Nem jogegységi, egyedi határozat születhet ma a Kúrián, ahol nyilvánosan tárgyalják a Kásler-ügyet. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége 2008-ban vett fel devizaalapú lakáshitelt.
A mostani pert azért indították, mert úgy vélik, tisztességtelen az, hogy a bank a kölcsön folyósításakor devizavételi, míg az aktuális törlesztőrészlet kiszámításánál devizaeladási árfolyamot alkalmazott, s így az úgynevezett árfolyamrés miatt akkor is többet fizetnek vissza az eredetileg felvett hitel kamatokkal növelt összegénél, ha a forint árfolyama a futamidő alatt végig nem változik.
Mint ismert, a Kúria az Európai Bíróság állásfoglalását kérte, amely április végén úgy foglalt állást, hogy megítélése szerint vizsgálható az árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltétel, tekintve, hogy a bíróság megállapítása szerint ez a szerződési pont nem számít a szerződés elsődleges tárgyának, amely esetben kizárt a bírósági felülvizsgálat, hiszen azok a Polgári törvénykönyv 523. szakasza szerint a kölcsönszerződés létrejöttének kötelező elemei.
A Kúria már vizsgálta az árfolyamrést
A mostani döntés kapcsán szakértők emlékeztetnek arra, hogy Kúria tavaly nyáron már hozott egy döntést az árfolyamréssel kapcsolatban. Abban a döntésben a Kúria a bank álláspontjával szemben (az alperes akkor is, most is az OTP volt) azt mondta ki, hogy az árfolyamrés igenis költség és így tisztességtelennek minősítette a kölcsönszerződést amiatt, hogy a bank egyoldalúan megemelte az árfolyamrés mértékét.
Mindez annak fényében volt érdekes, hogy a hitelintézeti törvény szerint ha a szerződés bármely eleme tisztességtelen, akkor az egész szerződés semmissé válik. A bíróság ugyanakkor az átfogóbb, Ptk. szabályozást tekintette irányadónak és intézkedésével korrigálta a tisztességtelen feltételt, így visszaállítva az eredeti szerződést. Mindezt úgy, hogy kimondta: a banknak az árfolyamrés kiszélesítéséből származó többletbevételt vissza kell térítenie az adósnak.
A szerződések helyreállításának prioritását azóta a Kúria jogegységi döntése és a mostani Európai Bírósági határozat is kimondta. A tavaly nyári döntés fényében ugyanakkor most a Kúria saját határozataival menne szembe, ha tisztességtelennek mondaná ki az árfolyamrés alkalmazását, hiszen törvényi kötelessége lett volna ennek vizsgálata a tavalyi ítélet során – még akkor is, ha az akkori per nem az árfolyamrés intézményének egészének felülvizsgálatára indult.
Ugyancsak furcsa lenne az árfolyamrés teljes elmeszelésére annak fényében, hogy a Kúria jogegységi határozatában leszögezte, hogy a deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések devizaszerződések, ahol a felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem).
A bank érvelése szerint az árfolyamrés a devizaváltással kapcsolatos költségeket fedezi, az ügyfelek pedig azzal, hogy a szerződésben a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazására egyértelmű utalás található, kellő tájékoztatást kaptak erről – ráadásul az eltérő árfolyamok alkalmazása a mindennapi életben közismert a pénzváltás esetében.
A mai tárgyalás előtt épp ezért nem számít az árfolyamrés egészének eltörlésére dr. Léhmann György, egyéb ügyekben devizaadósokat képviselő ügyvéd sem. A tisztességtelenség vizsgálata kapcsán ugyanakkor szerinte új helyzetet hozhat az, ha valóban igaznak bizonyulnak azok a pletykák, amely szerint a felperesek a most perelt hitelük előtt már vettek fel devizahitelt, amellyel elszámoltak a korábbi bankkal szemben.
