Nem annyira sok
A tervezett eladás a teljes 700 millió hordós stratégiai tartalék 8 százalékát jelenti, mégpedig úgy, hogy az első évben 5 millió hordóval indítanak, ez 2023-ra 10 millióra nő, a teljes mennyiség 58 millió hordó. Ha ezt a jelenlegi 45 dollár körüli áron számoljuk, nagyjából 2 és fél milliárd dollárt kapunk, ami olyan nagyot nem lendít az amerikai költségvetésen.
A tényleges ok inkább az lehet, hogy Amerikának nincs már szüksége olyan nagy olajtartalékokra, hisz időközben ő maga is szinte olajország lett a növekvő kitermelés és a nagy mennyiségben fellelt kitermelt ún. palaolaj és palagáz tartalékok hatására. Függése tehát lecsökkent a külföldi, elsősorban arab olajtól.
A jelenlegi olajtartalék átlagos bekerülési ára 30 dollár, bár ez inflációval és a tárolása költségekkel kiigazítva 70 dollár körüli összeg. Emellett 2017-20 között történhet egy másik eladás, amit azzal magyaráznak, hogy a tárolórendszert modernizálni kell, és ehhez azt valamelyest le kell üríteni.
Mások növelik
Világszinten nem jelent egyensúlytalanságot az amerikai csökkentés, mert eközben India és Kína gőzerővel növeli tartalékait, miután a két ország felhasználása gazdasági növekedésükkel párhuzamosan erősen emelkedik. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína már 200 millió hordót tankolt fel, és még 20-at fog idén. 2020-ig pedig 500 millió hordóra tervezi növelni tartalékait, ezzel el is éri nagyságrendileg az amerikait. A legtöbb nagy importőr ország rendelkezik stratégiai tartalékokkal, miután a 70-es évek olajválságai váratlanul értek sok országot, és átmeneti hiány is előfordult.
Amerika egyébként 3-szor nyúlt a stratégiai tartalékokhoz vészhelyzetben: először az 1991-es Öböl-háború idején, mikor Kuvaitot szabadították fel, másodszor 2005-ben, amikor a Katrina hurrikán okozott nagy pusztítást, végül 2011-ben, amikor a Líbiában a forradalom miatt lecsökkent a kitermelés. Nagyobb eladásra egyszer került sor a tartalékból: 1996-97-ben, elvileg akkor is deficitcsökkentés miatt 28 millió hordót adtak el.
Rengeteg a gáz, zuhan az ár
Amerika most kb. napi 9,5 millió hordót importál, ez 2006-ban még 14,7 millió volt. Ebből is látszik, hogy csökken az ország importfüggősége. A helyzet ennél is jobb a földgáz esetében, amiből most már olyan sokat hoznak fel a föld alól a palagáznak köszönhetően, hogy ára igen alacsonyra, 2 dollár alá esett. A gáztározók egyre inkább megtelnek, miközben szokatlanul enyhe az idő, így a fűtési szezonra jellemző fogyasztás még nem indult meg.
Csak nem akar beindulni a német gazdaság. 
