Mészáros Lőrinc cége szárnyalt pénteken
Orbán Viktor elmúlt 12 éves regnálása alatt a kormányzati megbízásokra építve óriási cégbirodalmak alakultak ki, a vállalatok egy része pedig a Budapesti Értéktőzsdén forog. Az médiában gyakran NER-cégeknek hívott társaságok közül kiemelkedik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus, amelynek 2017-ben lett nagytulajdonosa a miniszterelnök barátja. A vállalat ezt követően óriási árfolyamemelkedést produkált, miközben sorra nyerte az állami megbízásokat. 2018 februárjában viszont megreccsent a kurzus, miután a fideszes fellegvárnak számító Hódmezővásárhely polgármesteri posztját Márki-Zay Péter nyerte el. Az ellenzéki győzelem a spekulánsokat arra intette, hogy a tavaszi országgyűlési választásokat akár el is bukhatja Orbán Viktor. Némi bizonytalanság még az négy évvel ezelőtt április 8-án megrendezett választás előtt is érezhető volt, ám miután újabb elsöprő győzelmet aratott a Fidesz, az árfolyam tovább tudott emelkedni.
A másik Mészáros Lőrinc-érdekeltség, a Konzum Nyrt. 2018 első felében hasonlóképpen mozgott, majd egy évvel később a két társaság egyesült. A tőkeemelések és az összeolvadás révén, továbbá a korábbi árfolyamemelkedésnek köszönhetően az Opus is a nagyobb piaci kapitalizációjú vállalatok egyike a hazai börzén. Ha esetleg vasárnap az ellenzék diadalmaskodna, akkor a multimilliárdos nevével fémjelzett vállalat a jövőben komoly megbízásoktól eshet el, legyen szó a korábban futószalagon érkező, néhány milliárdos építési projektekről, vagy az évtized egyik legnagyobb beruházásának számító Budapest-Belgrád vasútvonalról. Amennyiben kizárólag a piaci megbízásokra kellene támaszkodnia a társaságnak, ami az ellenzék győzelme esetén biztosra vehető, akkor a NER emblematikus alakjának vállalata komoly árfolyamesést szenvedhet el.
Úgy tűnik, ettől a tőzsdei befektetők nem tartanak, hiszen a háború okozta esést gyorsan kiheverte a vállalat. Miután pénteken 3,5 százalékkal ugrott meg a papír kurzusa, így a részvénypiac értékítélete alapján aligha számít bárki megrázkódtatásra.
A „kormány kedvenc IT-cége”
Az elmúlt másfél évben elképesztő tempóban növekvő és a balkán régióban is komoly piaci szerepet kivívó 4iG helyzete nagyon sokat változott. Csupán a véletlen műve, de amíg a járvány előtt a vállalat az állami megbízásoknak erősen kitett volt, azóta nagyon komolyan diverzifikálták a portfoliójukat. Persze ehhez kellett olyan hátszél is, amely valahogy másnak nem jött össze, hiszen az állam korábbi stratégiai vállalatával, az Antenna Hungáriával sikerült egyesülnie. Emellett több balkáni országban vásároltak telekom céget, így mára inkább csak újságírói fordulat a „kormány kedvenc IT-cége” elnevezés. Arról nem beszélve, hogy a közelmúltban véglegesítették a Rheinmetal német hadiipari óriáscég tulajdonszerzését, ami valószínűleg újabb megrendeléseket hoz majd.
Egy esetleges kormányváltás vélhetőleg több hazai projekt elvesztésével járna a számukra, ám pont a versenypiacokon való megjelenés, és a német nagyvállalat részvétele garanciát jelenthet arra, hogy ha vasárnap az ellenzék nyerne, a 4iG akkor se szenvedjen el komoly visszaesést. Más kérdés, hogy az április 1-jei tőzsdei mozgás nem ezt jelzi, a cég papírjai ugyanis pénteken emelkedéssel zártak.
A biztosítási piacon is nagyot erősödtek
Mészáros Lőrinc közvetett érdekeltségébe tartozik a CIG Pannónia Biztosító. A Magyarország leggazdagabb embere által felerészben tulajdonolt alkuszcég, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. tavaly októberben szerzett többségi részesedést a tőzsdén forgó vállalatban, miután egy évvel korábban már beszállt. Nehéz elvonatkoztatni Mészáros Lőrinc személyétől abból a szempontból is, hogy a CIG néhány hete egy közbeszerzést nyert, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt pályázati kiírásán diadalmaskodtak, amelynek egészségbiztosítási szolgáltatást a 2022. április 1. és 2023. március 31. között.
Ha a biztosító részvényárfolyamát nézzük, akkor leszögezhetjük, a CIG Pannónia papírjainak mozgása sem utal arra, hogy a befektetők kormányváltást várnának, hiszen pénteken annak árfolyama is közel 2 százalékkal nőtt.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