Meddig mehet el a bíróság?
| Híreink szerint nem kizárt, hogy a korábbi bírósági hírekkel szemben a Kúria nem ősszel, hanem még a nyári szünet előtt meghozza a még nyitott jogegységi döntéseit a devizahiteles ügyekben. Teszi ezt a taláros testület azért, hogy végre tiszta játékteret biztosítson a kormánynak az új, átfogó szabályozás elkészítésére. Az érvek között ott szerepel természetesen az is, hogy a Kúria számára kezd kínos lenni, hogy lényegében minden oldalról a bíróságok felelősségéről beszélnek, holott minden fórumon jelezték – és ebben az Európai Bíróság is azonos állásponton van -, hogy a kérdés rendszerszintű megoldására alkalmatlanok az egyedi ügyekben dönteni hivatott bíróságok. |
Lehmann György épp ezért sokkal inkább arra kíváncsi, hogy a Kúria miként foglal állást a mai – vagy későbbi jogegységi - döntésében azzal kapcsolatban, hogy a bíróság meddig mehet el a tisztességtelennek minősített szerződési pontok módosítása tekintetében.
Az ügyvéd szerint ugyanis ez lehet döntő az egyoldalú kamatemelések kapcsán: amennyiben ugyanis a bíróság az egyoldalú kamatemelések esetében azt tisztességtelennek mondja ki, olyan helyzet áll elő, amikor a szerződés kötelező elemei (kamatszámítás, kezelési költség meghatározás) esetében kerül sor tisztességtelenség kimondására, amit Lehmann szerint a törvény értelmében bírósági úton nem lehet módosítani. Ha viszont ez a helyzet áll elő, akkor az ügyvéd álláspontja szerint a jogszabály alapján kiüresedik a szerződés kamatokra vonatkozó passzusa és így a szerződés teljesíthetetlenné válik.
Az ilyen szerződés ugyanakkor az ügyvéd szerint nem semmis, vagyis elvben érvényes marad – erre alapozza azt a vélekedését, hogy így a bank és az ügyfél közötti egyezkedés ideje jön el. (Ha a szerződés semmissé válik, abban az esetben 8 napon belül teljes elszámolásra kötelezettek az ügyletben résztvevők, ami – miként a luxemburgi testület is megállapította – az ügyfelek döntő része számára gyakorlatilag teljesíthetetlen helyezetet okozna.)A helyzetet másképp értelmezi az egyik,
Lehmann által képviselt ügyféllel szemben pert vesztő bank, az Erste, amely szerint abban az esetben, ha a bíróság kimondja az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségét (jogszerűtlenségét), a szerződés eredeti formájában (eredeti kamatokkal, költségekkel) még érvényes lehet és alapja lehet az elszámolásnak. Az áprilisi Európai Bírósági döntés ráadásul sokak szerint némileg átírta azt a korábbi vélekedést, amit a testület korábban a Banco Espanyol ügyében hozott, amely azt mondta ki, hogy a szerződés kötelező elemeit a bíróság nem módosíthatja a szerződésben.
A mostani, a Kúriának megküldött anyag ugyanakkor ezt úgy árnyalja, hogy alapvető cél a szerződés életben tartása, épp ezért, ha az érvénytelennek mondott bármely szerződésrész valamely kiegészítő, hézagpótló (diszpozitív) ponttal felváltható, akkor ilyen lépésre van lehetőség. Amennyiben a tisztességtelennek mondott elem semmilyen diszpozitív szabályponttal nem orvosolható akkor és csak akkor mondható ki a (teljes) szerződés érvénytelensége. A bíróság mindezt az álláspontot épp annak fényében tette, hogy jelezze: sokkal komolyabb társadalmi érdek a szerződések életben tartása, mind a hitelek tömegének lejárttá tétele és az azonnali elszámolás.
A kutatás szerint az MI-t alkalmazó vállalatok csaknem 20 százaléka tartja könnyen vagy nagyon könnyen megvalósíthatónak mindezt. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
