A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke elmondta: az európai közösség tagjaként nagyon fontosnak tartja az Európai Bankunióra vonatkozó javaslatok konstruktív megközelítését. Ha az eurózóna problémái megoldódnak, az Magyarországnak is jó - hangsúlyozta. E kérdés megoldása azonban nem eredményezhet új törésvonalakat Európában, nem vezethet ahhoz, hogy a kívül maradók hátrányosabb feltételek mellett működjenek az egységes európai piacon. Egy olyan megoldás, amely a bankuniót a különböző szereplők közötti egyensúlyok megsértésével valósítja meg, veszélyes lenne az egész európai közösség fejlődése szempontjából.
Szász Károly kifejtette: jelenleg az egyik központi kérdés Magyarországon és az Európai Unióban is az állam és a pénzügyi közvetítőrendszer kapcsolata, az, hogy mennyire függnek egymástól, s hogy le lehet-e választani egyiket a másikról. A közvetítőrendszer mindig tükrözi és kifejezi az állam helyzetét, mert közvetlenül finanszírozza az államot vagy azokat a háztartásokat, vállalatokat, amelyeknek a helyzete megjelenik az állam alapkockázatában. Ráadásul az állam határozza meg azt a szabályozási rendszert is, amelyben a közvetítőrendszer működik.
Ugyanakkor az állam is függ a pénzügyi közvetítőrendszer állapotától: ha a közvetítő rendszer helyzete jó, aktivitásával hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez, ha pedig rosszul megy neki, s ki kell segíteni egyes intézményeket, az a költségvetést közvetlenül is terheli. Hozzátette: az utóbbira Magyarországon nem volt szükség, de Európában jó pár példa volt erre. Az elnök szerint ezt az egymásra utaltságot szeretné az európai szabályozás feloldani. A bankok tőkehelyzetének, likviditásának szabályozása azt a célt szolgálja, hogy az intézmények ellenállóbbak legyenek, kevésbé szoruljanak rá az állami köldökzsinórra. Azt vizsgálják, hogyan lehetne megtisztítani a rendszert azoktól a kockázatos funkcióktól, elemektől, amelyek veszélyeztetik a bankrendszer stabilitását.
A bankunió létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy a bankokat állami erőforrások nélkül, központi európai alapból lehessen megtámogatni, ehhez hozzárendelve az európai központi felügyeletet és egységes uniós betétbiztosítást is. A PSZÁF elnöke szerint azonban a bankok állammal való kapcsolata ezzel nem vágható el teljesen. A tervezett európai szabályozással a nemzeti egymásra utaltságot csupán globális szintre helyezik át, a problémát úgy oldják meg, hogy az európai közvetítőrendszer függ majd az egész közösség állapotától, és a közösségnek kell a különböző mentőalapokon keresztül megsegítenie a bankokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett. 
