Áttörte a 350-es szintet a forint
Hazai szempontból egyértelműen az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése a legfontosabb esemény. A magyar jegybank az inflációs folyamatokra tekintettel két egymást követő ülésén is határozottnak mondható kamatemelést hajtott végre, így a korábbi 0,6 százalékról 1,2 százalékra nőtt az alapkamat mértéke. A piaci szereplők szerint ugyanakkor most sem lesz megállás, és a keddi ülést követően 1,5 százalékra ugrik a ráta mértéke.
A Monetáris Tanács a legutóbb megjelent közleményében jelezte, hogy indokoltnak tartják a kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel történő folytatását, mely mindenképpen arra utal, hogy 1,5 százalékra emelkedik az alapkamat, és 30 bázisponttal feljebb tolódik a kamatfolyosó is, írták reggeli hírlevelükben az Equilor elemzői. A következő, szeptember 21-én esedékes ülésen ismerhetjük meg a friss inflációs jelentés keretszámait, melynek függvényében dönthetnek a további lépésekről. Elképzelhetőnek tartják ugyanakkor, hogy lassítani fog az MNB a kamatemelések ütemén, és akkor csak 15-20 bázisponttal fognak szigorítani, ehhez a szeptember 8-án megjelenő, augusztusi inflációs nyomás mérséklődésére is szükség lenne, melyet a magas bázis hatása is segíthet.
Nagyot ugrott az olaj
A kedden várható újabb kamatemelést egyébként már a forint piacán is elkezdték árazni a befektetők, hiszen a magyar fizetőeszköz 349,30-ig erősödött az euróval szemben. Ez két hónapos csúcsnak számít, június óta nem állt ilyen erős szinten a forint. A forintnak a várható kamatemelés mellett az is segített, hogy hétfőn a dollár számottevően gyengült az euróval szemben, ami a devizapiaci „ökölszabályok” alapján a feltörekvő devizáknak és az árupiaci termékeknek is jót szokott tenni, és felhajtja az árfolyamukat.
Utóbbit az olaj piacán is láthattuk, hiszen hétfőn több mint öt százalékkal emelkedett hét egymást követő veszteséges kereskedési nap után. Az elmúlt héten a Brent 8 százalékot, a WTI 9 százalékot veszített az árából, ami kilenc hónapja a legnagyobb csökkenés volt. A hét egymást követő napon elszenvedett veszteség 2019 óta a leghosszabb árcsökkenéses szakasz volt az olajpiacon. A hétfői nagy emelkedés mögött vélhetőleg több tényező is állhatott a már említett dollárgyengülés mellett, kezdve az alacsony készletadatoktól, az esés technikai korrekcióján át, a pozitív makrogazdasági adatokig. Érdemes megjegyezni, hogy kedden sem torpant meg az erősödés, hiszen újabb egy százalékos pluszban volt mind a brent, mind a WTI kedden délelőtt.
Óvatosan araszolnak a részvénypiacok
A hét első napján jellemzően pozitív volt a hangulat a világ tőzsdéin, hiszen mind az európai, mind a New York-i börzéken pluszban zártak az irányadó indexek. Londonban 0,30 százalékkal emelkedett az FTSE-100 index, részben ellentételezve az elmúlt heti 1,8 százalékos csökkenést. A frankfurti DAX 0,28 százalékkal végzett magasabban, a CAC-40 pedig 0,86 százalékos nyereséggel zárt. Milánóban 0,49 százalékos, Madridban 0,59 százalékos indexemelkedéssel fejeződött be a hétfői tőzsdenap. Ami a Wall Street mutatóit illeti, a 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 215,63 ponttal, 0,61 százalékkal, 35 335,71 pontra nőtt. Az S&P 500-as mutatója 37,34 ponttal, 0,84 százalékkal emelkedett, és 4479,01 ponton zárta a napot, míg a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 228 ponttal, 1,55 százalékkal emelkedett, így 14 942,7 ponton végzett.
