Annak ellenére, hogy jelentősen megváltoztak az önkormányzati hitelfelvétel szabályai az év elejétől, és kissé romlott a nem teljesítő hitelek aránya is a szektorban, a megfelelő forrással rendelkező hitelintézetek számára azonban az önkormányzati szektor még kínál piaci lehetőségeket. Elsősorban a különféle uniós és hazai támogatásokra alapozott pályázatok, főként a közmű- és hulladék-gazdálkodási beruházások terén élénkülhet meg a banki hitelezés - állapítja meg a Takarékbank piaci elemzése.
Ugyanakkor a dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy bár lassan újraéled az önkormányzati finanszírozási piac, viszont a hitelezés feltételei alapvetően megváltoztak a válság előtti évekhez képest. A változásokat 2008 végén, 2009 elején a bankok önszabályozása vezette be, amelynek következtében lényegében megszűnt a deviza-alapú finanszírozás, majd számos központi szabályozói lépés következett, amelyek módosították a finanszírozást érintő összes jelentősebb jogszabályt. A megváltozott szabályozási környezet szigorította a hitelfelvétel feltételeit, a hitelek célja és a felvehető összeg mértékét tekintve egyaránt. A korábbi szabályozás ugyanakkor túlzottan engedékeny volt - írja a Takarékbank elemzése.
A finanszírozás jelentősebb bővítését ugyanakkor nehezíti, hogy az önkormányzati szektorban is nőtt idén a nem teljesítő hitelek aránya a korábban 1-2 százalék közötti mértékről 4 százalék fölé. A fejleményt a devizában fennálló jelentős mértékű kötvényállomány törlesztésének megkezdése magyarázza. Az önkormányzatok ennek ellenére továbbra is az egyik legbiztonságosabb szektornak számítanak, a nem teljesítő hitelek aránya ugyanis negyed akkora, mint a háztartások vagy a kisvállalkozások esetében, ahol 16-17 százalék körüli arányok a jellemzőek. Figyelemre méltó az is, hogy a magyar önkormányzatok GDP-hez viszonyított adósságállománya a tavalyi adatok szerinti 4-4,5 százalék közötti mértéke nem éri el az Európai Unió és az eurózóna átlagát.
A szabályozói és a banki hitelnyújtási feltételek változásának eredményeképpen hosszú lejáratú hitelt szinte kizárólag fejlesztési célra tudnak csak felvenni az önkormányzatok. Ezeknél pedig elsősorban az önkormányzat kiadásait csökkentő, vagy a bevételt termelő beruházások részesülnek előnyben. Mostanában az önkormányzatok elsősorban az infrastruktúra fejlesztéséhez, ezen belül víz- és hulladék-gazdálkodáshoz kapcsolódó beruházásokat támogató pályázatokhoz igénylik az önerő finanszírozását, valamint a támogatási források előfinanszírozását.
A Takarékbank elemzése megállapítja, hogy az önkormányzati finanszírozásban a közeljövőben a pályázatokhoz kapcsolódó önerő finanszírozása és a támogatások előfinanszírozása kerül a középpontba. Az országos takarékszövetkezeti integráció központi bankja is elsősorban a projekt alapú finanszírozást részesíti előnyben, amelyek víziközmű-beruházásokhoz, hulladék-gazdálkodáshoz, és egyéb más bevételt termelő tevékenységekhez kapcsolódnak. Ezeket a projekteket lehet úgy alakítani, hogy azok ne terheljék az önkormányzatok költségvetését, így a település sem lehetetlenül el pénzügyileg azért, mert megvalósított egy beruházást. Ezen felül a hitelképes önkormányzatok megfelelő biztosítéki struktúrával másféle célra is szerezhetnek banki forrást, amennyiben az igényelt összeg nem a hosszú távú működési hiány finanszírozását szolgálja.
Tovább terjesztené a befolyást.
