Nagyon úgy néz ki, hogy hacsak valami csoda nem történik, történelmi mélységek közelében zárja ezt az évet a forint. Hétfőn 371 forint felett, kedden 370 körül járt az euró, és jelenleg nincs jele, hogy lefelé indulna el.
Igaz, csütörtökön még lesz egy egyhetes jegybanki betéti tender, ahol ismét emelhetnek a kamaton, amint azt már sorozatban megtették az utóbbi hónapokban. Ez elvileg erősítheti a fizetőeszközünket, de nemzetközi folyamatok is közbeszólhatnak, bármelyik irányba.
Ugyanakkor uborkaszezon van, ünnepel és szabadságon maradt az ország nagy része, végképp kiszámíthatatlan, hogy melyik irányban mozognak az árfolyamok. Ilyenkor gyakran kicsi a forgalom, alacsony a likviditás, kisebb üzlet is nagyobb árváltozást okozhat.
A nagy gyengülés 2020-ban volt
De valójában mennyire gyenge az idén a forint? Az utóbbi pár év árfolyamgrafikonjait nézegetve inkább azt látjuk, hogy 2020 márciusában nagyon meggyengült, még a koronavírus-válság kezdetén. Majd azóta is eléggé gyenge maradt.
Körülbelül 344 és 368, most már inkább 370 forint között mozgott az euró az utóbbi közel két évben. Ennek alapján még az is lehet, hogy a korábbi folyamatos forintgyengülésnek lassan vége szakad, és új sáv alakul ki, ha magas szinten is.
A Magyar Nemzeti Bank hangsúlyozza, hogy még nagyon sokáig kész a kamatokat emelni, ha szükséges. Ennek előbb vagy utóbb lehet foganatja, erősödhet a devizánk.
Mihez képest gyenge a forint?
Tényleg nagyon gyenge a forint 2021-ben? Bár eddigi csúcsa közelében van az euró, az idén összességében nem sokat változott. Találtunk egy listát a Stooq.com lengyel brókercégnél, amely szerint 33 fontosabb euró-devizapár közül a forint “gyengeségben” csak a hetedik helyen állt.
Két százalékkal ment feljebb az idén az euró/forint árfolyam december 27 -ig, ami egyáltalán nem nevezhető kiugró értéknek, még a devizapiacon sem. (Más piacokon, mint a részvények vagy az árupiaci termékek, pedig kifejezetten szolid, mérsékelt mozgásnak számítana.)
Közép-Kelet-Európában hátul kullog
Ezzel térségünkben éppenséggel a forint gyengült leginkább, az euró román lejben vett árfolyama ugyanis csak 1,6, a lengyel zloty-é 0,9 százalékkal ment fel.
A cseh korona pedig elég sokat erősödött, 4,4 százalékkal csökkent az euró ára ebben a devizában. De vannak olyan pénzek, amelyek jobban gyengültek a forintnál, az említett listán hatan.
6. A svéd korona
Első pillantásra meglepő, hogy gyengül ezen ország fizetőeszköze, hiszen jelentősebb járványügyi lezárások, korlátozások nélkül egész jól átvészelte a gazdasága a koronavírust. A deviza mégis nagyobb gyengülést produkált az idén a magyar forintnál, 2,7 százalékos emelkedést mutatott az euró svéd koronában vett ára.
De mielőtt nagyon meglepődnénk, eláruljuk, hogy 2020-ban viszont már nagyon sokat erősödött a korona. Ennek egyfajta korrekciója figyelhető meg ebben az évben.
Ez kellemetlenné válhatott a gazdaságpolitikusok számára is. Ebben az országban is megjött az infláció, novemberben 3,6 százalék volt, ennek ellenére az irányadó kamatot még mindig nullán tartják. Ez pedig az álmoskönyvek szerint deviza leértékeléséhez vezető út. A rejtély tehát nagyrészt megoldódott.
Az euró árfolyama különböző devizákban |
|||||
| ("YTD", azaz 2021-ben, december 27-ig) | |||||
| 1 | EURTRY | 42.50% | 18 | EURCHF | -3.85% |
| 2 | EURARS | 12.30% | 19 | EURMYR | -4.34% |
| 3 | EURCLP | 11.20% | 20 | EURNOK | -4.37% |
| 4 | EURTHB | 3.58% | 21 | EURCZK | -4.37% |
| 5 | EURJPY | 3.03% | 22 | EURSGD | -4.83% |
| 6 | EURSEK | 2.67% | 23 | EURINR | -5.39% |
| 7 | EURHUF | 2.04% | 24 | EURGBP | -5.59% |
| 8 | EURRON | 1.63% | 25 | EURISK | -5.56% |
| 9 | EURBRL | 0.95% | 26 | EURCAD | -6.71% |
| 10 | EURPLN | 0.86% | 27 | EURHKD | -6.69% |
| 11 | EURKRW | 0.57% | 28 | EURUSD | -7.28% |
| 12 | EURDKK | -0.08% | 29 | EURRUB | -7.80% |
| 13 | EURAUD | -1.37% | 30 | EUREGP | -7.93% |
| 14 | EURZAR | -1.70% | 31 | EURTWD | -9.18% |
| 15 | EURNZD | -2.21% | 32 | EURCNY | -9.84% |
| 16 | EURPHP | -3.50% | 33 | EURILS | -10.05% |
| 17 | EURMXN | -3.68% | |||
| (Forrás: Stooq.com) | |||||
5. A japán jen
A jen három százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, aminek hasonló okai lehetnek, mint amit Svédország esetében láttunk. A kamatot jó pár éve makacsul valamivel nulla alatt tartják, igaz, itt egyelőre az infláció sem nagyon szakadt el ettől az értéktől. Mindenesetre ahol nincs kamat, ott a nemzeti valuta könnyen leértékelődhet, ez látszik alighanem a jennél (meg például az eurónál) is. (Valamint ez volt a korábbi, több éves forintgyengülési periódus leggyakrabban emlegetett oka is.)
