Az elmúlt öt év legnagyobb amerikai IPO-ja (eredeti nyilvános részvénykibocsátása) az Uber nemrég zárult akciója volt, amelynek fő szervezői feladatait a Morgan Stanley nyerte el. Most azonban a támadások kereszttüzébe került, főbűnösnek próbálják kikiáltani, miután az Uber Technologies mintegy 18 százalékkal esett az első két kereskedési napon – írta a Bloomberg.
Röpködnek a kérdések a Wall Street-en: Miért is emlegettek a bankárok, beleértve a Morgan Stanley-t is, 120 milliárd dolláros vállalatértéket tavaly, amit az Uber aztán nem tudott teljesíteni? Vajon a Morgan Stanley által vezetett konzorcium az IPO árát túl agresszíven alakította ki? Túl sok részvényt kaptak olyan nagybefektetők, akik csak üres ígéreteket tettek arra, hogy tartják majd hosszú távon a részvényeket?
Sokak szerint a részvények kibocsátásában jeleskedő konzorcium tagjainak sokkal több erőfeszítést kellett volna tennie, hogy felmérje a valós keresletet a részvények iránt. Bár az állandó probléma, hogy nehéz felmérni, mennyien lesznek a hosszú távú befektetők, és mennyi a rövid távú szerencsevadász.
A Lyft is csak lefelé ment
A kibocsátás sikertelenségéhez persze kellett egy csomó balszerencse is, hiszen az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások megakadása miatti erős tőzsdei visszaesés következett be, pont most. Ráadásul az Uber fő riválisa, a Lyft Inc. Is elég pocsékul teljesít a tőzsdén, az április eleji 80 dollárról 51 dollárra esett. (Lásd a grafikont.)
|
| (Stockcharts.com) |
Az Uber 45 dolláros kibocsátási áráról 37,10-re esett hétfő estig. Ma egyébként az általános tőzsdei hangulat javulásával – vagy egy kis korrekciónak köszönhetően – az Uber 2,8, a Lyft több mint öt százalékos pluszban van. (38,15, illetve 50,70 dollár körül.)
Ugrik majd, mint a Facebook?
Azt is nehezményezték a kibocsátással kapcsolatban, hogy számos nagybefektető már a múlt hét előtt rendelkezett Uber-részvényekkel. Ez is fékezhette az árfolyamot. Így a kibocsátás nem is volt annyira igazi elsődleges részvénykibocsátás. Hiányolják az árfolyam-karbantartást is a szervező befektetési banktól.
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Morgan Stanley bonyolította annak idején a Facebook kibocsátását is, amely hasonlóan pocsékul debütált a tőzsdén. Később azután főnixmadárként feltámadt poraiból és nagyon magasra emelkedett. Van, aki az Uber-től is ezt várja.
Negyed százados rekordok
A Marketwatch szerint az Uber a tízmilliárd dollár feletti értékű IPO-k között az ötödik legrosszabb volt az USA-ban a legutóbbi negyed évszázadban. Legalábbis az első napi tőzsdei teljesítmény alapján. De hozzáteszik azt is, hogy ez a rossz időzítésnek is köszönhető.
A csúcstartó ZTO Express egyébként 2016 novemberében az első napon 15 százalékot esett. A második, 2000-ben a Genuity 14,5 százalékkal, a harmadik az iQIYI 2018-ban 13,6 százalékkal. A Facebook csak 17. a listán, az első napon még emelkedett is 0,6 százalékkal, az esés az azt következő napokban jött.
Duna House, Waberer’s
Magyarországon utoljára a nagyobb cégek közül a Duna House érkezett meg a tőzsdére 2016 novemberében, majd a Waberer’s 2017 szeptemberében. A Waberer’s ajánlati ára 5100 forint volt, ma 1405 forinton zárt (72 százalékos esés). A Duna House 3960 forintos árfolyamon kelt el annak idején, most 4300 forint (+8,6 százalék). A Duna House ezen kívül mintegy 425 forint osztalékot is kifizetett 2017 és 2018 után.
Az Alteo 2016-ban 4630 forinton bocsátott ki részvényeket, ezeket később nyolcadolták, így az ár az új névértékre számítva 578,75 forint. A mai ára 762 forint, ez 31,7 százalékos plusz. Ez a papír is fizetett azonban osztalékot, tavaly 16 forintot.
|
Részvényjegyzés: Valaki mindig ideges lesz? A részvénykibocsátások árazása mindig is nehéz dió volt. Ha túl drága a részvény, nem veszik meg, vagy nagyot esik a tőzsdén, és a jegyzők elégedetlenek lesznek. Ha túl olcsó, akkor a részvénykibocsátó vagy eladó nehezményezi, hogy több pénzt is kaphatott volna az értékpapírokért, a befektetők pedig rendszerint nem kapnak annyi értékpapírt, mint szeretnének. (Ilyenkor előre lefektetett szabályok szerint úgynevezett allokációs eljárásban osztják el a rendelkezésre álló papírokat). De legalább emelkedik a papír. Az utóbbi eset volt jellemző Magyarországon a kilencvenes évek privatizációs, kárpótlási jegyes részvénykibocsátásai során, amikor a befektetők hajnaltól vagy előző naptól tartó sorban állással próbáltak olcsó részvényekhez jutni. A legtöbbjük arra törekedett, hogy hamar eladja részvényeit magas haszonnal. De volt olyan hazai kibocsátás is, amely nem bizonyult kifizetődőnek. E. J. |
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
