A legutóbbi kamatdöntő ülésen a tagok egyetértettek abban, hogy van "tér" a pénzügypolitikai enyhítésre. Hatan mégis a kamattartás mellett szavaztak végül
A legutóbbi kamatdöntő ülésen a tagok egyetértettek abban, hogy van "tér" a pénzügypolitikai enyhítésre. Hatan mégis a kamattartás mellett szavaztak végül. A stabilitás a belpolitikai csatározás veszélyezteti, és a megszorítások számszerű végeredményére is érdemes várni
Nyilvánosságra hozta a jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét. A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a pénzügyi piaci helyzet tartós javulása és Magyarország mérséklődő sérülékenysége a jelenlegi visszafogott inflációs környezetben hozzájárultak ahhoz, hogy a monetáris politikai mozgástér fokozatosan növekedett az elmúlt időszakban.
A tanácstagok megítélése szerint a hazai makrogazdasági folyamatokban tapasztalt tendenciák, és az inflációs kilátások továbbra sem akadályozzák a monetáris kondíciók jövőbeli óvatos enyhítését. A legfrissebb külkereskedelmi és lakossági megtakarítási adatok alapján a korábban vártnál erőteljesebb volt a belföldi szektorok alkalmazkodása, ennek hatására pedig az ország külső sérülékenysége is fokozatosan mérséklődött. A tanácstagok véleménye szerint a meglepetést okozó májusi fogyasztói árindex adatok, és a szabályváltozások várhatóan átmeneti inflációnövelő hatása ellenére az infláció középtávon a jegybanki inflációs célnak megfelelően alakulhat. Elhangzott olyan vélemény is, hogy egyes nagykereskedelmi áruházláncok áradatai nem erősítették meg a hivatalos fogyasztói árindex statisztikákban kimutatott kedvezőtlen inflációs tendenciákat.
Több tanácstag kiemelte, hogy a feltörekvő piacokon a stabilizálódás jelei mutatkoztak az árfolyam- és kockázati indexek, és a kockázati prémium mutatók alapján. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az elemzői felmérések és a piaci áradatok szerint az árfolyam-várakozások is szimmetrikusabbá váltak az elmúlt időszakban. Többen azt hangsúlyozták, hogy néhány Magyarországhoz hasonló kockázati megítéléssel rendelkező országban a jegybanki alapkamat csökkentését hajtották végre, ami a hazai monetáris politika mozgásterét is növelhette. Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a feszültségek enyhülése ellenére a magyar pénzügyi piacokat is érintő lettországi problémák még nem rendeződtek megnyugtatóan. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a devizaforrásokból történő finanszírozás, és a jegybanki sterilizációs állomány emelkedése a kockázati megítélést kedvezőtlenül befolyásolja.
Az Elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat szinten tartását 6 tag támogatta, 3 tag pedig az alapkamat 50 bázispontos csökkentésére szavazott.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a bejelentett költségvetési intézkedések segíthetik a magyar gazdaság fenntartható pályára állítását. A magyar belpolitikai kockázatok miatt az ország külföldi megítélése ugyanakkor csak fokozatosan javul, és a kiigazítás eredményeit csak utólag lehet pontosan megítélni. A tanácstagok megítélése szerint a komolyabb fiskális-, és monetáris politikai eredményekhez egyaránt a zavartalan állampapír-piaci működés helyreállítására van szükség. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a külső finanszírozási igény csökkenése ellenére Magyarország külföldi forrásokra való ráutaltsága nem mérséklődik kellőképpen, mert a hagyományosan magyar állampapírokat vásárló nyugdíjpénztárak a külföldi befektetések felé fordultak. Az állampapír-piaci feszültségek oldódásához, és a finanszírozási problémák kezeléséhez összességében az érintett gazdaságpolitikai intézmények közötti együttműködésre lenne szükség. Egyes tanácstagok arra hívták fel a figyelmet, hogy az ország rövid távú finanszírozási problémáit enyhítheti, hogy az IMF várhatóan az újabb hitelkeretet jóváhagyásáról dönt.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs és makrogazdasági kilátások alapján megfontolásra érdemes a monetáris kondíciók enyhítése. A tanácstagok többsége úgy látta, hogy amennyiben a pénzügyi piaci folyamatokban nem fog bekövetkezni jelentős negatív korrekció, akkor a monetáris kondíciók lazítására már rövid távon is sor kerülhet, azonban a pénzügyi stabilitási kockázatokra tekintettel nagyfokú körültekintésre és fokozatosságra van szükség a lépések végrehajtásakor. Többen arra figyelmeztettek, hogy a jegybanki kamatcsökkentések végrehajtásának feltétele a fiskális kiigazítási intézkedések parlamenti jóváhagyása, valamint az állampapír-piaci feszültségek oldódása. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a várható jegybanki lépésekre előzetesen fel kell készíteni a piaci szereplőket, és meglepetéslépésekre csak különösen indokolható esetekben kerülhet sor - zárja az ülésről készült jegyzőkönyvet az MNB.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.