Aki nem olt, lemarad, a Volkswagen lesz az új Tesla

Az amerikai Fed a várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagyta az irányadó kamatfolyosót (0,0-0,25 között), viszont jelentősen emelte a növekedésre és az inflációra vonatkozó várakozásait, 6,5 százalékra. Emögött főleg a múlt héten elfogadott 1,9 billió dolláros gazdaságsegítő becsült hatása áll. Ami a piacok számára legalább ilyen fontos, továbbra sem kell kamatemeléstől félniük. A megnyilatkozást alapvetően lazának ítélik meg.

Így tegnap új csúcsokra emelkedtek az amerikai indexek, igaz, csak szerény, 0,3-0,6 százalékos plusz lett a vége. Annak ellenére, hogy az amerikai kötvényhozamok is tovább nőttek valamelyest. Európában történelmi csúccsal startolt reggel a német DAX, 1,2 százalékkal ment fel eddig, miközben a francia CAC 0,2, a brit FTSE 100 0,1 százalékkal lemaradók. Ma a Távol-Keleten is egy százalék körüli emelkedés a jellemző.

Erős BUX, gyenge forint

Itthon a BUX index 1,2 százalékos plusza a németekhez igazodik, a Mol 1,8, az OTP 1,2, a Richter 1,1 százalékkal van feljebb. A forint gyenge, 367,70 az euró, változatlan a tegnap délelőttihez képest. A dollár a Fed-ülés után gyengült, de ma némileg megint erősödik. Ennek ellenére szép pluszban van a legtöbb árupiaci termék. Kivétel az olaj, amely enyhe mínuszban jár.

Csúnya következményei lehetnek az AstraZeneca-felfüggesztésnek

Ma dönt az európai gyógyszerügyi hatóság az AstraZeneca oltóanyagának sorsáról. A cég részvényei enyhe pluszban várják a hírt. Kamatdöntő ülést tart ma a brit jegybank.

A németországi “Gazdasági Bölcsek” (Witschaftsweise) tudóscsoport tagjai csökkentették az idei német növekedésre szóló becslésüket, 3,7 százalékról 3,1-re. Ebben szerepe van annak, hogy az oltási program az országban lassult, elmarad a korábbi tervektől. Az AstraZeneca oltóanyagának felfüggesztése pedig újabb késedelmet okoz. “Aki olt, növekszik, aki nem olt, nem növekszik” – foglalja össze a Handelsblatt.com.

A Volkswagen a szupersztár

A tegnapi nap nagy nyertese az autóipar volt, a Volkswagen 11 százalékos ugrás után a legértékesebb német céggé lépett elő 135 milliárd euró kapitalizációval, megelőzve az SAP szoftvercéget (121 milliárd). A BMW sem panaszkodhatott, hat százalék feletti drágulással. Az okokról tegnap már írtunk, de nagy szerepe lehet benne, hogy mindkét gyártó az elektromos autózásban látja a jövőt. Egyre inkább a Tesla potenciális versenytársaiként tekintenek rájuk.

Ma ráadásul a Morgan Stanley is megemelte a VW célárát 215 euróról 250 euróra. A UBS pedig 300 euróra teszi a papír értékét, miközben azt jósolja, hogy a német gyár “elorozza majd a Tesla koronáját”.  Így a rali folytatódik. A Volkswagennek a DAX-indexekben is szereplő elsőbbségi részvénye mindössze pár nap alatt 27 százalékkal ugrott meg, 191 euró környékéről 243-ra. Év elejétől pedig már 58 százalék az áremelkedés. A részvény közeledik a 2015-ben, a dízelbotrány előtt elért rekordjához.

A ritkább törzsrészvény emelkedése még erőteljesebb. Ki hitte volna öt éve, a “dízelbotrány” kellős közepén. A Volkswagen 2008 körüli shortos-pánikja (short-squeeze) egyébként sok régi tőkepiaci szereplő számára emlékezetes, és tanulságul szolgált a mostani GameStop-őrületben is. A túlzott short-állomány akkor is nagy veszteségeket okozott a shortosoknak. Ám a részvények nem maradtak hosszú távon is túlértékeltek.

Imádják a bankszektort is

A svájci Credit Suisse két százalékkal emelkedik éves jelentésének közzététele után, de az egész európai bankszektort veszik az Investing.com szerint. Egy sor részvény 12 havi csúcsán van, bár ehhez érdemes hozzátenni, hogy egy éve volt a nagy koronavírus-zuhanás a tőzsdéken. A csúcson levő bankpapírok:

• Banco BPM (BAMI)
• Unicredit (CRDI)
• Intesa (ISNPY)
• BBVA (BBVA)
• Caixabank (CABK)
• Bankia (BKIA)
• Societe Generale (SCGLY)

Bejelentésre készül az Apple?

