|
| A venezuelai parlament (Wikipedia) |
Amikor elhatároztuk, hogy a csőd felé tántorgó Venezuelából érkező egyre ijesztőbb hírek miatt utánanézünk az ottani tőzsdének, arra számítottunk, hogy az áramhiány miatt hetente egyszer-kétszer nyitva tartó intézményt és történelmi mélypontokon levő indexet fogunk találni. Tévedtünk, a tőzsdén folyamatos a kereskedés, az index pedig nincs túl messze a mindenkori csúcsot jelentő február végi 16 821 ponttól, kedden délután 15 300 pont volt.
Az utóbbi egy évben az index ezzel majdnem háromszorosára nőtt. Ez azonban mégsem jó hír: a helyi pénz, a bolívar értéke ugyanis hasonló mértékben veszített értékéből, így a befektetők nem sokat nyerhettek ez idő alatt.
Sőt, a tavalyi infláció az országban, amint nemrég beszámoltunk róla, 275 százalék lehetett, ezért a befektetők vagyona még apadhatott is. Persze nehéz a dolgok pontos értékét megmondani egy olyan országban, ahol az erősen baloldali nacionalista szabadságharcos kormányzat beavatkozásaival sok éve torzítja az árakat, a termelést, az árfolyamokat.
Fontos értékmérő lehet a devizaárfolyam, amely hivatalosan persze szintén mesterséges. Elvileg a 2011-es 4,30-hoz képest most 9,9 bolívar ér egy amerikai dollárt. Ehhez képest a Bloomberg februárban számolt be arról, hogy a feketepiaci árfolyam (a grafikonon narancssárga) átlépte az 1000 dolláros szintet, sőt a Dolartoday.com oldal szerint azóta már az 1110-et is. („Párhuzamos dollár” vagy „Cúcuta-árfolyam”, a határ menti, kolumbiai San José de Cúcuta városában jegyzett ár.)
|
| A Caracasi Értéktőzsde épülete (Wikipedia) |
A tőzsdeindex 2011 vége óta 133-szorosára, a feketepiaci devizaárfolyam azonban csak 122-szeresére emelkedett. Így talán mégis lehetett reálnövekedés is a szárnyaló venezuelai tőzsdei árfolyamban.
A venezuelai tőzsdén a mesterséges devizaárfolyamok és a devizakiviteli korlátozások, nomeg a politikai kockázat miatt a külföldi befektetők aligha vannak jelen. Ilyen részvényeket vásárolni, úgy tűnik, normál befektetőnek technikailag sem lehetséges. Nem találtunk egyetlen venezuelai vonatkozású értékpapírt sem a Frankfurti Tőzsde több százezer certifikátja és opciós jegye között. Nem láttunk venezuelai részvényeket az iShares MSCI Emerging Markets Latin America ETF-ben, sem a DAXglobal Latin America indexben, igaz, sok más kisebb latin-amerikai ország részvénypiaca is hiányzik ezekből, csak a legnagyobb 5-6 van bent.
A venezuelai tőzsde forgalma hétfőn mindössze 70 üzlet során (!) 11,38 millió bolívart tett ki, ami hivatalos árfolyamon 1,38 millió, feketepiaci árfolyamon mintegy 10 200 dollár. Az előbbi 375 millió, az utóbbi 2,8 millió forint körül van, míg a Budapesti Értéktőzsde forgalma legalább több milliárd forint szokott lenni egy nap. A dél-amerikai ország lakossága nagyjából háromszorosa, területe tízszerese Magyarországénak.
|
Vakmajom a „venezuelai rémálomról” „Maduró, aki teljesen uralja a jegybankot, ragaszkodik ahhoz, hogy ne nyomtassanak a 100-as bankónál (feketepiaci értéke kb. 10 dollárcent, 27 forint), ami már semmire sem elég, nagyobb címletet, nehogy "észrevegye" a lakosság, mekkora infláció van, ezért Venezuela, ahol persze hiány van bankjegypapírból is, több új bankjegyet rendelt az elmúlt évben külföldről, mint amennyit a FED legyártott... Egészen biztosan tankönyvekbe fog kerülni a venezuelai őrület. Államosítás, szakértelem hiánya, kontraszelektált döntéshozók, hatósági árak=káosz és hiány.” (Részlet, forrás: Alapblog, Vakmajom) |
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
