Alighanem célegyenesbe ért a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (nhp) újabb átalakítása: a jegybank vezetői tegnap már az új elképzelésekről egyeztettek az immár rendszeresnek mondható banki találkozón, ahol a tudósítások szerint a Raiffeisen, az Erste, a K&H Bank, az OTP, a Budapest Bank, a CIB Bank, az UniCredit Bank, a Takarékbank, a Gránit Bank, a Duna Takarék és az NHB Bank vezetői vettek részt.
Hiányzik az „igazi” beruházás
A Privátbankár információi szerint a jegybank célja egyértelmű: az nhp II. szakaszában az első év 500 milliárdos kihelyezését lehetőség szerint a mostani, extra évben jó lenne legalább megduplázni. Ennek ugyanakkor komoly akadálya, hogy a megcélzott réteg, a hazai kis- és középvállalkozások még mindig nem igazán mernek belevágni komolyabb fejlesztésekbe, nagyívű beruházásokba. Az nhp tavaly év végi adatai szerint 472,3 milliárd forintnyi hitel került folyósításra, összesen 13813 vállalkozás 20019 ügyletben kapott a kölcsönből. Mindez azt jelenti, hogy a folyósításon belül 61 százalékot kitevő beruházási hitelek átlagos összege 22,9 millió forint lett, ami mindennél jobban jelzi, hogy a beruházások ez esetben döntően a mikrocégek válság alatt elavult, megkopott eszközeinek pótlását jelentette, s nem érdemi kapacitásbővülést. Ez pedig – bár nemzetgazdasági szempontok szerint üdvözlendő – messze nem az elképzelt érdemi beruházási boom-ot hozza, mint amit a jegybank el szeretett volna érni. (Beszédes adat, hogy a nagyobb cégek magasabb forgóeszköz-finanszírozási igényének köszönhetően az ilyen célra folyósított hitelek átlagösszege 2,5-ször felülmúlta a beruházási hitelek átlagösszegét.)
A fentiek után senki nem lepődött meg azon, hogy január végén Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt, hogy vélhetően megnyitják a növekedési hitelprogram (NHP) II. ütemét a nagyvállalatok előtt is.
|
Változó feltételek A Népszava arról ír, hogy február 12-től életbe lépett egy fontos változás: a kis- és középvállalkozások lakóingatlant is vehetnek a kedvezményes, 2,5 százalékos hitelből, igaz, bizonyos megkötések továbbra is fennállnak – például a hitelnyújtást követően ezt az ingatlant üzleti célúvá kell átalakítani. |
A nagy cégek megtalálják számításukat
Ugyanakkor információink szerint ez a változtatás még várat magára, a jegybank ugyanis most még más irányba indul el. Ezt magyarázhatja az a tény, hogy a nagyvállalatok hitelfelvétele eddig sem ütközött olyan erős kínálati korlátba, mint az a kkv-knál megfigyelhető. Ezen cégeknek az anyabanki finanszírozás mellett a kötvénykibocsátás is rendelkezésre áll a finanszírozás biztosítása érdekében, a finanszírozás terén pedig szinte korlátlan alkupoziciókkal rendelkeznek, ráadásul nem igazán vannak rászorulva pusztán csak a forintfinanszírozásra. Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy a 3258 milliárd forintos vállalati betétállomány öntő része ezekhez a cégekhez köthető, ami tetemes forrást biztosít nekik a fejlesztésekre, érthetővé válik, miért keres más megoldást az MNB.
A híreink szerint a jegybank arra készül, hogy még az eredeti nhp kondícióknál is kedvezőbb feltételek mellett nyújtson forrást a tényleges beruházásra készülő kkv-knak. A feltétel egyértelműen a beruházási aktivitás növelése kell, hogy legyen, ami azért is fontos, mert Magyarország gazdasági növekedése az idén minden – kormányzati és elemzői – vélekedés szerint számottevően lassul majd – márpedig ilyen helyzetben a jegybanki beruházási stimulus most igazán nagyot szólhat.
Uniós pénzre alapozva
A felhasználást segítheti, hogy márciustól a hírek szerint végre kinyílnak a 2014-20-as uniós pályázati kiírások, márpedig tudható, hogy sok cég a pályázatokra várva halogatja a beruházásait. Az olcsó nhp-forrás és a pályázati vissza nem térítendő támogatások kombója ráadásul a piacon eddig lényegében elérhetetlen olcsó finanszírozást biztosíthat a komolyabb fejlesztésekhez.
Önvédelmi reflexek
Az MNB ugyanakkor több szempontból is óvatos. Egyrészt a jelek szerint továbbra sem támogatja, hogy az uniós pénzek és az nhp-források közös, kombi termékekben forrjanak össze. Ennek oka az, hogy – bár a kombinált mikrohitel a korábbi pályázati ciklus egyik sikerterméke volt – a két termék direkt összekapcsolása kiválthatná Brüsszel nemtetszését és annak vizsgálatát, hogy nem dupla támogatásról van-e szó – még akkor is, ha az nhp-t, mint monetáris politikai eszközt már engedélyezte az Unió.
A híreink szerint a jegybank az eredeti nhp kannibalizációjától is meg akarja védeni magát. Ezért az új – elsősorban a kicsikre szabott – konstrukciók igénybevételét hasonló mértékű klasszkus nhp II igényléséhez kötné.
A hosszabbítás kiszámíthatóbb környezetet teremthet a vállalatoknak és a további tárgyalásoknak. 
