Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
Válaszút előtt a takarékszövetkezetek: a lét a tét
„Ha versenyben akarnak maradni, akkor ne egymáshoz, hanem a bankokhoz mérjék teljesítményüket a takarékszövetkezetek” – javasolja a Scale Consulting ügyvezető partnere
„Ha versenyben akarnak maradni, akkor ne egymáshoz, hanem a bankokhoz mérjék teljesítményüket a takarékszövetkezetek” – javasolja Chornitzer Péter, a Scale Consulting ügyvezető partnere a nemrég készített Bankindex felmérés eredményei kapcsán.
A kutatás ma még jelentősnek mutatja a takarékszövetkezeteknek a hazai pénzügyi szférában elfoglalt pozícióját. A megkérdezettek közül csak az OTP-t tekintik ennél többen elsődleges bankjuknak, a válaszadók egyszerűnek, rugalmasnak és gyorsnak tartják a takarékszövetkezeti ügyintézést, olcsónak vélik a szolgáltatásokat. A takarékszövetkezetek további fejlődését azonban számos tényező gátolja. Amennyiben ezek a pénzintézetek nem tesznek a gátló tényezők elhárításáért, akkor várhatóan hátrébb szorulnak az éleződő versenyben.
A takarékszövetkezeti szektort éles ellentmondások jellemzik. Egyfelől a felmérés alapján az OTP után a takarékszövetkezeteket tekinti a legtöbb ember elsődleges bankjának, sőt az ő ügyfeleik a legelégedettebbek pénzintézetükkel. Emellett a takarékszövetkezetek ügyfelei általában is kimagaslóra értékelik azt, amit pénzükért kapnak. Népszerűek folyószámla szolgáltatásaik és megtakarítási termékeik és a megkérdezettek itt a legelégedettebbek a szolgáltatások rugalmasságával, sőt a banki költségekkel is.
Ugyanakkor a takarékszövetkezetek alig jönnek szóba ún. másodlagos bankválasztás során, vagyis az ügyfelek vagy első helyen választják a takarékszövetkezeteket, vagy elkerülik azokat. A takarékszövetkezetekről a megkérdezettek alig hallanak, az ügyfelek elvétve kapnak információt új termékekről vagy szolgáltatásokról, és a szövetkezetek a betétgyűjtésben elfoglalt helyükhöz képest alig nyújtanak hitelt. Messze elmaradnak a takarékszövetkezetek az új ügyfelekért folytatott versenyben is. Miközben a kereskedelmi bankok számos csatornán és folyamatosan tájékoztatják meglevő és lehetséges új ügyfeleiket, addig a takarékszövetkezetek többségének értékesítése ma még sokkal inkább a hagyományos fióki ügyfélkezelésben és a számlához kapcsolt DM levelek kiküldésében merül ki.
„Ez a kérdés különösen a nagyobb takarékszövetkezetek számára izgalmas. Hiszen amíg a kisebb szövetkezetek egy-egy helyi piacon korlátozott szolgáltatási körrel is meg tudnak élni, addig a városi hálózatot építő, piaci terveiket tekintve magukat „kis kereskedelmi bankként” definiáló legnagyobb szövetkezeteknek már „nyílt terepen”, erős versenyhelyzetben kell bizonyítaniuk” – véli Chornitzer Péter, a Scale Consulting ügyvezető partnere.
„Egy olyan időszakban, amikor a korábbinál többen hasonlítják össze az egyes bankok kínálatát, a szövetkezeti szektor sokat kockáztat azzal, hogy kínálata és értékesítése lényegesen egyoldalúbb, mint a versenytársaké. Ráadásul az a veszély is fennáll, hogy ha valaki például hiteligény vagy valamilyen bonyolultabb banki szolgáltatás miatt más pénzintézethez fordul, egy idő múlva teljesen átirányítja pénzügyeit a másik bankhoz, az új szolgáltató ugyanis „átcsábítja”, miközben visszafelé a takarékszövetkezetek sokkal kevésbé tűnnek vonzónak azok számára, akik ma nem ügyfeleik. A mai kiélezett helyzetben pedig nem szabad a versenytársaknak ilyen előnyt kínálni” – tette hozzá.
