Ma jár le a határideje annak, hogy a hitelintézetek keresetet nyújtsanak be a Fővárosi Törvényszéken, ha vitatják, hogy forinthiteles szerződéseik egyoldalú módosításai tisztességtelenek voltak. Szombatig 14 pénzügyi bank és takarékszövetkezet (Sajóvölgye Takarékszövetkezet, a Téti Takarékszövetkezet, a KDB Bank, a BNP Paribas érdekeltségébe tartozó UCB Ingatlanhitel, Magyar Cetelem Bank, Erste Bank, FHB Jelzálogbank, FHB Kereskedelmi Bank, K&H Bank, Raiffeisen Lízing, OTP Bank, OTP Lakástakarékpénztár, Sopron Bank) jelezte perindítási szándékát, a nap végére a lista vélhetően bővülni fog.

Ahogy arra korábban a Privátbankár.hu felhívta a figyelmet, az igazi problémát az jelenti, hogy a tavaly nyáron elfogadott törvény elvben valamennyi „egyoldalú” kamatemelést tisztességtelennek mond ki. Ez pedig épp a forinthitelek esetében komoly problémát fog okozni, mivel – ellentétben az euró vagy épp a svájci frank alapkamattal – a forint alapkamat a fenti időszakban igen hektikusan alakult. A törvény értelmében ugyanakkor tisztességtelenül járt el az a hitelintézet, amelyik 2008. október 22-ét követően – amikor az MNB 300 bázisponttal, 11,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – lekövették a jegybank kamatváltozását. (Persze, ez még az előző, Simor András vezette jegybank volt, de e tekintetben ez nem érdekes.)

Elvben mindent lehetne

A legérdekesebb persze az lenne, ha épp az MNB lépne fel a jegybanki kamatemelés miatt kamatot emelő bankokkal szemben. Elvben erre is van lehetőség, hiszen a törvény a jegybankot hatalmazza fel, hogy közérdekű keresetben vitassa a kamatemelést lehetővé tevő ÁSZF kikötést, vagy a korábbi ÁSZF kikötés módosítását, ha azt 2010. november 26-át követően tették közzé. A jegybank ilyen keresetet szintén a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt indíthat 2015. február 14. és 2015. február 28. között. Márpedig épp 2010. decemberétől indult újra emelkedésnek az alapkamat – 5,25 százalékról a 2011. december 21-én kialakult 7,00 százalékos csúcsig.

A törvény szerint csak azok a bankok követhették le a jegybanki kamatemelést, amelyek referenciakamathoz kötötték a hiteleiket. Ugyanakkor ezt kötelezettségként csak 2012-től írta elő törvény, eladdig a pénzintézetek elenyésző része alkalmazott benchmarkos konstrukciót a lakossági területen (viszont a vállalati oldalon ez volt a bevett gyakorlat.

Ugyanakkor kimutatásaink szerint a hazai bankrendszer a forint lakáshitel-kamatok esetében lényegében folyamatosan lekövette a jegybanki kamatváltozásokat, azaz – ellentétben a devizahitel kamatokkal – a forinthiteleknél az új hitelek kamatszintje lényegében folyamatosan 300-400 bázispont közötti értékben múlta felül a mindenkori jegybanki alapkamatot, azaz a termékek árazását egyértelműen a jegybanki alapkamat alakítja. Tavaly november végén az új lakáshitelek átlagkamata 5,95 százalékos volt.

Ami a meglévő hiteleket illeti, ott az látszik a jegybank „háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos (hó végi állománnyal súlyozott) aktuális kamatlábát” rögzítő adatsorából, hogy a bankok mind felfelé, mind lefelé moderáltan követték a jegybanki kamatot: a 2007/08-as 400 bázispontos emelés után az átlagkamatok csak 175 bázisponttal futottak fel 2007. októberéhez képest a 2009. júniusi 11,68 százalékra. A 2012. augusztusa óta zajló jegybanki alapkamat-csökkenés idején pedig – amikor az alapkamat 7,00 százalékról 2,1 százalékra esett, a meglévő hitelek átlagkamata 263 százalékkal, 8,00 százalékra módosult.