A piaci viszonyok távolról sem voltak ideálisak, hiszen a globális inflációs veszély és a Bank of Japan monetáris politikájával kapcsolatos spekulációk miatt a japán állampapírok hozama is többéves csúcsra emelkedett az utóbbi időszakban. Jól jelzi a piaci környezetet, hogy az év eleje óta 20 bázisponttal emelkedett a húszéves japán kötvények hozama, miközben tavaly az egész évben láttunk majdnem ugyanekkora mozgást - írja a Reuters.
Emellett tovább rontotta a hangulatot az orosz-ukrán konfliktus lehetősége, ez szintén nehezítette a kötvénykibocsátást.
A Reuters tudósítása szerint néhány piaci szakember is meglepődött azon, hogy Magyarország ilyen körülmények között is lebonyolította a kibocsátást, hiszen például a Japan Air Lines elhalasztotta tízéves kötvénykibocsátását, az ötévest pedig a tervezettnél sokkal nagasabban árazta a piac.
A fenti nehézségek ellenére a beszámoló szerint erős volt a kereslet a magyar szamurájkötvények iránt. Így végül 16 milliárd jen értékben hároméves, 46,8 milliárd jen értékben ötéves, 4,7 milliárd jen értékben hétéves, 7,8 milliárd jen értékben pedig tízéves papírokat bocsátottunk ki. A kötvények hozama 0,45-1,15 százalék között volt.
Ezzel a hozam elmaradt az előző hasonló tranzakciótól még úgy is, hogy a japán állampapírok hozama jelentősen emelkedett az utóbbi időben. A három hosszabb papír zöld kötvény, csak a hároméves minősül “hagyományosnak”.
A hét elején a piaci viszonyok felmérésekor még szóba került 15 és 20 éves kötvény kibocsátása is, de már szerdán elvetették annak lehetőségét. A Reuters forrása szerint elsősorban japán befektetők vásároltak a magyar kötvényekből, a szokásosnál kisebb volt a regionális szereplők jelenléte a bizonytalan nemzetközi hangulatban.
120 városról, vagy országról készült felmérés. 
