Az MNB közeljövőben hatályba lépő lakossági hitelfékekre vonatkozó rendeletének célja az egészséges lakossági hitelezés biztosítása, a felelőtlen hitelfelvétel megakadályozása - mondta a Magyar Nemzetnek a jegybank ügyvezető igazgatója, Nagy Márton. Nagy szerint a törlesztőrészletek jövedelemhez viszonyított arányának (PTI-mutató) kézben tartása az ügyfelet védi, mert nem engedi, hogy a jövedelméhez képest túlságosan eladósodjon. A hitelösszeg lakásértékhez viszonyított aránya (LTV-mutató) pedig a bank érdekét szolgálja, hiszen megakadályozza, hogy az ingatlan értékéhez képest túlságosan nagy hitelt nyújtson a pénzintézet.
|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu Versenyképesség 2014 konferenciáján 2014 májusában |
A szabályozó a mutatók elvárt értékének meghatározásénál egyrészt figyelembe veszi a fogyasztók védelmét, másrészt a lakossági hitelezés erősségét. A féket „beszereljük", és akkor lépünk rá .erősen, ha a hitelezés felfutása egészségtelenné, túlzottá válik - jelentette ki. Jelentős változás a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy a bankok nem határozhatják meg szabadon - például a számlaforgalom alapján -, hogy mit tekintenek jövedelemnek. Kizárólag a hivatalos dokumentumokkal igazolt bért, illetve az egyéb jövedelmeket vehetik figyelembe a hitelkihelyezéskor - hangsúlyozta az igazgató. A részletekről szólva Nagy Márton hozzátette, hogy a jegybanki rendelettervezetet nyár végéig egyeztetik az Európai Központi Bankkal, s ezt követően léphet életbe.
Rossz bankot akar az MNB
A hitelezés - azon belül is a vállalati hitelezés - föllendítése a célja a jegybankelnök által többször is említett „rossz bank" létrehozásának is. Ebben az intézményben gyűjtenék össze a nem fizető hitelek egy részét, amelyek jelentős terhet jelentenek a bankok számára, és ezáltal akadályozzák a vállalati hitelezés felfutását, ami a gazdasági növekedésre is visszahúzó hatással van. Az intézmény hasonlóan működhetne, mint a bajba került lakáshitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő.
A „rossz bank" is csökkentett értéken vásárolná fel a nem fizető hiteleket, s ezzel nyújtana segítséget a banki portfólió tisztításához, de fontos különbség, hogy, ez a vállalati szegmenst célozná meg. A megvalósíthatósági vizsgálat idején el kell dönteni azokat az alapvető kérdéseket, hogy ki finanszírozza ezt az intézményt, a rossz bank milyen hiteleket, esetleg ingatlanokat és milyen áron emel ki a bankok mérlegéből. A rossz bank felállításáról három-négy hónapon belül születhet meg a döntés. A rossz bank létrehozásával kapcsolatban a Napi Gazdaság idézi a jegybank jelentését, amely szerint jelentősen lassítják a banki hitelezést - így a gazdasági növekedést - a bankokra visszaszállt, bedőlt kereskedelmi ingatlanportfóliók, ezért akarja a jegybank elérni, hogy a pénzintézetek megszabaduljanak az évek óta nem teljesítő projekthiteleiktől.
Nem sikertörténet
A rossz bankok mindig válságreakcióként jönnek létre, és rendszerint semmi mással nem foglalkoznak, mint a bedőlt hitelekkel, és feladatuk befejeztével megszűnnek. Egy ilyen intézmény sikerességét nehéz mérni, mivel a létrejötte már önmagában sem sikertörténet - mondta a Napi Gazdaságnak Fekete Miklós, a PwC üzlettársa. Olyan országokban, ahol az eszközkezelők hatékonyan működtek, a felek kölcsönösen előre megállapodtak az elérhető haszonról, a bevételek megoszlásáról, az eszközkezelő működésének időtartamáról, vagyis az összes fő paramétert konszenzusos alapon rögzítették.
Ebben a felállásban a bankok is önként fogadtak el egy bizonyos szintű veszteséget, amivel a rögzített feltételek miatt kalkulálni is tudtak. Ezzel szemben itthon a bankok alighanem ódzkodnak a további leírásoktól, ez abból is látszik, hogy inkább ragaszkodnak a rossz hitelekhez, és belső átstrukturálással, új részlegek kialakításával vagy külső felek bevonásával a visszakerülő ingatlanokat inkább megtartották és több-kevesebb sikerrel próbálták hasznosítani.
A bankok bizalmatlanok
| A növekedési hitelprogramban 860 milliárd forint körül van eddig a teljes kihelyezés - mondta a napokban Nagy Márton a Privátbankár.hu konferenciáján. Az első szakasz 700 milliárd forintjából nagyon sok volt a korábbi hitelek kiváltása, és csak mintegy 170 milliárd forint a beruházás. A második szakaszban viszont a 160 milliárdos eddigi kihelyezésből máris 120 milliárd forint volt a beruházások értéke, tehát máris hasonló szinten állnak, mint az első szakasz beruházásai. Részletek >> |
Annak fényében, hogy milyen alacsony a magyar bankrendszer jövedelmezősége, hogy milyen mennyiségű iparági adót kell fizetni, ráadásul a bankszövetség elnöke szerint a devizahitelek ügye még többmilliárdos költségeket fog jelenteni, nem tűnik valószínűnek, hogy a bankok önként hajlanának egy ilyen konstrukcióra. Ezt alátámasztja az MNB okfejtése is, miszerint az eddigi tapasztalatok alapján a kérdés nem fog magától rendeződni, így szükségessé válik a gazdaságpolitikai beavatkozás.
Az MNB várakozásai szerint a várható leírásoktól függetlenül a tehermentesülés komoly hajtóerő lehet a bankoknak.
A Napi Gazdaság által megkeresett bankok többségükben elzárkóztak a rosszbank-elképzelés kommentálásától.
Japánt különösen a török drónok érdeklik.
