A Fundamenta magyarázata szerint helytálló a GKI elemzésének azon megállapítása, hogy az LTP-vel kombinált hiteltermékek az azonos összegben felvett annuitásos hitelekhez képest jelentős ügyfélelőnyt tudnak felmutatni. Az LTP-termék kondíciói (betéti és lakáskölcsön-kamat, szerződéses összeg, havi fizetendő terhek) előre rögzítettek és kiszámíthatóak, tehát a kombinált termékben rejlő kockázatot a kapcsolódó bankhitel árfolyam-, illetve kamatváltozása jelenti. A konstrukciónak a kezdeti időszakban megmutatkozó előnyeit az LTP lejárata után a bankhitellel kapcsolatos kockázatok csökkenthetik, szélsőséges esetben akár ki is olthatják.

A CHF-árfolyamnak a válság kitörése óta tapasztalható emelkedése minden, ebben a devizanemben denominált hitelt sújt, az ügyfelek terhei tehát úgy az annuitásos, mint az LTP-vel vagy életbiztosítással kombinált hitelek esetén megnőttek. A Funfamenta elemzői egyetértünk a GKI azon figyelmeztetésével, hogy az árfolyamgát választását különös gonddal kell az ügyfeleknek megfontolnia.

A GKI szerint egy erősen optimista változatban kialakuló 200 HUF/CHF árfolyam esetében is 25%-kal emelkednek majd a törlesztőrészletek 2015 januárjától. Árfolyam-gát választása esetén pedig 40%-kal.

A döntés meghozatala során tekintetbe kell venni az érintett hitelkonstrukció egyéb jellemzőit is, így kombinált termék esetén az LTP lejáratakor eleve ismert tehernövekedés időpontját és összegét. A GKI számításai ugyanakkor egy konkrét példára vonatkoznak, amely azonban nem kizárólagos: a választott LTP módozat, annak kamatozása és futamideje, a betörlesztéskor érvényes árfolyam, valamint a betörlesztéskor választott lakáskölcsön nagysága is befolyásolják a példaszámítás eredményét, tehát normalizálódó gazdasági folyamatok esetén a tehernövekedés 2014-2015-re lényegesen kisebb lehet a prognosztizáltnál.