6p
Elképesztő jelenség, hogy míg 1973-74-ben az első heves olajár emelkedés megrogyasztotta a világgazdaságot: pánik és infláció lett belőle, addig az elmúlt években látott igen magas ár senkit nem izgatott, sőt most egyenesen az esés deflációs hatásától félnek egyesek. Nagyot változott a világ.

Az olaj elterjedése

Az olaj komolyabb felhasználásának története nagyjából a 19. század utolsó harmadáig nyúlik vissza, de ekkor még kicsi volt a jelentősége. A dízelmotorok csak a század végén kezdték felváltani a gőzgépeket, az autó, vagyis a belsőégésű motor pedig épp hogy megszületett. Így a fogyasztás még igen alacsony volt az első világháborúig, de komolyabb igény inkább a 2. világháború során jelentkezett, amikor a harcoló felek már igen sok olajat használtak fel a repülőkhöz, hajókhoz, tankokhoz és teherautókhoz, nem beszélve a vegyiparról.

A 2. világháború után aztán beköszöntött a fejlett világban a páratlan gazdasági növekedés, Nyugat-Európában és Amerikában a lakosság jó része autótulajdonos lett, és az elektromos energia iránti igény is meredeken nőtt. Korábban főleg széntüzelésű erőművek működtek, most az olaj szerepe is növekedni kezdett az áramtermelésben.

Meglepően stabil alacsony ár

Az ár azonban érdekes módon stabil maradt. Rengeteg olajat találtak ugyanis főleg a Perzsa-öböl menti államok, majd létre is hozták az OPEC-et. A Szovjetunió is sok olajat termelt ki, de azt mi, a szatelit országok elfogyasztottuk, ráadásul ún. puha termékekkel fizettünk érte, nem kemény dollárral.

A meredeken növekvő fogyasztás és az ugyanilyen gyorsan növekvő kitermelés egyensúlyban volt, a kitermelő államok meggazdagodtak, ugyanakkor az ár meglehetősen hosszú időn keresztül, 1948-tól 1972-ig stabil volt, 2 dollár körül. Ez mai reálértéken nagyjából 15-20 dolláros árnak felel meg. Az olcsó ár miatt elterjedtek az energiaigényes technológiák, minek spóroltak volna ezen, ha olcsó volt az enrgia, és még a környezetvédelem sem számított. Amerikában nagyfogyasztású óriás autók rótták az utakat.

Az első olajválság

1973 végén aztán minden megváltozott. Az OPEC fogta magát, és jól megemelte az árat. Okként ugyan az arab-izraeli háborút nevezték meg, de valójában, ha nem alakult volna ki túlkereslet, nemigen tudták volna ezt megtenni. A világ teljesen olajfüggő lett, ezt jól megérezték, és kihasználták. Az ár első lépésben 5 dollárra ugrott fel, majd onnan rövidesen 10-re. Ez sokként érte a nyugati gazdaságokat, a termelés visszaesett, magas infláció alakult ki, időnként még hiány is volt, a benzinkutaknál sorok kígyóztak, ami a fejlett országokban igen ritka látvány.

Az első sokk után a piacgazdaságok elkezdtek alkalmazkodni. Megjelent az energiatakarékosság, mint elv, és a gyártási folyamatok során drasztikusan csökkentették az energiafelhasználást, ugrásszerűen javult a hatékonyság. Világszerte sokkal hatékonyabb, kis fogyasztású autókat kezdtek gyártani, még Amerikában is elkezdtek lemondani a nagy országúti cirkálókról, és a repülőgépgyártásban is megkezdődött a kisebb üzemanyag igényű modellek fejlesztése.

A második olajválság és az új aranykor

Az ár aztán kissé korrigált, de meg sem közelítette már a korábbi mélységeket. Jött viszont még egy sokkszerű lökés: az iráni forradalom, a sah megdöntése után jött a második olajválság, ekkor az ár 32 dollárig szökött fel. Ennek ismét volt egy pánikszerű hatása, de sokkal rövidebb ideig tartott, mint az elsőnél. Az alkalmazkodás már gyors volt, a kereslet így csökkent, 1982-re vissza is esett az ár 20 dollár környékére, és aztán nagyon hosszú ideig annak környékén mozgott. A világ olyan jól alkalmazkodott, hogy 1982-től már gazdasági fellendülés mutatkozott, és ekkor indult meg a főbb tőzsdéken az aranykor: a 18 évig tartó hossz. Egy kis intermezzo volt csak: amikor Szaddam Husszein 1990-ben elfoglalta Irakot, egy pillanatra 40 dollárig száguldott fel az olajárár, de onnan hamar visszaesett.

Olaj, 50 év. Logaritmikus chart, így az arányokat jól mutatja.

A Szovjetunió összeomlása után Oroszország is világpiaci szereplő lett, hisz nem kellett már többé ár alatt adnia olaját sem a kelet-európai csatlósoknak, sem a volt szovjet utódállamoknak. Így aztán a kínálat is növekedett, ami 1998-ban ki is csúcsosodott egy olajár összeomlásban: akkor rövid időre 10 dollár alá is benézett az ár, kiváltva az elhíresült orosz válságot. Ez azonban hamar lecsengett, az ár visszaállt 20 dollárra.

Száguldó ár, hatás nélkül

Az új évezredre új folyamatok indultak. Kína gazdasága dübörögni kezdett, évi 10 százalékkal nőtt, ez természetesen energiaigényét is tetemesen megnövelte. Ráadásul nem Kína volt az egyetlen újonnan iparosodó ország, így az olaj iránti kereslet masszívvá vált. Az ár szép lassan felkapaszkodott az 1990-es tetőre, 40 dollárra, majd 2003-ban kitört. Az emelkedés üteme eleinte nem volt magas, aggodalom pedig szinte egyáltalán nem mutatkozott, szemben a 70-es évekkel, egyedül a légitársaságok panaszkodtak. A világgazdaság már sokkal kevésbé függött az olajártól.

