|
| (Fotó: 123rf.com) |
1. Magyar lakossági állampapírok
A magyar állam jelenleg meglehetősen magas kamatot fizet a hazai lakosságnak kínált állampapírokra, ami rossz az adófizetőknek, de jó a kötvények vásárlóinak. A legkedvezőbbek jelenleg talán az inflációhoz kötött Prémium államkötvények, amelyek három éves verziója 2,75, öt éves verziója 3,25 százalékot kínál az infláció felett. Kézenfekvő az egy éves, fix kamatozású Kamatozó Kincstárjegy vásárlása is, amely ugyan már csak 2,25 százalékot fizet, de ez még mindig több, mint az általában egy százalék alatti banki kamatok.
Az állampapírok hátránya, hogy félévente, évente lejárnak, vagy kamatot fizetnek, amit aztán újra be kell fektetni. Megfelelő SMS-értesítés, internetes befektetési felület használata esetén azonban ezt viszonylag kis munkával, otthonról, karosszékből el lehet intézni. Automatikus újrabefektetési megbízások is léteznek. A költségek az Államkincstár irodáiban mérsékeltek, az állampapírok biztonsága magas fokú.
2. Nyílt végű befektetési alapok
Az alapokat befektetési szakemberek kezelik, jellemzően részvényekbe, kötvényekbe, esetleg ingatlanokba, nyersanyagokba fektetnek. Előnyük, hogy nem kell velük rendszeresen törődni, mint az állampapírokkal, egyszer megvásárolva akár egy-két évtizedre is el lehet felejteni a befektetést. (Azért egy-két évente nem árt futólag rájuk nézni, mert előfordul, hogy profilt váltanak, átalakulnak, kötvényalapból pénzpiaci alapot, vegyes alapból részvényalapot csinál az alapkezelő.)
Egyik hátrányuk, hogy a választás igazán nehéz: már vagy félezer féle befektetésijegy-sorozat létezik, de adott bankcsoporton belül is lehet két-három tucatnyi. Ezek között kiigazodni művészet. A választás egyik módja, ha kockázati szint alapján ítélünk: van egy hétfokozatú kockázati skála. Aki főleg biztonságot szeretne, ne vásároljon kettesnél, esetleg hármasnál magasabb kockázatút.
Jelenleg a pénzpiaci alapok pedig (többnyire egyes fokozat) nagyon alacsony hozamot ígérnek. Legpraktikusabbnak egy kötvényalap vagy vegyes alap, esetleg egyes abszolút hozamú alapok számítanak.
3. ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok)
Sokszor vizsgálták már az alapkezelők, vagyonkezelők teljesítményét, Nyugaton is, ahol erre sok évtizedes adatok állnak rendelkezésre. Azt tapasztalták, hogy többségük nem tudja túlteljesíteni a sima tőzsdeindexeket, azaz a részvénypiaci átlagot. (Részben a felmerülő költségek miatt.)
Ezért létrehozták az indexeket követő ETF-eket (exchange traded fund, tőzsdén kereskedett alap), amelyek olcsók, és a piaci átlagot, indexet veszik meg. Sokan ezeket tartogatják sok évig, évtizedekig, nem rossz eredménnyel. Létezik kötvényekbe és részvényekbe fektető ETF, árupiaci ETF és sok más is. A nemzetközi kötvénypiac azonban jelenleg nem tűnik vonzónak, hiszen nulla körüli vagy negatív hozammal forog sok értékpapír.
A kisbefektető számára így leginkább a fontosabb részvényindexek maradnak, mint az amerikai piacot leképező S&P 500, az európai Stoxx 600 vagy esetleg a német DAX. A magyar BUX-ra is létezik egy ETF a budapesti tőzsdén.
Kérdés, szabad-e egy nyugdíjra gyűjtő kisbefektetőnek részvényeket vennie. A részvények hosszú távon, évtizedek alatt jellemzően megverték a kötvényeket. De fontos itt az évtizedek szó.
Meg is lehet osztani a kockázatot, például vásárolni ETF-eket és magyar állampapírokat is. Általában azt javasolják, hogy annál több részvényt vásároljunk, minél több idő van még hátra a nyugdíjig, minél fiatalabbak vagyunk. ETF-et lehet kapni brókercégeknél, esetleg egyes magasabb szintű banki szolgáltatáscsomagok részeként is.
4. Osztalékrészvények
Egyes kutatások szerint hosszú távon a rendszeresen osztalékot fizető cégek részvényei magasabb megtérülést biztosítanak, mint amelyek nem fizetnek osztalékot. Jelenleg a legtöbb magyar és külföldi államkötvény hozama nagyon alacsony, de vannak részvények 4-6 százalékos osztalékhozammal is. (Az osztalékhozam a kötvények hozamához hasonlóan számolt megtérülés.)
Az osztalékok visszaeshetnek recesszió esetén és meglódulhatnak egy gazdasági fellendülés során, tehát mindenképpen kockázatosabb befektetésekről van szó. Érvényes rájuk, amit az előző pontban a részvénybefektetésekről leírtunk. Létezik osztalékrészvényekre szakosodott ETF is.
5. Önkéntes nyugdíjpénztár
Némileg a befektetési alapokhoz hasonlóak, szakemberek kezelik őket, de személyi jövedelemadó-kedvezmény – legfeljebb évi 150 ezer forintos adóvisszatérítés – jár rájuk, és általában rendszeres, havi befizetést igényelnek. A teljes adóvisszatérítés évi 750 ezer (havi 62 500) forintos befizetéssel vehető igénybe, és alapvetően csak a nyugdíjkorhatár elérése esetén vehetjük fel a pénzt. Ezért ezt csak akkor javasoljuk, ha bőven van megtakarításunk, amihez addig nagy valószínűséggel nem kell hozzányúlni.
6. Lakástakarék-pénztár
Az állami támogatásnak hála, amely ráadásul nem függ a jövedelemtől sem, ezek hozama ma is meghaladhatja az évi tíz százalékot (rövid, négy éves futamidő esetén). Ha ingatlant akarunk venni mi magunk, vagy valaki a közvetlen hozzátartozók közül, akkor mindenképpen megéri ilyenbe belevágni, akkor is, ha nem veszünk fel utána hitelt. Ha lakásfelújítás tervezünk a következő 4-5 évben, szintén kedvező lehet, legalább az építőanyagra. (A mesterek többnyire nem adnak elszámolható számlát.) Lehet, hogy nemsokára megszűnik, mert akkora iránta az érdeklődés, döntsünk gyorsan.
Nem árt még tudni
Mindenképpen javasoljuk, hogy használjuk ki a létező adókedvezményeket, és hosszú távú befektetéseinket tartós befektetési számlán (tbsz) tartsuk. Hosszú távon ez az adómegtakarítás is jelentős lehet.Szja-visszatérítés és adókedvezmény jár a nyesz nyugdíjszámlára is.
Amit nem javasolunk – hacsak nem teszi fel rá valaki az egész életét – az az aktív részvényezés, devizázás nagy kockázatvállalással, bizonytalan ingatlanspekuláció. Ez az átlagember számára inkább a gyors elszegényedés útja szokott lenni.
Túl kockázatosnak tűnik az is, ha minden vagyonunkat egyetlen ingatlanba fektetjük – pedig sok ember ezt csinálja. A nemesfémek és más nyersanyagok is inkább részvényként viselkednek. A megtakarítás-jellegű biztosítások pedig az erős hosszú távú kötöttség és a magas költségek miatt kerülendőek.
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
