6p
A 11 megbírságolt bank közül csak kettő nem támadta meg a bíróságon a Versenyhivatal döntését a végtörlesztés korlátozása miatt kiszabott kartell-ügyben. Miért nem perelt mindenki? Aki perelt, mivel védekezik? Közel 9 milliárdot már befizettek, de nem biztos, hogy így is marad.

Összességében csak az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Citibank nem élt jogorvoslattal, azaz nem támadta meg bíróság előtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013. november 20-án hozott kartell-döntését – derült ki a Privátbankárnak adott válaszokból.

Juhász Miklós, a GVH elnöke a Napi Gazdaságnak adott nemrég interjút, ebben elmondta: hogy a bankok – ellentétben a GVH-nak tartozó sok más szervezettel - határidőre befizették a kiszabott közel 9,5 milliárd forintos bírságot, egyedül egy pénzintézet kérte a végrehajtás felfüggesztését – mondta az elnök. Miután a hiányzó összeg 580 millió forint, kitalálható, hogy a Raiffeisen kért felfüggesztést. (A kinnlevőségek gyenge behajtása miatt egyébként a közelmúltban rótta meg az Állami Számvevőszék a GVH-t.)

Miért törődtek bele?

A perelni nem akaró bankok közül a Citibank esete az érdekesebb, hiszen a társaságot úgy bírságolták meg a végtörlesztés akadályozásáért, hogy előzőleg a fogyasztási hitelekkel foglalkozó társaságnak nem is volt jelzáloghitel-terméke. Tény azonban, hogy a Citi 800 ezres bírsága nem számít komolynak a többiek esetenként milliárdos büntetései mellett  - valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a bank nem perelte be a GVH-t.

A másik, az ítéletbe belenyugvó társaság, az UCB lapunknak küldött válaszában jelzi: továbbra is megalapozatlannak tartja a GVH határozatában foglaltakat. A társaság már 2011. júniusában felfüggesztette jelzálog alapú hitelek kihelyezését, és azóta a tevékenységét kizárólag a meglévő hitelek kezelésére korlátozza. Az UCB szerint azt, hogy jogszerűen járt el a végtörlesztések lebonyolításában és mindent megtett ügyfelei kiszolgálása érdekében, az is mutatja, hogy a társaságnál végtörlesztő ügyfelek aránya meghaladta a teljes bankszektor átlagát.


Bírság összege
(millió forint)
Megtámadta?
Budapest Bank 283,5 igen
CIB Bank 835,4 igen
Citibank 0,8 nem
Erste Bank 1725,7 igen
K&H Bank 983,3 igen
MKB 783,0 igen
OTP Bank 3922,4 igen
Raiffeisen 583,6 felfüggesztést kért
Takarékbank 1,0 igen
UCB Ingatlanhitel 63,2 nem
UniCredit 306,3 igen

Mivel védekeznek a bankok?

A perre menő hitelintézetek szinte kivétel nélkül hangsúlyozták a Privátbankárnak, hogy a  jogvitáknak jogi fórum (hatóság, bíróság) előtt kell eldőlnie, nem a sajtóban. Ugyanakkor miután a GVH érvei már nyilvánosságra kerültek, néhány pontban a bankok is rögzítették álláspontjukat.

A legkomolyabb bizonyíték a rendszeresen megrendezett úgynevezett retail risk reggelik sorozata volt, ahol a bankok kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársai kétszer - a 2011. szeptember 15-én és a 2011. október 3-án - megvitatták meg a végtörlesztéssel járó kockázatokat is. Fontos tudni, hogy az első esemény három nappal követte 2011. szeptember 12-ét, amikor Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette a végtörlesztéssel kapcsolatos kormányzati terveket, ám a szabályozás részletei ekkor még nem voltak nyilvánosak. (A második esemény megtörténtekor a törvény már hatályba is lépett.)

Ezeken a reggeliken több okból sem jöhetett létre semmiféle „átfogó terv” a végtörlesztések korlátozása tárgyában a bankok szerint. Egyrészt a jelenlevők semmilyen felhatalmazással vagy (beosztásuk folytán) lehetőséggel nem rendelkeztek arra, hogy az érintett bankok üzleti magatartását - sem általában, sem konkrétan a végtörlesztés kapcsán – meghatározzák. (Az árazási döntéseket rendszerint külön testület hozza, ahol legfeljebb egy szavazattal bírnak a kockázatkezelők.)

Az átfogó terven alapuló egységes/folyamatos jogsértéshez – amely a minősítés alapja - a két kifogásolt találkozó aligha elég, ráadásul az összehangoltságot meglehetősen nehéz értelmezni olyan helyzetben, amikor a bankok eltérő időpontban, ráadásul a jelzáloghitelek esetén igen széles sávban - 50−200 bázispontos mértékben - emelték a kamataikat.

A bankok szerint téved a hivatal

A bankok szerint a versenyhatóság nem vette figyelembe döntésének meghozatalakor, hogy a vizsgálat megállapításai egy egyedi, a normális piaci viszonyokat jelentősen megzavaró – az érintett bankoknak nagy (összességében 330 milliárd forintos) kárt okozó – állami intézkedéshez kapcsolódnak. Ezzel szemben Juhász Miklós GVH-elnök egy interjúban azt mondta: kétségtelen, hogy a végtörlesztés veszteséget okozott a bankszektornak, ezt a bírság kiszabásakor a versenytanács enyhítő körülményként értékelte.

