Nemsokára megtörténhet, ami idén még nem volt

Hétfői ülésén változatlanul hagyja az irányadó kamatot az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derült ki a Reuters szeptemberi felméréséből. A kamatcsökkentés azonban már közel van, az elemzők szűk többsége szerint még az idei év vége előtt megtörténhet.

Az MNB hétfői ülésének eredményére előrejelzést adó 19 elemző mindegyike azt várja, hogy változatlan marad a 8,5 százalékos magyar jegybanki alapkamat.

Egyöntetű maradt az a vélemény is, hogy az idei év eleji kamatemeléseket már nem követi újabb hasonló döntés, a bank következő lépése a kamatok lazítása lesz. Most először fordult elő, hogy az elemzők többsége szerint a kamatcsökkentésre még a jövő év előtt sor kerülhet, igaz, szűk többség, 20 elemző közül 11 volt ezen a véleményen. A bizonytalanságot a kis többség mellett az is jelzi, hogy több elemző csaknem ugyanakkora esélyt adott a 2008 végén, illetve a 2009 elején bekövetkező kamatcsökkentésnek.

Az MNB fő előrejelzési horizontjára, 2010-re vonatkozó átlagos éves inflációs konszenzus némileg - 15 bázisponttal - emelkedett, 3,2 százalékra, ami valamivel meghaladja a 3 százalékos középtávú MNB-kormány közös inflációs célt.

A kamatkilátások változását Magyarországon és a régióban az elemzők tipikusan azzal indokolják, hogy egyre több jel mutat a gazdasági lassulásra a régió fő exportpiacán, az eurózónában. Magyarország esetében ugyanakkor az is közrejátszhat, hogy az idén eddig 6,5 és 7,1 százalék között ragadt be az infláció, a szeptemberi éves inflációra vonatkozó konszenzus 6,15 százalék.

Németország, a régió legnagyobb exportpiaca Ifo üzleti bizalmi indexe a szerdán publikált adatok szerint szeptemberben a 2005 közepe óta mért legalacsonyabb szintre, 92,9 pontra csökkent a már alacsony augusztusi 94,8-ról.

A keresletszűkülés, amely súlyosan érintheti Közép-Európa országainak exportját, ugyanakkor csökkentheti az importált inflációt.

Az elemzői konszenzus a harmadik negyedévre és az év egészére is 2,15 százalék körüli magyar gazdasági növekedést vetít előre, valamelyest többet, mint egy hónapja. A jövő év esetében a növekedésre vonatkozó konszenzust négytized százalékkal, 2,6 százalékra csökkentették az elemzők. Alacsonyabb a konszenzus a 2009-es költségvetési törvényjavaslat feltevései közt szereplő 3 százalékos növekedésnél is, de megegyezik az MNB augusztusi inflációs jelentésében szereplő előrejelzéssel.

Az államháztartási hiányt tekintve a konszenzus a GDP 3,4 százaléka az előirányzott 3,2 százalékkal szemben.

Az előrejelzések nem mutatnak nagy mozgásokat a forint euró elleni árfolyamában: egészen 2009 végéig 240 forint/euró a konszenzus, az egyéni előrejelzések széles, 235 és 255 közti sávban szóródnak.

Az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM-2) való belépést 2011-re, az euró magyarországi bevezetését 2014-re valószínűsíti a konszenzus.


Csehországban sem nyúltak a kamathoz

Olcsó maradt a cseh hitelpénz: a cseh jegybank változatlanul, 3,5 százalékon hagyta döntésével az alapkamatot, a kéthetes repót. A bank arra számít, hogy mérséklődik az infláció üteme, elsősorban ezzel indokolta döntését.

A várakozásoknak megfelelő döntés hátterében a mostani zavaros globális pénzügyi piaci helyzet is állhat, ilyen körülmények között a jegybank nem kockáztatott egy új kamatcsökkentést az augusztusi után. A Reuters szerint a múlt havi mérséklés az első ilyen lépés volt a kelet-európai országok körében, már tekintettel a gazdasági növekedés lassulásának komoly veszélyére.

Szerdán a lengyel jegybank is változatlanul hagyta alapkamatát, majd csütörtökön a román központi bank hozott kamatáról hasonló döntést.

A bizonytalanság az úr Magyarországon
MNB: a kivárás most a legjobb taktika 

MTI