A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász.
A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász.
A Nobel-díjas tudós leszögezte, hogy a "deregulációs mantrának" egyszer és mindenkorra vége. Szerinte a pénzpiaci krízis nem fog feltétlenül egy átfogó gazdasági válságba, súlyosabb recesszióba vagy depresszióba torkollni, de semmi sem zárható ki. Az azonban biztos, hogy alapvető változások lesznek: mint mondta, a világgazdaság sokrétűbbé válik majd, és az Egyesült Államok megszűnik egyedüli gazdasági hatalomnak lenni.
Kifejtette, hogy a válság nem meglepetésszerűen következett be, a bankvezetők egyszerűen csak nem voltak hajlandók beszélni róla, és sokáig suba alatt tartották a fenyegető, sötét jeleket. Ő maga már a kilencvenes években, Bill Clinton volt elnök legfőbb gazdasági tanácsadójaként figyelmeztetett a lakástulajdonosoknak nyújtott rossz hitelek veszélyes következményeire, de az akkori pénzügyminiszter nem akart hallgatni rá.
Alan Greenspannek az amerikai jegybank élére történt kinevezése is azt a jelzést sugározta, hogy a piac szabályozása nem kívánatos - emlékezett vissza Joseph Stiglitz. (Greenspant még Ronald Reagan elnök nevezte ki 1987-ben a jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékalap, a Federal Reserve vezetésére.)
A neves közgazdász bírálóan állt hozzá az amerikai kormányzat 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag-tervéhez. Meggyőződése szerint, mielőtt még több pénzt pumpálnának a bankokba, meg kellene állapodni a szabályozás legfontosabb sarokpontjaiban. A maga részéről több átláthatóságot, tájékoztatási kötelezettséget és szerkezeti átalakítást eredményező ösztönzőt szeretne látni. Úgy vélekedett, hogy a pénzpiacon egyfajta sebességkorlátozást kellene bevezetni, és létre kell hozni egy állami felügyelő bizottságot, amely ellenőrizné a piacon forgalmazott termékeket.
Mindenki másképp csinálná
A globális pénzügyi válságról az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország javaslatára tartandó európai csúcstalálkozó körül csütörtöki lapértesülések szerint egyre nagyobb a bizonytalanság, miután az európai országok megosztottak a megoldási javaslatokat illetően.
A francia sajtó szerint a Nyolcak (G8) európai tagjai (Franciaország, Nagy Britannia, Németország és Olaszország) között Párizsban szombatra tervezett találkozó tényét hivatalosan eddig sehol nem kívánták megerősíteni a Párizs és Berlin között kirobbant vita miatt. Németország ugyanis visszautasítja egy az amerikaihoz hasonló, a nehézségbe került európai bankok megsegítésére kidolgozott 300 milliárd eurós európai mentőcsomag tervét, amelyet a párizsi sajtó egyöntetűen a francia elnöki hivatalból származó ötletnek tulajdonít.
Christine Lagarde francia gazdasági miniszter a német Handlesblatt című lapban csütörtökön megjelent interjúban egy közös európai alapról beszélt, amelynek ötletét a német pénzügyminisztérium egyik szóvivője határozottan ellenezte. Az alap finanszírozásáról azonban eddig semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Az, hogy Párizs 300 milliárd eurós összegre gondolt, a lapok szerint brüsszeli forrásokból származik, de ezt a francia gazdasági minisztérium cáfolta. A BBC-nek szerda este adott interjújában Christine Lagarde pedig "kategorikusan" cáfolta, hogy Párizs európai mentőcsomagot javasolna.
Jean-Claude Juncker, az Eurocsoport elnöke csütörtökön úgy vélte, hogy Európában nem szükséges egy Paulson-tervhez hasonló beavatkozás, mert a pénzügyi szektor stabil. A luxembourgi miniszterelnök a négy érintett uniós vezető, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke mellett szintén hivatalos a párizsi csúcstalálkozóra. Az itt felmerülő javaslatok azt követően hétfőn kerülhetnének Luxembourgban az eurocsoport pénzügyminiszterei, majd másnap a 27-ek elé. Az Európai Tanács október 15-16-i ülésén az európai állam- és kormányfők pedig meg is állapodhatnának az első intézkedésekben - értesült a Les Échos című francia gazdasági napilap.
Párizs a bankok szigorúbb könyvelési szabályozása mellett a költségvetési hiányra vonatkozó európai szabályok, azaz a maastrichti kritériumok könnyítését is szeretné elérni, amelyhez viszont Berlin szintén nem járulna hozzá.
"Ezek normális időben érvényes szabályok, nem válságban. Jelenleg az a kérdés, hogy hagyjuk-e a rendszert összeomlani vagy pedig megakadályozzuk azt ... Most nem a maastrichti kritériumok élveznek prioritást, hanem a globális pénzügyi rendszer, azaz az állampolgárok megtakarításainak megmentése" - hangoztatta csütörtökön a Canal+ kereskedelmi televízióban Henri Guaino, a francia elnök egyik legfőbb tanácsadója.
A konvergencia kritériumok szerint az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint viszont nem fogadható el Guiano javaslata, azaz a költségvetési hiány növelése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Teljessé vált az NFC elven működő érintésmentes fizetési lehetőségek palettája a Gránit Banknál: az okosórás fizetések mellett mostantól karkötővel és gyűrűvel is fizethetnek a pénzintézet ügyfelei. A bank ráadásul most ingyenesen biztosítja a karkötőket azoknak az ügyfeleknek, akik legalább két ügyfélajánlást teljesítenek 2025. december 19-ig.
Izsó Márton - Herman Bernadett | 2025. november 25. 13:14
Hisz a biztosítási piac fejlődésében, és tesz is érte. Képzést szervez, integrálja a kis cégeket, és fogyasztóbarát intézkedéseket sürget Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Izsó Márton - Veresegyházi Gábor | 2025. november 24. 14:20
A Klasszis Podcast friss epizódjában Bálint Attila, a Raiffeisen Bank Private Banking üzletágának ügyvezető igazgatója kalauzol el minket a magyar privátbanki szolgáltatások három évtizedes fejlődésén.
A szervezet szerint a banki extra terhek emelése a teljes magyar gazdaságot sújtja, tovább fékezi a magyar gazdaság növekedését és rontja hazánk megítélését.
Évek óta stagnál a magyarországi cégek fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét mérő mutató. Bár a fő index egy nagyon szűk sávban mozog, az egyes alpontokra adott válaszok, és leginkább a nagy- és kisebb vállalatok hozzáállásában bekövetkezett változások igencsak figyelemre méltók. A K&H fenntarthatósági index részleteit a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében ismerhettük meg.
Leálltak az ATM-ek és a bankkártyás fizetés a tavaszi spanyol és francia áramszünet idején. A jövőben lehetnek még hasonló krízisek, de a bankoktól elvárják, hogy ilyenkor is üzembiztosan működjenek.
A rövid válasz igen, ugyanakkor alaposan át kell nézni, hogy mit is tartalmaz az adott szerződés. A lapunk által megkérdezett biztosítási szakértő elmondta, hogy egyre tudatosabbak a magyar utazók, napi néhány százforintos pluszköltséggel pedig jelentősen javíthatjuk az utasbiztosítás fedezetének tartalmát.
A bankvilágot megrázó válság következményeként a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni - vélekedett az osztrák televízió vitaműsorában Joseph Stiglitz amerikai közgazdász. 
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