A pénzintézetek általános következtetése az, hogy a GVH nem tárta fel teljes körűen a bizonyítékokat, a megismert tényeket és információkat szelektíven használta fel döntésének meghozatalakor, az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket figyelmen kívül hagyva értékelte azokat, valamint téves következtetéseket vont le belőlük.

Több bank is hangsúlyozta, hogy a rendelkezésére álló kapacitások teljes kihasználásával, (pl. meghosszabbított nyitva tartással) biztosította, hogy az arra jogosultak végtörleszteni tudjanak, illetve, hogy devizahitelüket kiváltó forinthitelt tudjanak felvenni. Más kérdés, hogy az ügymenet lassítása, a későn érkező hiánypótlások miatt akkoriban számos panasz is érkezett a felügyeletre a bankokkal szemben, amelyek nyomán a PSZÁF szankcionált is. Ezek ugyanakkor a felügyelet megállapításai szerint is egyedi esetek voltak, s eljárása során ezt a GVH sem cáfolta.

Miért bírságolt a GVH?A versenyhivatal azt állapította meg: a pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat. Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került. Mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat. A GVH álláspontjáról korábbi cikkünkben írtunk >>

Juhász Miklós, a GVH elnöke egy interjúban elmondta: a banki kartellügyben több mint 130 dokumentumot értékelt a versenytanács. Ezek belső levelezések, e-mail-váltások, egyéb jegyzetek voltak. Volt köztük olyan is, amelyben az egyik bank vezetője kifejezetten megtiltja a bankárreggeliken való további részvételt a kollégájának.

Van másik milliárdos ügye is a bankoknak

A GVH elleni „össznépi” fellépés annak fényében lehet érdekes, hogy vajon hasonló lépésre szánják-e el magukat a március közepén megbírságolt pénzintézetek az MNB számlakondíció-módosításokkal kapcsolatos bírsághatározatával kapcsolatban. Hasonlóképp a GVH-határozathoz, a jegybanki határozatokkal szembeni fellépés sem bír halasztó hatállyal, azaz a bírósági eljárást fontolgató hitelintézeteknek is be kell fizetniük a bírság összegét, s április 30-ig vissza kell utalniuk az MNB szerint jogtalanul beszedett díjakat az ügyfeleknek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Börtönbe kell vonulnia Töröcskei Istvánnak
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 14:59
A Széchenyi István Hitelszövetkezet korábbi elnökét félmilliárdos kárt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek. A korábbi ügyvezető is letöltendőt kapott, öt vádlottat felfüggesztettre ítéltek.
Pénzügyi szektor Nekimentek a bankok a kamatstopnak – megdöbbentő bejelentés érkezett
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 16:47
Alaptörvény-ellenesnek nyilváníttatnák az intézkedést.
Pénzügyi szektor Egy átlagos magyar lakáshitel 5,7 millióval többe kerül, mint a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 09:44
Van rá magyarázat.
Pénzügyi szektor Friss tanulmány bizonyítja: Magyarországon csak a leggazdagabbak vagyona növekszik
Herman Bernadett | 2025. május 26. 10:15
Az elmúlt két évtizedben a magyarországi háztartások felső 10 százaléka, különösen a legfelső 1 százalék vagyonos réteg volt az, amelyik kiemelkedő ütemben növelte vagyonát, miközben a lakosság túlnyomó többsége ugyanolyan szegény maradt, mint korábban – írja a Blochamps Capital. 
Pénzügyi szektor Szeretne ingyenes bankszámlát? Most erre is van mód
Privátbankár.hu | 2025. május 26. 08:52
Több bank sem kér havi díjat, bizonyos feltételek megléte esetén.
Pénzügyi szektor Újabb taggal bővült a történelmi összefogás a biztosítási szakmában
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 15:44
A magyar biztosítási piac egyik meghatározó szereplője, az UNIQA Biztosító is stratégiai megállapodást kötött a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségével (MBTSZ), tovább erősítve a szakma jövőjét formáló, példátlan összefogást.
Pénzügyi szektor Sokat hitelezett és jó sok adót fizetett a K&H
Herman Bernadett | 2025. május 20. 11:33
Megjöttek a K&H csoport első negyedéves számai. A bank 48 milliárd, a biztosító 3,8 milliárd forintnyi különadót fizetett az államnak. Nőtt a hitel- és a betétállomány.
Pénzügyi szektor Rég nem látott esésben az amerikai gazdasági teljesítményindex
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 18:07
Áprilisban erőteljesen, 2023 márciusa óta a legnagyobb mértékben csökkent az amerikai Conference Board gazdaságkutató intézet összetett teljesítményindexe havi szinten.
Pénzügyi szektor Beleremeghet a magyar bankrendszer is a devizahiteles uniós ítéletbe?
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 08:41
Akármit mondanak a bankok és az MNB, az ügyben az adósokat képviselő ügyvéd szerint nem egyedi esetről szólt az ítélet, súlyos következmények jöhetnek.
Pénzügyi szektor Hatalmas bírságot szabott ki kilenc biztosítóra a jegybank
Privátbankár.hu | 2025. május 13. 10:53
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG