A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász.
A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász.
A Nobel-díjas tudós leszögezte, hogy a "deregulációs mantrának" egyszer és mindenkorra vége. Szerinte a pénzpiaci krízis nem fog feltétlenül egy átfogó gazdasági válságba, súlyosabb recesszióba vagy depresszióba torkollni, de semmi sem zárható ki. Az azonban biztos, hogy alapvető változások lesznek: mint mondta, a világgazdaság sokrétűbbé válik majd, és az Egyesült Államok megszűnik egyedüli gazdasági hatalomnak lenni.
Kifejtette, hogy a válság nem meglepetésszerűen következett be, a bankvezetők egyszerűen csak nem voltak hajlandók beszélni róla, és sokáig suba alatt tartották a fenyegető, sötét jeleket. Ő maga már a kilencvenes években, Bill Clinton volt elnök legfőbb gazdasági tanácsadójaként figyelmeztetett a lakástulajdonosoknak nyújtott rossz hitelek veszélyes következményeire, de az akkori pénzügyminiszter nem akart hallgatni rá.
Alan Greenspannek az amerikai jegybank élére történt kinevezése is azt a jelzést sugározta, hogy a piac szabályozása nem kívánatos - emlékezett vissza Joseph Stiglitz. (Greenspant még Ronald Reagan elnök nevezte ki 1987-ben a jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékalap, a Federal Reserve vezetésére.)
A neves közgazdász bírálóan állt hozzá az amerikai kormányzat 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag-tervéhez. Meggyőződése szerint, mielőtt még több pénzt pumpálnának a bankokba, meg kellene állapodni a szabályozás legfontosabb sarokpontjaiban. A maga részéről több átláthatóságot, tájékoztatási kötelezettséget és szerkezeti átalakítást eredményező ösztönzőt szeretne látni. Úgy vélekedett, hogy a pénzpiacon egyfajta sebességkorlátozást kellene bevezetni, és létre kell hozni egy állami felügyelő bizottságot, amely ellenőrizné a piacon forgalmazott termékeket.
Mindenki másképp csinálná
A globális pénzügyi válságról az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország javaslatára tartandó európai csúcstalálkozó körül csütörtöki lapértesülések szerint egyre nagyobb a bizonytalanság, miután az európai országok megosztottak a megoldási javaslatokat illetően.
A francia sajtó szerint a Nyolcak (G8) európai tagjai (Franciaország, Nagy Britannia, Németország és Olaszország) között Párizsban szombatra tervezett találkozó tényét hivatalosan eddig sehol nem kívánták megerősíteni a Párizs és Berlin között kirobbant vita miatt. Németország ugyanis visszautasítja egy az amerikaihoz hasonló, a nehézségbe került európai bankok megsegítésére kidolgozott 300 milliárd eurós európai mentőcsomag tervét, amelyet a párizsi sajtó egyöntetűen a francia elnöki hivatalból származó ötletnek tulajdonít.
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter a német Handlesblatt című lapban csütörtökön megjelent interjúban egy közös európai alapról beszélt, amelynek ötletét a német pénzügyminisztérium egyik szóvivője határozottan ellenezte. Az alap finanszírozásáról azonban eddig semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Az, hogy Párizs 300 milliárd eurós összegre gondolt, a lapok szerint brüsszeli forrásokból származik, de ezt a francia gazdasági minisztérium cáfolta. A BBC-nek szerda este adott interjújában Christine Lagarde pedig "kategorikusan" cáfolta, hogy Párizs európai mentőcsomagot javasolna.
Jean-Claude Juncker, az Eurocsoport elnöke csütörtökön úgy vélte, hogy Európában nem szükséges egy Paulson-tervhez hasonló beavatkozás, mert a pénzügyi szektor stabil. A luxembourgi miniszterelnök a négy érintett uniós vezető, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mellett szintén hivatalos a párizsi csúcstalálkozóra. Az itt felmerülő javaslatok azt követően hétfőn kerülhetnének Luxembourgban az eurocsoport pénzügyminiszterei, majd másnap a 27-ek elé. Az Európai Tanács október 15-16-i ülésén az európai állam- és kormányfők pedig meg is állapodhatnának az első intézkedésekben - értesült a Les Échos című francia gazdasági napilap.
Párizs a bankok szigorúbb könyvelési szabályozása mellett a költségvetési hiányra vonatkozó európai szabályok, azaz a maastrichti kritériumok könnyítését is szeretné elérni, amelyhez viszont Berlin szintén nem járulna hozzá.
"Ezek normális időben érvényes szabályok, nem válságban. Jelenleg az a kérdés, hogy hagyjuk-e a rendszert összeomlani vagy pedig megakadályozzuk azt ... Most nem a maastrichti kritériumok élveznek prioritást, hanem a globális pénzügyi rendszer, azaz az állampolgárok megtakarításainak megmentése" - hangoztatta csütörtökön a Canal+ kereskedelmi televízióban Henri Guaino, a francia elnök egyik legfőbb tanácsadója.
A konvergencia kritériumok szerint az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint viszont nem fogadható el Guiano javaslata, azaz a költségvetési hiány növelése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász. 
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
