A fair bankolásról törvény értelmében a bankok a jövőben nem jogosultak szerződéskötési díjat szedni, helyette folyósítási díjat számíthatnak fel. Ennek mértéke általában megegyezik a korábbi díj mértékével, de például a Sberbanknál – miként az a BankRáció.hu adatsorából kiderül - a szabadfelhasználású hiteleknél az eddigi 1 százalékos szerződéskötési díj helyére hasonló mértékű, ám 200.000 forintban maximált folyósítási díj kerül felszámításra.
A K&H Banknál a február 1-től befogadott jelzáloghitelek szerződéskötési díja 1 százalék, maximum 200.000 forintra változott az eddigi 1,5 százalékról.
A Cetelem Bank Online szabad felhasználású személyi kölcsönének és Ingatlanfelújítási kölcsönének 1 százalékos kezelési költsége hasonló mértékű folyósítási díjra váltott.
A késedelmi kamat is csökken
A törvényhez kapcsolódva a késedelmi kamat mértékének számítása is változott. Itt azonban meglehetősen eltérőek a lépések. A Sberbanknál az új mérték a szerződésben meghatározott ügyleti kamat + évi 6 százalék lett.
A Budapest Banknál (BB) a késedelmi kamat mértéke maximum az ügyleti kamatláb +6 százalék/év-ről (a fair bank törvény értelmében) maximum az ügyleti kamatláb másfélszerese + 3 százalékra változik. A BB ezt követően a késedelmi eljárási költség 2.800 forintos díjat sem számolja fel, igaz, ezt a díjat akció keretében eddig sem számították fel.
A CIB Előrelépő Személyi Kölcsönénél az éves késedelmi kamat február 1-től ügyleti kamat + 6 százaléka helyett ügyleti kamat + 3 százalék lett.
A Cetelemnék a késedelmi kamat mértéke a lejárt tartozás után évi 25 százalék helyett az éves ügyleti kamat másfélszerese, de maximum 3 százalék lett – itt ugyanakkor a bank közölte az abszulút határt is, amit a jegybanki alapkamat +24 százalékos szint (jelenleg 26,1%) húz meg. A Cetelemnél a prolongálási díj a prolongált összeg 5 százaléka helyett 5.000 forint lett, követeléskezelési díjként a lejárt követelés 5 százaléka helyett 35.000 forintot számíthat fel a bank.
A nagy kapkodásban – ne feledjük emellett gőzerővel folyik az elszámolások és a forintosítás elkészítése (a normál banküzem mellett) – érdekes, s meglehet át nem gondolt lépések is születnek. A Raiffesien Bank például akciót hirdetett – nem teljesítő ügyfeleinek. A bank – azon túl, hogy a korábbi szintről a kölcsönök késedelmi kamatát az új szabályok szerint MNB jegybanki alapkamat + 24%, de maximum az ügyleti kamat másfélszeresére + 3 százalékra szállította le – április 30-ig az akciós késedelmi kamatot hirdetett meg, amelynek mértéke forint és deviza alapú hiteleknék évi 7,65 százalék.
A lépés érthető: a bank a felmondás előtt álló ügyfeleket akarja segíteni az alacsonyabb kamattal – a konstrukció a felmondott hitelekre már nem vonatkozik. Ugyanakkor az akciós mérték egyből aligha segíthet az ügyfeleken, így érdemben nem segít a fizetési nehézség leküzdésén. De ennél is furcsább az akciós késedelmi kamat elnevezés: akciózni azért akcióznak a bankok, hogy az adott termék igénybevételére csábítsák az ügyfelet. A Raiffeisen akciója ezért így (is) fordítható: akciós kamatokat adunk annak az ügyfélnek, aki késedelembe esik.
Ebben az időszakban a kormány intenzíven tárgyalta a magánnyugdíjpénztárak államosítását. 