A folyamat 2007-re begyorsult, az ár felrohant 100 dollárig, és akkor már egyértelműen a spekuláció fújt egy lufit, egészen 150 dollárig. Érdekes módon pánikot ez sem hozott a világban, a rugalmasan alkalmazkodó gazdaságok jól bírták, jóllehet az energia és főleg a benzin fogyasztói ára mindenhol sokat emelkedett. A lufi persze kipukkadt, és akkor jött a 2008-as válság, az átmeneti kereslethiány, az ár vissza is zuhant a 40 dolláros kitörési szintig, sőt alá is vágott egészen 33 dollárig.

Az olajkorszak végének kezdete

A válság után helyre is állt a piac, az ár ismét felment 50-60 dollár környélére. A heves kínai kereslet, majd a fukusimai atomerőmű baleset aztán hirtelen megnövelte az olajkeresletet, az ár ismét 100 dollár fölé került, és tavalyig ott is ragadt. A kitermelők pedig, megörülvén az égben levő árnak, felpörgették a kitermelést, a kínai gazdaság növekedésének üteme pedig csökkenni kezdett. Ráadásul megnőtt a környezetvédelem szerepe is: csökkenteni akarjuk a széndioxid kibocsátást, vagyis többek közt az olaj égetést, és ami a legfontosabb: olcsón tudunk már szél-, és napenergiát alkalmazni az áramtermelésben.

Mindennek az eredményeként végül összeomlott a 100 dollár fölötti olajár, 45-ig jött le. Onnan az előző hónapokban ismét 70-ig szaladt fel, de most újra 45 környékén vagyunk. A nagy szint a korábbi ellenállás, a 40 dollár. Reális esetben itt ki is alakulhatna valami tartósabb egyensúly, ahogyan ez 1948-73, majd 1982-1998 közt történt. Magas árra valószínűleg jó darabig nem számíthatunk, az is lehet, hogy már sohasem, hisz lassan kezdünk áttérni a megújulókra. Ugyanakkor az olajkorszak végéről még jó darabig nem beszélhetünk, így a túlzottan alacsony, 20 dollár körüli ár sem valószínűsíthető.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 38800 38530 40410 -4,43% 38760 38800 12 058 857 340 HUF 2026-11-20 15:09:50
MOL 4618 4580 4794 -2,86% 4616 4622 3 105 736 566 HUF 2026-11-20 15:09:34
MTELEKOM 2846 2818 2860 -0,56% 2846 2848 917 035 086 HUF 2026-11-20 15:04:47
RICHTER 13330 13310 13550 -1,99% 13330 13360 1 977 799 770 HUF 2026-11-20 15:08:44
OPUS 153 152 162 -5,77% 152 153 23 347 871 HUF 2026-11-20 15:09:27
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru A választások óta nem látott szinten a forint, hogy jutottunk ide?
Eidenpenz József | 2026. november 20. 15:19
Feltűnően gyengült a forint ezen a héten, mi lehet ennek az oka? Milyen tényezők vezettek el idáig? Újdonságról van szó, vagy már régebben elkezdődött a folyamat, csak eddig nem volt ilyen egyértelmű? Egy ma esti döntés segíthetne a devizánknak, de a kockázatok így is túlsúlyban vannak.
Részvény / Deviza / Áru Valami szörnyű dolog történik a pesti börzén
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 14:53
Zuhannak a vezető részvények.
Részvény / Deviza / Áru Egyelőre fekete péntek van a pesti tőzsdén
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 11:47
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 5,50 pontos nyitás után csökkent pénteken délelőtt.
Részvény / Deviza / Áru Rácáfolt a nemzetközi negatív hangulatra a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 09:18
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 5,50 pontos emelkedéssel, 143 071,16 ponton nyitott pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Ennyi forintot kell most adni egyetlen euróért
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 07:25
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Részvény / Deviza / Áru Kiderült, mi történt a New York-i tőzsdén
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 06:21
Gyengüléssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
Részvény / Deviza / Áru Bajban a magyar aranypiac: „forgalmazásunk jelenleg szünetel”
Czwick Dávid | 2026. november 19. 18:49
Az Országgyűlés elé tárják a magyar befektetési arannyal kereskedők az aggályaikat és egyben a 2027-es költségvetést részletező törvényjavaslat őket érintő pontjainak kidolgozott módosítási javaslatát bízva annak elfogadásában. Idén április 1-je óta folyamatosan szorulnak ki a piacról a befektetési arannyal kereskedők – állítják. Ekkortól ugyanis teljeskörűen alkalmazandók a befektetési aranyra 2025-ben elfogadott szabályok. Azóta a magyar engedélyes cégek internetes csatornán nem értékesíthetnek, és ki sem szállíthatnak. Emiatt akad olyan kereskedés, amelynél már szünetel az aranyforgalmazás, és minden vállalkozás a saját üzlethelyiségén belülre szorult. Közben e rendelkezések más uniós országok kereskedőinek online belföldi értékesítését nem korlátozzák.
Részvény / Deviza / Áru Rémálomba csöppent a forint – április óta nem adták ennyiért az eurót
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 18:28
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru Elromlott a Magyar Telekom napja estére
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 18:00
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 401,16 pontos, 0,28 százalékos emelkedéssel 143 065,66 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Drágult az olaj, pluszban ébredtek az amerikai piacok
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 16:25
Pluszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok csütörtökön.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG