Az IIR Magyarország Bankszektor 2011 vezérigazgatói kerekasztalánál helyet foglaló bankvezérek szerint jövőre kisebb növekedés várható a magyar gazdaságban. A német gazdaság romló mutatói valószínűleg éreztetik majd a hatásukat az exportban is. A magyar bankok vezetői ugyanakkor mégsem aggódnak a makrogazdasági adatok romlása miatt túlzottan, a helyzetet egyelőre nem látják olyan borúsnak.
És ne feledkezzünk meg a magyar sajátosságokról sem. A végtörlesztésből és a különadóból adódó veszteségek ellensúlyozására nem lát kitörési pontot a K&H vezetője.
Az mindenesetre biztató, hogy a magyar bankok helyzete stabil, többségük egyelőre az elszabaduló árfolyamok sem rengették meg.
Az eurózóna rányomja bélyegét a magyar bankrendszerre
A magyar bankszektor főtulajdonosait érinti az eurózóna válsága - a magyar folyamatok a hazai bankszektor szemszögéből - kis túlzással - kevésbé érdekesek. Nyilvánvaló, hogy a lefele mutató kockázatok magasabbak - tette hozzá Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója.
Mi lesz a volatilis árfolyamokkal?
Singlovics szerint az árfolyamokat nagyban a leminősítés mozgathatja meg, fenekestül felforgathatná fel a hazai pénzpiacot, arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi bizalomvesztés még súlyosabb károkat okozna.
Hegedüs szerint a nettó külföldi adósságállomány szintje Magyarország esetében a legnagyobb a régióban - a volatilis árfolyamok, az elszabaduló kamatok így nemcsak a háztartásokat érintik. Nyilvánvalóan az erősebb forint lenne most kívánatos, jelen pillanatban a legfontosabb Hegedűs szerint az, hogy ez a külső államadósság ne növekedjen tovább.
Hol van itt katasztrófa?
Vállalati oldalon nem lát komoly problémákat a termelő és kereskedelmi cégeknél, a gond alapvetően a projektfinanszírozásokkal és az ingatlanberuházások finanszírozással volt, az ezekből adódó veszteségeket már a szektor több szereplője leírta, kezdenek kikerülni a rendszerből.
Kitörési pontok? Ugyan már...
Singlovics szerint nincs kitörési pont a bankok számára. Szerinte a kkv-k finanszírozása sem lesz az, de a kisvállalatok hitelezésében nem lát nagy problémát, forrást jelenthetnek a pályázatok. A K&H vezetője szerint nem biztos, hogy a kkv-k többsége egyáltalán hitelt akarna felvenni. Singlovis szerint a vállalati hitelezésben az lehetne a követendő út, hogy kiválasztott ágazatokat támogatnak, akár a kormányzati szándékkal párhuzamosan.
Nem akarnak hitel a kisebb cégek?
Hegedűs szerint a hazai kkv-k közel 20%-a rendelkezik hitellel, ezt a szektort valóban nehéz hitelezni. A válságban a bankárok valóban óvatosabbak lettek, a fekete gazdaság mérete miatt pedig nehéz hitelt kihelyezni most a kisebb vállalatoknak. A hitelkihelyezési aktivitás javulását nem várja a Gránit vezetője. Hitel nélkül ugyanakkor nincs növekedés - a GDP-növekedéshez forrásra lesz szükség. Hegedűs szerint az államnak át kell gondolnia a meglévő garanciarendszereket. Ezek mellett a Gránit továbbra is keresi a hitelképes kkv-kat, a Gránit szerint főleg a nagyobb cégek beszállítói jöhetnek szóba.
Idehaza alig van kkv
Kozma András szerint Magyarországon alig van "klasszikus" kkv, ezek valójában mikrovállalkozások. Ha valójában kkv-kban gondolkoznánk, akkor leszűkülne a kör egy párezres szereplőre, akik megállnak a saját lábukon, de forrásra van szükségük. A politika és a vállalkozók által emlegetett kkv-k egy közel 700-800 ezres mikrovállalkozói kört fed le valójában, akiket banki eszközökkel lehetetlen és nem is érdemes hitelezni vagy államilag támogatni. Kozma szerint először az államnak kell lépnie ebben az ügyben.
A Budapest Bank elsősorban a kisebb vállalatokat célozta meg eddig, akiknek inkább arra van szüksége, hogy "hagyják békében őket". Vagyis legyen egyszerűbb a szabályozási háttér, kevesebb az adminisztrációs teher, mert ezek a cégek "pontosan tudják, mit csinálnak". Zolnai szerint nagy fantázia van ezekben a cégekben is banki oldalról, de forrásszerzésre valóban nem csak a pénzintézetek állnak rendelkezésre.
Az elemzők pont erre számítottak. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
