A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász.
A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász.
A Nobel-díjas tudós leszögezte, hogy a "deregulációs mantrának" egyszer és mindenkorra vége. Szerinte a pénzpiaci krízis nem fog feltétlenül egy átfogó gazdasági válságba, súlyosabb recesszióba vagy depresszióba torkollni, de semmi sem zárható ki. Az azonban biztos, hogy alapvető változások lesznek: mint mondta, a világgazdaság sokrétűbbé válik majd, és az Egyesült Államok megszűnik egyedüli gazdasági hatalomnak lenni.
Kifejtette, hogy a válság nem meglepetésszerűen következett be, a bankvezetők egyszerűen csak nem voltak hajlandók beszélni róla, és sokáig suba alatt tartották a fenyegető, sötét jeleket. Ő maga már a kilencvenes években, Bill Clinton volt elnök legfőbb gazdasági tanácsadójaként figyelmeztetett a lakástulajdonosoknak nyújtott rossz hitelek veszélyes következményeire, de az akkori pénzügyminiszter nem akart hallgatni rá.
Alan Greenspannek az amerikai jegybank élére történt kinevezése is azt a jelzést sugározta, hogy a piac szabályozása nem kívánatos - emlékezett vissza Joseph Stiglitz. (Greenspant még Ronald Reagan elnök nevezte ki 1987-ben a jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékalap, a Federal Reserve vezetésére.)
A neves közgazdász bírálóan állt hozzá az amerikai kormányzat 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag-tervéhez. Meggyőződése szerint, mielőtt még több pénzt pumpálnának a bankokba, meg kellene állapodni a szabályozás legfontosabb sarokpontjaiban. A maga részéről több átláthatóságot, tájékoztatási kötelezettséget és szerkezeti átalakítást eredményező ösztönzőt szeretne látni. Úgy vélekedett, hogy a pénzpiacon egyfajta sebességkorlátozást kellene bevezetni, és létre kell hozni egy állami felügyelő bizottságot, amely ellenőrizné a piacon forgalmazott termékeket.
Mindenki másképp csinálná
A globális pénzügyi válságról az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország javaslatára tartandó európai csúcstalálkozó körül csütörtöki lapértesülések szerint egyre nagyobb a bizonytalanság, miután az európai országok megosztottak a megoldási javaslatokat illetően.
A francia sajtó szerint a Nyolcak (G8) európai tagjai (Franciaország, Nagy Britannia, Németország és Olaszország) között Párizsban szombatra tervezett találkozó tényét hivatalosan eddig sehol nem kívánták megerősíteni a Párizs és Berlin között kirobbant vita miatt. Németország ugyanis visszautasítja egy az amerikaihoz hasonló, a nehézségbe került európai bankok megsegítésére kidolgozott 300 milliárd eurós európai mentőcsomag tervét, amelyet a párizsi sajtó egyöntetűen a francia elnöki hivatalból származó ötletnek tulajdonít.
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter a német Handlesblatt című lapban csütörtökön megjelent interjúban egy közös európai alapról beszélt, amelynek ötletét a német pénzügyminisztérium egyik szóvivője határozottan ellenezte. Az alap finanszírozásáról azonban eddig semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Az, hogy Párizs 300 milliárd eurós összegre gondolt, a lapok szerint brüsszeli forrásokból származik, de ezt a francia gazdasági minisztérium cáfolta. A BBC-nek szerda este adott interjújában Christine Lagarde pedig "kategorikusan" cáfolta, hogy Párizs európai mentőcsomagot javasolna.
Jean-Claude Juncker, az Eurocsoport elnöke csütörtökön úgy vélte, hogy Európában nem szükséges egy Paulson-tervhez hasonló beavatkozás, mert a pénzügyi szektor stabil. A luxembourgi miniszterelnök a négy érintett uniós vezető, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mellett szintén hivatalos a párizsi csúcstalálkozóra. Az itt felmerülő javaslatok azt követően hétfőn kerülhetnének Luxembourgban az eurocsoport pénzügyminiszterei, majd másnap a 27-ek elé. Az Európai Tanács október 15-16-i ülésén az európai állam- és kormányfők pedig meg is állapodhatnának az első intézkedésekben - értesült a Les Échos című francia gazdasági napilap.
Párizs a bankok szigorúbb könyvelési szabályozása mellett a költségvetési hiányra vonatkozó európai szabályok, azaz a maastrichti kritériumok könnyítését is szeretné elérni, amelyhez viszont Berlin szintén nem járulna hozzá.
"Ezek normális időben érvényes szabályok, nem válságban. Jelenleg az a kérdés, hogy hagyjuk-e a rendszert összeomlani vagy pedig megakadályozzuk azt ... Most nem a maastrichti kritériumok élveznek prioritást, hanem a globális pénzügyi rendszer, azaz az állampolgárok megtakarításainak megmentése" - hangoztatta csütörtökön a Canal+ kereskedelmi televízióban Henri Guaino, a francia elnök egyik legfőbb tanácsadója.
A konvergencia kritériumok szerint az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint viszont nem fogadható el Guiano javaslata, azaz a költségvetési hiány növelése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kína devizatartaléka júniusban 26 milliárd dollárral csökkent az előző hónapban jegyzett több mint tízéves csúcsot követően – áll a kínai központi bank keddi jelentésében.
A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász. 
Sok eset nem kerül be a statisztikába. 