Hétfőn a magyar tőzsde legfontosabb mutatója a BUX is nőtt, ám kedden már megtört a lendület. A visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy az OTP papírjai 0,75 százalékkal gyengültek, 11 óra előtt a bankrészvén árfolyama 17660 forint volt. Ezt a többi blue chip sem ellensúlyozta, a Magyar Telekom ugyan 0,8 százalékkal 434 forintra nőtt, ám hétfői nap nyertese, az olajárfolyam „hátán” magasba törő Mol és a Richter is a hétfői szintje körül állt késő délelőtt. Az olajpapír 2408 forint volt (+0,1%), míg a gyógyszergyártó vállalat 9085 forinton forgott (-0,1%). A tőzsdei részvények közül egyedül az OTP-re lehet a jegybank kora délutáni döntése hatással.
Mit lép majd a Fed?
Az európai piacokon sincs egyébként komoly mozgás, a német, a francia és az angol tőzsde irányadó mutatója is néhány tizedszázalékos pluszt mutat. A szakértőke szerint a nyugat-európai és a tengerentúli piacok is az amerikai jegybank, a Fed szerdai döntésére vár. Várhatóan ők továbbra sem fognak a kamatemelés eszközéhez nyúlni, és a kötvényvásárlási program kondíciói sem változnak. Ugyanakkor fontos lesz, hogy ennek kapcsán mit kommunikálnak, a lazítási program kivezetése ugyanis a tőzsdei befektetők egyik félelme, ezáltal ugyanis csökkenni fog a rendszerben lévő likviditás mennyisége, így kevesebb pénz fog a tőzsdéken is „lecsapódni”.
Ugyanakkor a Fed sincs könnyű helyzetben, hiszen az USA-ban is megugrott az infláció, ám a törékenynek mondott gazdasági növekedést is segítenie kellene a jegybanknak, miközben a piacon lévő likviditást is kontrollálja. Ennek kapcsán jelent meg az a hír, amelyet az Equilor idézett, mely szerint egyre kevésbé tudja a Fed befolyásolni a minimális kamatszintet, ugyanis rengeteg készpénz van a rendszerben. 0,05 százalék alatt kereskednek a piacon az overnight eszközökkel, legyen szó államkötvényekről vagy repó megállapodásokról, hiába a Fed által meghatározott minimális 0,05 százalékos szint. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézet a júniusi ülésén 5 bázisponttal emelte a minimális egynapos kamatot, hogy segítse a rövidtávú pénzpiaci műveletek piacát. A rendkívül alacsony kamatkörnyezet nehéz helyzetbe hozza a pénzpiaci alapokat, amelyek így nem tudják finanszírozni működési költségeiket, és néhány már be is zárt közülük. A stratégák szerint az extrém likviditás még az eszközvásárlási program kivezetése után is fennmaradhat, melyet a JP Morgan 2022 augusztusára vár. A helyzetet az sem könnyíti, hogy az amerikai államkincstár az adósságplafon miatt csökkentette kötvénykibocsátásait.
Most kell részvényt venni?
Miközben mind az amerikai, mind a nyugat-európai tőzsdeindexek történelmi rekordon állnak többek szerint ez még mindig optimális beszálló lehet, és a piacok további növekedés előtt állnak. A Morgan Stanley elemzői szerint a delta variáns miatti félelmek visszafogják a tőzsdéket, és emiatt számos olyan szektor van, amely komoly erősödés előtt áll, így például a technológiai vagy az energiaszektor, de a nyersanyagokban is látnak tartalékokat. Ugyanakkor szerintük sem a defenzív papírok (mint például a közműszolgáltatók), sem a járvány által erősen sújtott vállalatok (éttermek, kaszinók, turisztikai hajózási cégek) papírjaiban nem érdemes gondolkodni, azok ugyanis továbbra is erősen kockázatosak.
Pozitív a tavaly év sztárbefektetője, Cathie Wood véleménye is. A technológiai vállalatokon óriási nyereséget elérő Ark befektetési alap ismét elkezdett kínai technológiai részvényeket venni, ami óriási erősödést hozott az egész piacon, a Hang Seng technológiai indexe 5 százalékkal ugrott meg kedden. Az Ark JD.com részvényt vett, miután annak eredménye a várakozásoknál jobb lett. Ugyanakkor ahogy az index megugrásából sejteni lehet más papírok is szépen emelkedtek, a kínai hatóságok által nyomás alá helyezett Aibaba például közel 6 százalékkal rallizott.
Rábólintott a német hatóság két tranzakcióra.