A Bloomberg szerint az Apple be fogja jelenteni, hogy új IPadeket fog a piacra dobni áprilisban – írta a KBC Equitas.

Az új termék hivatalos bejelentésére, ahol szóba kerülhet az AirPods 3 és az iPad Pro frissítés érkezése, a hírek szerint március végén kerülhet sor. Az Apple egyelőre nem kommentálta a sajtóban megjelent híreket. Az Apple árfolyama a zárás utáni kereskedésben 0,1 százalékot nőtt. Ma piaczárás után a Fedex és a Nike teszi közzé a gyorsjelentését.

Gőzerővel folyik a “kriptodeviza-adaptáció”

Egyértelműen közvetlenül a Fed bejelentései után kezdett tegnap emelkedni a bitcoin és az egész kriptodeviza-piac. Az első számú kriptó ma délelőttig öt százalékkal, 58 400 dollárra ment fel, az ether is visszatért 1800 fölé. Pezseg a kriptodeviza-szektor, a főbb hírek:

• A Visa hitelkártya-cég is beadta a derekát, és bitcoin-, valamint kriptodeviza-üzletágat indít.
• A nagy amerikai bankok közül a Morgan Stanley elsőként kínál pénzesebb ügyfeleinek bitcoin-alapokat.
• Az Elon Musk által létrehozott egyedi kriptodevizáért (NFT-ért) 69 millió dollárt is kínáltak, de a szerző visszavonta az eladási ajánlatát. (Ez egy rövid videó volt, benne egy dallal az NFT-kről.)
• A Bank of America elemzője viszont alaposan leszedte a keresztvizet a bitcoinról, újra elővéve az ellenzők érveit, minthogy nem praktikus, túl volatilis és túlságosan rombolja a környezetet.
• A Hong Kongban tőzsdén jegyzett Meitu tech-vállalkozás 50 millió dollárért vásárolt bitcoint és ethert. A cég főleg selfie-applikációjáról ismert.

Öt új kriptóalap, öt új száguldás

Az intézményi befektetőknek szóló, befektetésialap-szerű bitcoin-befektetési társaságáról ismert Grayscale új cégeket hoz létre öt kriptodevizára. Ezen érmék árfolyama villámgyorsan meg is ugrott tegnap, bőven felülteljesítve a piacot (zárójelben a 24 órás áremelkedés):

1. Chainlink (LINK) (7 százalék)
2. Filecoin (FIL) (25)
3. Decentraland (MANA) (27)
4. Basic Attention Token (BAT) (33)
5. Livepeer (LPT) (262)

A Livepeer azért ugorhatott ekkorát, mert még ezután is csak a 219. helyen van a félmilliárd dolláros kapitalizáció alapján a kriptodevizák listájában (a Coinmarketcap szerint). A többi az első hatvanban is benne van, milliárd vagy tízmilliárd dolláros nagyságrendű értékeltséggel.

Mekkorát szól majd a Stripe?

A fizetési megoldásokkal foglalkozó Stripe az év legnagyobb részvénykibocsátása is lehet, 95-100 milliárd dollárra becsült összeggel. A vállalat értéke egy év alatt megháromszorozódott. A Financial Times azt taglalja, hogyan lett a startupból a Szilícium-völgy legértékesebb cége.

Még a Stripe társalapítója is elismerte, hogy semmi vonzó vagy izgalmas nincs abban a digitális fizetési technológiában, amelyre fókuszálnak. A fedezet alacsony, a piac nagyon kompetitív, erős a verseny – mondta John Collison. A Stripe egyik legfontosabb versenyelőnyének azonban a hatékonyságot tartják. Körülbelül 3000 alkalmazottja van, harmadával kevesebb, mint a Facebooké volt 2012-ben, amikor hasonló értékeléssel tőzsdére lépett. A Stripe mostanáig 2,4 milliárd dollár tőkét vont be, szemben az Uber 14 milliárd dolláros finanszírozásával annak 2019-es első nyilvános ajánlattétele előtt.

A céget a technológiai iparon kívül a legtöbb ember nem is ismerte eddig. A Stripe szoftvere megkönnyíti, hogy bármely webhely vagy internetes vállalkozás fizetéseket fogadjon, anélkül, hogy saját engedélyeket kellene szereznie, vagy szerződést kötnie különféle bankokkal és hitelkártya-üzemeltetőkkel. Az IPO-nak már saját weboldala is van.