Nincs jogi kiskapu a devizahiteleseknek: érvényesek a szerződések

Nem csak kamatot lehet szedni

A Napi Gazdaság keddi számában megjelent írás szerint a Kúria közelmúltban megjelent egyik elvi határozata sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes.

A határozat leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol - ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását - az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.

Mehet az egyoldalú szerződésbontás

A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa - kizárólag a kamat és a költségelem esetében - előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.

A Napi Gazdaság cikke szerint komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, s nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben (azaz forintban) kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani.

A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út - írta a lap.

Ptk. vagy hpt.?

Korábban a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy a Partiscum Takarékszövetkezet szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen volt, ezért ezek évekre visszamenőleg semmisnek tekintendőek. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria "elődje") részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Ezután a Szegedi Törvényszék a Partiscum Takarékszövetkezet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre.

Míg az ítélőtábla a Polgári Törvénykönyvet és a polgári jog általános szabályait hozta fel az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, mondván, a szerződésben a felek egyenrangúak, az LB állásfoglalása szerint a bankhitelek esetében a hitelintézeti törvény előírásait kell figyelembe venni.

Egy másik ügyben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa tisztességtelennek ítélte, hogy az OTP a devizahitelek folyósításánál vételi, míg a törlesztésénél eladási árfolyamon számol. A bíróság ezért jogerős döntésében visszamenőleges hatállyal a törlesztésnél is a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el.

A korábbi ítéletek kapcsán felmerült: ha az LB (illetve ma már Kúria) elfogadja a bírósági jogi érvelést, pereskedési lavina indulhat meg a bankok ellen, akiket ezáltal akár 100 milliárdos nagyságrendű kár is érhet.