Az Európai Bankhatóság (EBA) közzétette a 2018. évi stresszteszt-eredményeket. A felmérésben résztvevő európai bankok sokkellenálló képességét mérték fel hároméves időhorizonton egy hipotetikus kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyvet feltételezve.
A stresszteszt összesen 48 európai bankot érintett (amelyek együttesen az EU bankszektorának mintegy 70 százalékát fedik le), melyből 33 az Európai Központi Bank részvételével működő egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) alá tartozó országokban, további 15 pedig Dániában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Magyarországon, Norvégiában, és Svédországban rendelkezik székhellyel.
A 2018. évi stresszteszt felmérésben Magyarország részéről egyedül az OTP Bank vett részt. Ennek oka, hogy az OTP Bank a magyarországi hitelintézeti szektor piacvezető intézménye, mérlegfőösszeg alapján 25 százalékot meghaladó piaci részesedéssel, illetve leányvállalatain keresztül a közép-kelet-európai régió kilenc országában van jelen.
Még ellenállóbb lett az OTP
Az MNB közleménye alapján a stresszteszt legfontosabb tényezőjének számító tőkepozíció alapján az OTP Bank eredménye a két évvel ezelőttihez képest is jobbnak bizonyult, idén is magasan a szabályozói minimum elvárások szintje felett teljesített. Az elsődleges alaptőke-mutató (CET1) a 2017 évi 14,87 százalékos szintről 12,40 százalékra (átmeneti rendelkezésekkel 15,40 százalékról 13,03 százalékra) változna a hároméves sokkpálya végén.
|
| A CET1 alaptőke-mutató várható alakulása az EBA stressztesztje szerint. A kék vonal az uniós átlag 2017 decemberi adatok szerint, míg a piros vonal az a szint, ahová az uniós átlag csökkenne 2020-ra, ha bekövetkezne a tesztben felvázolt makrogazdasági sokkhelyzet. A kék oszlopok jelzik az egyes országokban jellemző CET1-átlagot a tesztben részt vevő bankok körében az egyes országokban, a piros oszlopok pedig a sokkhelyzet esetére prognosztizált 2020-as szintet. Az OTP képviseli a felmérésben Magyarországot - a CET1 mutató a kiindulási helyzetben is az uniós átlag fölött volt, egy sokk esetén ez a mutató az OTP-nél az uniós átlagnál jóval kevésbé esne vissza. Forrás: EBA |
Az OTP ezzel kapcsolatban azt közölte: a CET1 mutató a mostani stressztesztben 2,5 százalékponttalcsökkent a három éves időhorizont (2018-2020) végére - magyarán ha a feltételezett sokkhelyzet bekövetkezik, ennyivel lenne alacsonyabb az időszak végén az elsődleges alaptőke-mutató annál, mintha nem következne be a sokk. A 2016-os stressztesztben a CET1 mutató feltételezett csökkenése még 3,7 százalékpont volt a három éves időhorizont (2016-2018) alatt - magyarán az OTP még válságállóbb lett, mint korábban volt.
Ráadásul a stresszteszt kiindulópontként a 2017. decemberi banki mérleg változatlanságával számol, és nem veszi figyelembe az esetlegesen változó üzleti stratégiát, valamint menedzsment-intézkedéseket - márpedig borítékolható, hogy ennél az OTP jobban fog teljesíteni.
Ennek megfelelően sem az alappálya, sem pedig a stressz forgatókönyv nem tekinthető az OTP Bank Nyrt. profit előrejelzésének; az alappálya esetén prognosztizált profit is lényegesen elmarad a menedzsment 2018-2020 közötti három éves időszakra vonatkozó eredményvárakozásától - hívja fel a figyelmet a bank.
Az OTP Bank esetében az eredmények alapján nincs szükség felügyeleti beavatkozásra
- írja az MNB.
Az OTP jelezte: tudomásul veszi az EBA által közzétett, az európai banki stressz teszttel kapcsolatos bejelentéseket és teljes mértékben elfogadja a vizsgálat eredményeit.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
