A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 830,08 pontos, 0,66 százalékos emelkedéssel, 127 493,86 ponton, új történelmi csúcson zárt kedden, csúcsot döntött a Mol és az OTP ára is – számol be róla az MTI.
A részvénypiac forgalma 35,7 milliárd forint volt, a vezető részvények drágultak el az előző napi záráshoz képest. Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője az MTI-nek elmondta, folytatódott a jó hangulat a tőzsdén, és a nemzetközi tőzsdékhez képest megint felülteljesítő volt a BUX. Az OTP és a Mol napon belül új történelmi csúcsot ért el, az előbbi 40 400 forinton, utóbbi 3998 forinton. A Mol-papíroknál kitart a szerb NIS olajvállalat felvásárlásával összefüggő pozitív hangulat.
- A Mol 72 forinttal, 1,88 százalékkal 3910 forintra erősödött, 5,8 milliárd forintos forgalomban.
- Az OTP-részvények ára 50 forinttal, 0,13 százalékkal 39 900 forintra nőtt, forgalmuk 23,2 milliárd forintot tett ki.
- A Magyar Telekom árfolyama 34 forinttal, 1,75 százalékkal 1980 forintra emelkedett, forgalma 1,2 milliárd forint volt.
- A Richter-papírok árfolyama 120 forinttal, 1,14 százalékkal 10 640 forintra erősödött, a részvények forgalma 3,6 milliárd forintot ért el.
A BUMIX 10 259,06 ponton zárt kedden, ez 113,01 pontos, 1,09 százalékos csökkenés a hétfői záráshoz viszonyítva.
A vezető európai részvényindexek többsége emelkedéssel zárt
A páneurópai STOXX 600 index 0,59 százalékkal, az Euro Stoxx 50 0,62 százalékkal került feljebb. Londonban az FTSE 100 0,54 százalékkal erősödött, Párizsban a CAC 40 0,28 százalékos pluszban zárt, míg Milánóban az FTSE MIB 1,06 százalékkal emelkedett. Madridban az IBEX 35 0,65 százalékkal javult. A német DAX ezzel szemben 0,22 százalékkal csökkent.
A hangulatot alapvetően a gyorsjelentési szezon, az amerikai Fed szerdán esedékes kamatdöntése miatti kivárás, valamint a vám- és geopolitikai hírek alakították. A bankpapírok voltak a legerősebbek: a Stoxx 600 Banks szektormutató 2008 óta nem látott szintekre emelkedett. A kereskedelmi feszültségek ugyanakkor óvatosságra intették a tőzsdei kereskedőket, miután Donald Trump amerikai elnök újabb vámemelési fenyegetéseket fogalmazott meg dél-koreai termékekre, miközben az EU és India bejelentette egy régóta tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás lezárását. A vállalati hírek közül kiemelkedett a német Puma esete: a részvényeket felhajtotta, hogy a kínai Anta Sports nagyjából 1,5 milliárd euróért 29 százalékos részesedést vásárolt, ezzel a társaság legnagyobb tulajdonosává vált. A bányászati papírok több piacon gyengébben teljesítettek, ami ellensúlyozta a bankok és egyes technológiai részvények emelkedését.
Az olajárak emelkedtek: a WTI hordónként 61,95 dollárra, 2,18 százalékkal nőtt, a Brent 66,01 dollárig emelkedett, ami 1,91 százalékos erősödésnek felelt meg. A drágulást elsősorban az magyarázta, hogy egy súlyos amerikai téli vihar megakasztotta a kitermelést és a finomítói működést: a hétvégén a termeléskiesés elérhette a napi 2 millió hordót, ami hozzávetőleg az amerikai kibocsátás 15 százaléka. Emellett több, a Mexikói-öböl partvidékén működő finomító is időjárási problémákat jelzett, ami rövid távon üzemanyag-ellátási kockázatokat és készletcsökkenést vetített előre. A geopolitikai kockázatok is piaci fókuszban maradtak, miután az Egyesült Államok repülőgép-hordozót és kísérő hadihajókat vezényelt a Közel-Keletre. A kínálati aggodalmakat viszont részben enyhítette a várakozás, hogy Kazahsztánban a Tengiz mező termelése újra felfuthat, valamint hogy a CPC (Caspian Pipeline Consortium) olajvezeték ismét teljes kapacitással tud szállítani, miközben az OPEC+ a közelgő ülésén várhatóan változatlan kvótapolitikát tarthat fenn.
Az arany jegyzése tovább emelkedett: a spot jegyzés 5096,61 dollárra nőtt, ami 1,76 százalékos napi erősödés. A piacot továbbra is a menekülőeszközök iránti kereslet hajtotta, amit a fokozódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek, illetve az amerikai monetáris politika körüli bizonytalanság is támogatott. Az arany a hét elején történelmi csúcsot is elért 5110 dollár felett. Az aranypiaci befektetők figyelme a Fed kedden kezdődött kétnapos ülésére irányul; a kamatok változatlanul hagyása a fő forgatókönyv, de Jerome Powell elnök kommunikációját kiemelten figyelik. A nemesfém emelkedéséhez hozzájárult a dollár lejtmenete, valamint a fiskális kockázatok miatt erősödő „pénzrontás” (debasement) narratíva, amelyben a befektetők a devizák és kötvények helyett reáleszközöket keresnek. Támogató tényezőként megjelentek a jegybanki vásárlások és az ETF-ekbe áramló tőke is.
A dollárindex 96,30 pontra süllyedt, ami 0,76 százalékos gyengülés, és ezzel újabb mélypontra került a 2022 eleje óta tartó időszakot nézve. A dollár az Fed-döntés előtti pozicionálás miatt is nyomás alatt maradt, miközben a befektetők a jegybank függetlenségével kapcsolatos félelmeket, illetve azt is árazták, hogy a Fehér Ház a jövőben „galamb” irányultságú Fed-elnököt jelölhet. A dollárt gyengítette a washingtoni költségvetési vita is: újra előtérbe került egy esetleges kormányzati leállás kockázata. Az euró ennek megfelelően erősödött: jegyzése 1,1969 dollárra emelkedett, 0,75 százalékkal, ami 2021 júniusa óta a legmagasabb szint. A dollárgyengülés mellett az eurót támogatta az EU-India szabadkereskedelmi megállapodás lezárásának híre is, amely a felek szerint új piaci lehetőségeket nyithat az amerikai vámfenyegetések és a kínai exportkorlátozások korszakában.
A szervezet szerint az maga a megadás.
