek 30 százaléka már belépett. Csányi Sándor abban bízik, hogy a devizahiteles megoldás fókuszában is az árfolyamgát, vagy egy ehhez hasonló megoldás áll majd. A devizahites kérdés megoldásával kapcsolatban Csányi azt hangsúlyozta, nem csak az OTP, de az egész bankszektor érdeke a probléma rendezése, ezért készek a további tárgyalásra. Az adósmentést az OTP már hamarabb kezdte, mint az állam – válaszolta egy részvényesi kérdésre később Csányi Sándor, ám ismét hangsúlyozta, hogy az árfolyamgáthoz hasonló jó megoldást nem tudna a bank önmagától megalkotni.
Nem lenne tőkebehozatal a bankszektor nélkül?
Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta. magyar bankszektor nem emésztette meg a bankadót, s nem nyereséges a szektor – egy mélyebb elemzés révén egyértelmű, hogy az MNB által – a Magyar Számviteli Szabályok szerint jól - kalkulált 62 milliárdos szektor-profitot főleg az egyik banknál (MKB – szektor) jelentkező 90 milliárdos anyabanki hitel elengedése, valamint a bankokhoz – így az OTP-hez is – beérkező 60 milliárd forintos külföldi osztalék okozta. Ezen tételeknek a magyar bankok üzleti tevékenységéhez nincs köze. Csányi szerint 2200 milliárd forint elvárható profit elmaradása van a szektornak az elmúlt évek nyomán, miközben 870 milliárd forint adót fizetett a szektor. Csányi adatai szerint ennek kigazdálkodásához 995 milliárd forintnyi külföldi tőkeemelés érkezett veszteség-pótlásra, adóbefizetésre a hazai bankokhoz. Az elmúlt 3 évben a hazánkba beáramló működő tőke beáramlás több, mint a 80 százalékát a szektor viselte – hívta fel a figyelmet Csányi. Négy nagybank nyereséges
Az ország felminősítés előtt áll, a 3 százalék alatti hiány hosszú távon tartható – ezek mindenképp kedvezőek lehetnek a befektetők számára. Ugyanakkor a kormányzatnak látnia kell, hogy a bankszektor nélkül nem lehetséges a gazdaság fejlődése. Ha sikerül megoldást találni a problémákra, befektetőbarát képet tud kialakítani a kormányzat, az OTP eredményessége is javulhat – jelezte az elnök-vezérigazgató. A Bankszövetségnek interaktív kapcsolata van a kormányzattal, a szövetség több javaslatot is tett a kormányzat képviselőinek, de volt már példa arra is, hogy az OTP saját elképzeléseit is sikerült megosztani a kabinet tagjaival – többször eredményesen. Fontos, hogy mindenki lássa: jól működő bankrendszerre van szükség a gazdaság növekedéséhez, a gazdaság fejlődése pedig alapfeltétele a bankok jó működéséhez – jellemezte az egymásrautaltságot az elnök-vezérigazgató.
A részvényesek 99,4 százalékos többséggel fogadta el a bank beszámolóját és az osztalék felosztási javaslatot.
Már rendezni kellett volna a konfliktust. 
