Az önálló zálogjog ismételt bevezetése a polgári törvénykönyvben (Ptk.) növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a kódex módosítását kezdeményező javaslat szerdai parlamenti vitáját megnyitó expozéjában.
A miniszter felidézte, hogy az önálló zálogjogot a II. világháború előtti magyar magánjog, 1996-tól pedig a régi Ptk. is ismerte és szabályozta, a két éve hatályba lépett új Ptk. viszont megszüntette, és pótlására a különvált zálogjogot vezette be. Ez azonban nemzetközileg nem ismert és nem elismert, az önálló zálogjog intézményének előnyeivel nem rendelkezik, a gyakorlat próbáját nem állta ki - indokolta a változtatást Trócsányi László.
Felpöröghet a hitelezés
Hangsúlyozta: az önálló zálogjog bevezetése növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét, valamint elősegítheti a jelzáloglevél-hitelpiac növekedését, a lakosság számára pedig alacsonyabb kamatokat tehet lehetővé, illetve bővítheti a lakosság biztonságos befektetési megtakarítási lehetőségeit.
|
Ezen múlik, mennyire lesz sikeres a csok A 2013-ban elfogadott új Polgári Törvénykönyv alaposan átalakította a zálogjogi szabályokat – de az átalakítás több szempontból is elnehezítette a záloghitelezést. Az új csok óriási hitelkeresletet hozhat, amit rendkívül nehéz kellő jogbiztonsággal kielégíteni a mostani feltételek szerint – nem véletlen, hogy a jogász szakma többsége és a jogalkotó is a változtatás pártján áll. Az esetleges késlekedésnek az ügyfelek és a gazdaság látná kárát a Bankszövetség szerint. Mi a különbség az önálló és a különvált zálogjog között? Egyáltalán, hogy működik a jelzáloghitelezés? Korábbi összeállításunkból kiderül >> |
Hivatalosan elismerték az afgán tálib kormányt. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
