Válaszút előtt a takarékszövetkezetek: a lét a tét
„Ha versenyben akarnak maradni, akkor ne egymáshoz, hanem a bankokhoz mérjék teljesítményüket a takarékszövetkezetek” – javasolja a Scale Consulting ügyvezető partnere
„Ha versenyben akarnak maradni, akkor ne egymáshoz, hanem a bankokhoz mérjék teljesítményüket a takarékszövetkezetek” – javasolja Chornitzer Péter, a Scale Consulting ügyvezető partnere a nemrég készített Bankindex felmérés eredményei kapcsán.
A kutatás ma még jelentősnek mutatja a takarékszövetkezeteknek a hazai pénzügyi szférában elfoglalt pozícióját. A megkérdezettek közül csak az OTP-t tekintik ennél többen elsődleges bankjuknak, a válaszadók egyszerűnek, rugalmasnak és gyorsnak tartják a takarékszövetkezeti ügyintézést, olcsónak vélik a szolgáltatásokat. A takarékszövetkezetek további fejlődését azonban számos tényező gátolja. Amennyiben ezek a pénzintézetek nem tesznek a gátló tényezők elhárításáért, akkor várhatóan hátrébb szorulnak az éleződő versenyben.
A takarékszövetkezeti szektort éles ellentmondások jellemzik. Egyfelől a felmérés alapján az OTP után a takarékszövetkezeteket tekinti a legtöbb ember elsődleges bankjának, sőt az ő ügyfeleik a legelégedettebbek pénzintézetükkel. Emellett a takarékszövetkezetek ügyfelei általában is kimagaslóra értékelik azt, amit pénzükért kapnak. Népszerűek folyószámla szolgáltatásaik és megtakarítási termékeik és a megkérdezettek itt a legelégedettebbek a szolgáltatások rugalmasságával, sőt a banki költségekkel is.
Ugyanakkor a takarékszövetkezetek alig jönnek szóba ún. másodlagos bankválasztás során, vagyis az ügyfelek vagy első helyen választják a takarékszövetkezeteket, vagy elkerülik azokat. A takarékszövetkezetekről a megkérdezettek alig hallanak, az ügyfelek elvétve kapnak információt új termékekről vagy szolgáltatásokról, és a szövetkezetek a betétgyűjtésben elfoglalt helyükhöz képest alig nyújtanak hitelt. Messze elmaradnak a takarékszövetkezetek az új ügyfelekért folytatott versenyben is. Miközben a kereskedelmi bankok számos csatornán és folyamatosan tájékoztatják meglevő és lehetséges új ügyfeleiket, addig a takarékszövetkezetek többségének értékesítése ma még sokkal inkább a hagyományos fióki ügyfélkezelésben és a számlához kapcsolt DM levelek kiküldésében merül ki.
„Ez a kérdés különösen a nagyobb takarékszövetkezetek számára izgalmas. Hiszen amíg a kisebb szövetkezetek egy-egy helyi piacon korlátozott szolgáltatási körrel is meg tudnak élni, addig a városi hálózatot építő, piaci terveiket tekintve magukat „kis kereskedelmi bankként” definiáló legnagyobb szövetkezeteknek már „nyílt terepen”, erős versenyhelyzetben kell bizonyítaniuk” – véli Chornitzer Péter, a Scale Consulting ügyvezető partnere.
„Egy olyan időszakban, amikor a korábbinál többen hasonlítják össze az egyes bankok kínálatát, a szövetkezeti szektor sokat kockáztat azzal, hogy kínálata és értékesítése lényegesen egyoldalúbb, mint a versenytársaké. Ráadásul az a veszély is fennáll, hogy ha valaki például hiteligény vagy valamilyen bonyolultabb banki szolgáltatás miatt más pénzintézethez fordul, egy idő múlva teljesen átirányítja pénzügyeit a másik bankhoz, az új szolgáltató ugyanis „átcsábítja”, miközben visszafelé a takarékszövetkezetek sokkal kevésbé tűnnek vonzónak azok számára, akik ma nem ügyfeleik. A mai kiélezett helyzetben pedig nem szabad a versenytársaknak ilyen előnyt kínálni” – tette hozzá.
A pénzügyi szféra egésze szempontjából a takarékszövetkezetek súlya még összesítve is meglepően alacsony. Mérlegfőösszegük az egész szektor összesített mérlegfőösszegének kevesebb mint 6%-a, az ügyfélhitel-állományuk pedig az összes ügyfélhitel alig 4%-át tette ki. A kis- és középvállalkozások jelentik egyedül azt a piacot, ahol a szövetkezetek jelentősebb pozíciókat vívtak ki: az itt folyósított hitelek dinamikája nem kis részben az állami garanciáknak és az Európai Uniós támogatásoknak is köszönhető.
„Megítélésünk szerint a takarékszövetkezetek válaszúthoz érkeztek. Azok, amelyek az eddigi működési modellt, ügyfél- és tevékenységkört kívánják tovább vinni, már középtávon is lassú, de biztos visszaszorulásra számíthatnak. Egyre égetőbb problémaként jelentkezik majd az alacsony jövedelmezőség, a kínált termékek körének szűkössége és elavultsága, ügyfeleik egy része pedig elpártol tőlük. Ugyanakkor látunk arra utaló jeleket, hogy konszolidáció, fúziók és felvásárlások révén kialakult a takarékszövetkezetek egy szűkebb csoportja, amelyek akár a kisebb és közepes kereskedelmi bankok versenytársaivá válhatnak. Ezek a szövetkezetek érzékelik, hogy működésüket jövedelmezőbbé és hatékonyabbá kell tenniük, ehhez pedig korszerű marketing, értékesítési, termékfejlesztési és vezetési ismeretekre van szükségük. Ők azok, akik egyre nyitottabbak az új eljárásokra és módszerekre. Ráadásul a fiókhálózat és a munkatársi gárda révén a kapacitás rendelkezésükre állnak, csak éppen üzlettel kell megtölteni a hálózatot. A magunk részéről az előremenekülést tartjuk a takarékszövetkezetek versenyben maradása egyedüli lehetőségének” – mondta Chornitzer Péter.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
„Ha versenyben akarnak maradni, akkor ne egymáshoz, hanem a bankokhoz mérjék teljesítményüket a takarékszövetkezetek” – javasolja a Scale Consulting ügyvezető partnere 
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