A pénzügyi szféra egésze szempontjából a takarékszövetkezetek súlya még összesítve is meglepően alacsony. Mérlegfőösszegük az egész szektor összesített mérlegfőösszegének kevesebb mint 6%-a, az ügyfélhitel-állományuk pedig az összes ügyfélhitel alig 4%-át tette ki. A kis- és középvállalkozások jelentik egyedül azt a piacot, ahol a szövetkezetek jelentősebb pozíciókat vívtak ki: az itt folyósított hitelek dinamikája nem kis részben az állami garanciáknak és az Európai Uniós támogatásoknak is köszönhető.
„Megítélésünk szerint a takarékszövetkezetek válaszúthoz érkeztek. Azok, amelyek az eddigi működési modellt, ügyfél- és tevékenységkört kívánják tovább vinni, már középtávon is lassú, de biztos visszaszorulásra számíthatnak. Egyre égetőbb problémaként jelentkezik majd az alacsony jövedelmezőség, a kínált termékek körének szűkössége és elavultsága, ügyfeleik egy része pedig elpártol tőlük. Ugyanakkor látunk arra utaló jeleket, hogy konszolidáció, fúziók és felvásárlások révén kialakult a takarékszövetkezetek egy szűkebb csoportja, amelyek akár a kisebb és közepes kereskedelmi bankok versenytársaivá válhatnak. Ezek a szövetkezetek érzékelik, hogy működésüket jövedelmezőbbé és hatékonyabbá kell tenniük, ehhez pedig korszerű marketing, értékesítési, termékfejlesztési és vezetési ismeretekre van szükségük. Ők azok, akik egyre nyitottabbak az új eljárásokra és módszerekre. Ráadásul a fiókhálózat és a munkatársi gárda révén a kapacitás rendelkezésükre állnak, csak éppen üzlettel kell megtölteni a hálózatot. A magunk részéről az előremenekülést tartjuk a takarékszövetkezetek versenyben maradása egyedüli lehetőségének” – mondta Chornitzer Péter.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Csak az első negyedévben több mint 1,7 milliárd forint egészségpénztári megtakarítást fordítottak lakáshitel-törlesztésre a tagok, kétszer annyit, mint 2025 első három hónapjában – derül ki a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatokból. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba tízezrek léptek be egy év alatt, és jelentősen nőttek a befizetések is.
A Blochamps Capital szerint a 3 legnagyobb hitelminősítő rövid távon még kivárhat Magyarországgal kapcsolatban, ugyanakkor egyre nehezebb olyan piaci érvet találni, amely tartósan a mostaninál erősebb forint mellett szólna. Bár a nominális árfolyam potenciális hatása a magyar gazdaságpolitikai vitákban sokszor jelentősen túlbecsült-, mégis fontos sarokpont a vállalkozásoknak, hogy az EU-pénzek megszerzésének kérdése, a költségvetési pálya és a kamatkülönbözet alakulása ősszel újra nyomás alá helyezhetik a hazai devizát. Ez pedig a vagyonosok mellett a nyaralásra készülő lakossági ügyfelek valutavásárlási kedvét erősíti.
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
A megduplázódott extraprofitadó veszteségessé tette Magyarországon az OTP-t, hiába nőttek a hitelállományok. Az új kormányban és a jövőben azonban bízik a hitelintézet, amely csoportszinten 177 milliárd forintos nyereséggel zárta az első negyedévet.
„Ha versenyben akarnak maradni, akkor ne egymáshoz, hanem a bankokhoz mérjék teljesítményüket a takarékszövetkezetek” – javasolja a Scale Consulting ügyvezető partnere 
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
