Szeptember közepe előtt nem kapnak pénzt az ALBA Takarék ügyfelei

Immár második alkalommal vizsgázik az újfajta takarékszövetkezeti csődszabályozás, s egyelőre csak fogadkozások vannak arra nézve, hogy a mostani megoldás legalább részben gyorsabb lesz, mint az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet estében.

Mint ismert a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZIHSZ) olyan súlyos tőkehiányt és működési szabálytalanságokat tárt fel az ALBA Takarékszövetkezetnél, hogy csak a takaréknak az integrációs rendszerből történő kizárásával látta biztosítottnak a betétesek biztonságát. Az SZIHSZ közleménye csak megjegyzi, hogy a takarékszövetkezet prudens működésének helyreállítása érdekében az elmúlt hónapokban tett intézkedések nem vezettek eredményre, lehetetlenné vált az intézmény tőkehelyzetének piackonform módon történő rendezése, de nem részletezi, hogy milyen problémák lehettek a fehérvári központú szövetkezettel és milyen intézkedések történtek akár a takarék, akár az integrációs szervezet részéről. (Korábbi cikkünkben már írtunk arról a furcsa helyzetről, hogy ugyan több, mint 1 éve már az új integráció működik, de az „igazi” integráció csak idén december 10-re áll fel, addig lényegében bármely takarékot „elengedhet” az integrációs szervezet – anélkül, hogy bármilyen anyagi kártérítési felelőssége lenne az integrációból kizárt szervezeti egység után.)

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jelenleg hatályos szabályok szerint a kizárást követően kényszerpályán van, lényegében nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy visszavonja a kizárt takarékszövetkezet működési engedélyét és ezzel párhuzamosan betétkifizetési tilalmat rendeljen el.

A probléma innen kezdődik. Ha ugyanis egy kereskedelmi bank menne csődbe, akkor a hitelintézeti törvény szabályai szerint kellene eljárni és a betétesek kártalanítása az engedély visszavonásának napjától lenne érvényes, tekintve, hogy az engedély visszavonásával együtt megindulna a végelszámolás (miként történt az a Körmend és Vidéke Takarék esetében is). Az OBA számára 20 napos kártalanítási határidő áll rendelkezésre végelszámolás/felszámolás kimondásától, ám miként azt év elején – az új integrációba még be nem került Körmend csődjénél láttuk, a betétbiztosítás 7 munkanap alatt 95 százalék feletti kártalanítást mutatott fel.

Az integrációs törvény szerint ugyanakkor az MNB döntése a határozat kihirdetésétől számított 8. napon hatályosul, azaz a kijelölt felügyeleti biztos ekkortól kezdheti meg a tényleges lépéseket, azaz innen indulhat meg a "normál" munkamenet (jelezheti a csődbíróság felé a takarék fizetésképtelenségét, megtörténhet a csődbírósági döntés és azt kihirdethetik, stb.). Eközben fel kell tárni az érintett takarékszövetkezetben fellelhető likvid vagyont, amelyet az integrációs törvény értelmében a Takarékbank vesz át és ez az összeg nyújthat fedezetet az OBA által ki nem fizetett betétesi követelésekre - ez ugyanakkor elvben már a 8 napos moratórium alatt tarthat. Mindezek után indulhat csak meg a betétesek kifizetése.

A fenti feladatok végrehajtása az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet esetében 21 napot vett igénybe: az engedély július 4-i visszavonását követően az OBA számára július 25-én nyílt meg a törvényes út a betétesek kifizetésére. Híreink szerint most komoly fogadkozás van arra, hogy az MNB 8 napos kötelező „szünete” után a további intézkedések határidejét az orgoványi 13 napról 10 nap alá szorítsák, de számos eljárásjogi lépés komoly gyorsítást nem enged. Így szeptember 15. előtt biztosan nem indulhat meg a betétesek pénzének visszafizetése.

Akárhogy is lesz, az biztos, hogy a takarékszövetkezeti kártalanítás menetéhez hozzá kell nyúlni, tekintve, hogy az mégsem tartható, hogy bürokratikus szabályok miatt a betétesek több, mint egy hónapig ne tudjanak saját pénzük felett rendelkezni.

Egyes vélekedések szerint az EU betétbiztosítási direktívájától messze eltérő takarékszövetkezeti kártalanítási rend okán akár brüsszeli feddést is kaphat Magyarország - a szabályozás épp annak szabályozás szellemének azon elvárásával (és nem tételes szabályaival) megy szembe, amely szerint az elsődleges cél a betétesek biztonsága, megtakarításaik feletti szabad rendelkezés mihamarabbi helyreállítása. Szerencsénkre jelenleg nem Magyarország a legproblémásabb az Unióban: a negyedik legnagyobb bulgáriai bank, a Corporate Commercial Bank (Corpbank) június közepi csődje után Szófiában még ma sem lehet tudni, mikor ki és mennyit fizet ki a betéteseknek.