4. A thaiföldi baht
A délkelet-ázsiai országban is évi három százalékhoz közelít az infláció, de a kamatot itt is alacsonyan tartják, 0,5 százalékon. Az ország ugyanis gyenge gazdasági növekedéstől szenved az idén, a térség egyik leglassabb GDP-emelkedését produkálja. Így aztán a gazdaság élénkítése érdekében várhatóan alacsony maradhat a kamat, ami itt is gyenge devizához vezet.
3. A chilei peso
Mintegy 11 százalékkal értékelődött le Chile fizetőeszköze az idén, aminek jelentős részben politikai okai lehettek. Amint arról nemrég beszámoltunk, az országban fontos választás volt, ahol két, egyaránt szélsőségesnek tartott politikai erő, egy baloldali és egy jobb oldali szekértábor mérkőzött egymással.
A baloldali koalíció nem sokkal karácsony előtt győzött, ezután a chilei fizetőeszköz még gyengült is valamelyest tovább. A választás kimenetele nem javított a helyzeten, a tőkepiacok sokszor megijednek az erősen baloldali kormányoktól.
A fizetőeszközön az sem segített idén, hogy az ország jegybankja már háromszor emelt kamatot az év során, 0,75 százalékról négy százalékra.
2. Az argentin peso
Az argentin peso mintegy 12 százalékkal értékelődött le az idén, amin persze senki nem csodálkozik. Hiszen ez a deviza éppen magas inflációjával, durva leértékelődéseivel és a különböző argentin pénzügyi válságokkal kapcsolatban szokott a hírekbe kerülni.
Az eladósodott feltörekvő országoknak általában sem nem szokott jót tenni a dollár erősödése, a dollárkamat emelése. Márpedig most éppen egy ilyen időszak kezdetén vagyunk. De az országban specifikus problémák is vannak, talán elég, ha annyit mondunk, hogy az inflációs ráta legutóbb 51,2 százalék volt.
Ehhez képest a központi bank csak 35 százalék körüli kamatot fizet a betétekre a Trading Economics szerint. Így garantált a pénz értékvesztése.
1. Törökország, az unortodoxia állatorvosi lova
Recep Tayyip Erdogan török elnök újabb és újabb pénzügyi szabadságharcai után ott tartunk, hogy az ország devizája lassan semmit sem ér. Bő egy év alatt értékének durván a felét veszítette el a török líra. Csak az idén pedig 42,5 százalékkal ment fel a közös európai pénz líraárfolyama.
De napi öt-tíz vagy még több százalékos zuhanásokat is gyakran produkált mostanában. Mintha most hirtelen 400-420 forintra ugrana az euró…
Az elnöknek az az unortodox elképzelése – mások szerint tévképzete – van, hogy a magas infláció ellen kamatcsökkentéssel kell harcolni. (Mert állítólag ifjúkorában, amikor még gyakorló kereskedő volt, áremelésekre kényszerült a magas hitelkamatok miatt.) Ezt azonban az egész világon mindenki másképpen tanítja, és a török lakosság megtakarításai a szemük előtt veszítik el reálértéküket.
Ki fizeti ezt meg?
A török líra mélyrepülését sikerült fékezni nemrég néhány olyan ígérettel, amely szerint a lakosság betéteinek értékvesztését kompenzálni fogják az államkasszából. (Vagyis az adófizetők pénzéből.) De az is kérdéses, hogy miből lesz ennek erre az államnak kerete, amely amúgy is számos különböző más problémával küzd.
Az ortodoxia állatorvosi lova valószínűleg számos komoly társadalmi és gazdasági feszültség és probléma elé néz jövőre is.
A kamat a deviza barátja
A 33 fontosabb devizapárból tehát hat jobban gyengült idén az euróhoz képest a forintnál. A 26 másik viszont kevésbé, vagy még erősödött is. Így a forint kétségtelenül a gyengébb devizák közé tartozott (egyébként a dollárhoz képest is), de azért drasztikus változásról semmiképpen sem beszélhetünk.
Egyes országok, ahol a gazdasági növekedés hiánya nagy probléma, talán még örülnének is, ha jobban gyengülne a devizájuk. De ha a hivatalos statisztikáknak hinni lehet, akkor Magyarországon nem a növekedés hiánya a legnagyobb gond, így egy kis forinterősödést biztosan el tudnánk viselni. Főleg, ha ezzel a megélhetési költségek (importárak, infláció, üzemanyagok stb.) csökkennek vagy legalább nem nőnek végre tovább.
Kamat? Politika?
Ahol a magas inflációt tartják nagyobb problémának, sokszor agresszívabb kamatemelési sorozatokba kezdtek, mint Magyarország. Ezekben az országokban most jellemzően erősebb a deviza. De persze nem kizárólag a kamat, az infláció számít egy deviza értékénél.
Van itt még sok más kérdés is, a költségvetési hiánytól a választásokig, a járványig, az EU-val folytatott vitákig, bizonytalanságok és félelmek egész sora. Az ország szempontjából kulcsfontosságú ágazatok, kiviteli cikkek is lényegessé válhatnak, mint a nyersanyagok ára. Vagy olyan iparágak helyzete is lényegessé válhat, mint az autógyártás, a gépipar.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
