Soros György az utóbbi időben sokkal több időt tölt irodájában, ahol nem a mostanában népszerű vélekedések szerinti világhatalmát gyakorolja, hanem az ellenkezőjét teszi: belátja, hogy a világ komolyabb történéseire nemhogy ráhatása nincs, ellenben azok komolyan hathatnak az ő befektetéseinek értékére. Éppen ezért át kell alakítania portfólióját, ha ilyen kockázatokat lát.
Defenzív stratégia
A Bloomberg egy Soros befektetéseire rálátással bíró személyt idéz, aki szerint a 85 éves börziáner cége, a Soros Fund Management LLC az utóbbi időben meglehetősen sok részvényt adott el, és az előző negyedévben aranyat és aranybánya-részvényeket vásárolt. Ez tipikus defenzív stratégia, korábban gyakran alkalmazták, ha gazdasági vagy politikai bizonytalanságot észleltek a piacok. Az utóbbi 1-2 évtizedben a stratégia kevéssé működött, mert az arany átmenetileg együtt emelkedett a részvényekkel éveken át.
Pár éve azonban az arany 1900 dolláron tetőzött, és onnan erős lejtmenet következett egész az 1050 dolláros szintig, ami idén év elején ért el a nemesfém. Onnan már komolyabb felpattanást láthattunk 1300 dollárig, ebben már szerepet játszhattak Soros és a hozzá hasonlóan az aranyat alulértékeltnek tartó többi befektető vételei. (Erről itt is írtunk.)
A konkrét okok
Soros egyébként ki is fejtette, milyen problémákat észlel a világgazdaságban. Kínáról azt gondolja, hogy ott túl sok rossz hitel halmozódott fel, nagyjából úgy, mint Amerikában 2007-2008-ban. Most pedig lényegében azért hiteleznek a bankok, hogy a meglevő rossz hiteleket fedezzék, és a veszteséges vállalatok életben tartsák, ez pedig általában nem fenntartható, így jöhet a kínai gazdaságban egy kemény földet érés, ami óhatatlanul fékezné a világgazdaságot.
Az arany vásárlását viszont nem önmagában ez indokolja, hisz mint láttuk, az utóbbi időben kevésbé töltötte be a menedék szerepet. Van viszont egy nagyon komoly ok, és ezt Soros korábbi kollégája, az ugyancsak milliárdos Stan Druckenmiller fogalmazta meg: a negatív kamatok eszement világában az arany az egyetlen olyan valutának is tekinthető instrumentum, amelynél ezt nem lehet alkalmazni, így óhatatlanul felé fordulhatnak úgy a befektetők, mint a jegybankok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
