Minden bizonnyal a választási kampány részeként egyszeri 12 ezer forintos “rezsicsökkentést” jelentettek be a héten. A feltételezések szerint ezt az állami energiacégek nyereségéből is ki lehet gazdálkodni, az utóbbi években ugyanis jelentősen csökkent a nagykereskedelmi gázár.
A Világbank adatai szerint a 2015-2017 közötti években az európai földgázár 7,26 mbtu-ról 5,65-re esett, ez 22 százalékos mérséklődés. Ha pedig a 2010-es átlaghoz képest számolják, még nagyobb, 32 százalékos az árcsökkenés (a táblázatban pirossal jelölve).
A havi adatok alapján még szemléletesebb az árcsökkenés, ami valamikor 2013 közepén kezdődött, tehát az első magyarországi “rezsicsökkentés” kezdete után fél évvel. Az ár 2016 tavaszán a 2010-es árszint 46 százalékára is leesett (akkoriban, 2016 februárban volt a kőolaj árában is egy emlékezetes durva mélypont). Azóta felfelé ment az ár, de messze nem érte el a 2010-es szintet (lásd az első grafikont).
De a nagykeresekedelem után hogyan alakultak a kiskereskedelmi árak? Más és más eredményre jutunk, ha hosszabb és ha rövidebb időtávra viszonyítjuk a legfrissebb, 2017. első félévi Eurostat-adatsort. Ha 2010 végéhez viszonyítunk, akkor Magyarország toronymagasan első: euróban számolva 36 százalékkal csökkent a lakossági gázár. (Bruttó, adókat is tartalmazó árak.)
Az euró/forint 279 volt 2010. végén, tehát ebben a forintgyengülésnek is volt szerepe (közel 11 százaléknyi), de ezt beleszámolva is megelőzzük a bolgárok 23 százalékos “rezsicsökkentését”. (A bolgár levát egyébként az euróhoz kötötték, így árfolyama nem változik.)
Az EU átlaga csak két százalékos áremelkedés, Ausztriában például 12 százalékkal mentek fel az árak. (Második grafikon.)
A gáz szállítása nem egyszerű, így az árakat rendszerint külön szerződések szabályozzák, de általában, ha késéssel is, követik a piaci árakat. Egy biztos, mivel az utóbbi években nagyot csökkent a gáz nagykereskedelmi ára kontinensünkön, ez most ideális pillanat a gázárak csökkentésére.
A számlát végül jó eséllyel a gázkitermelők fizetik meg, legyenek Oroszországban, az Északi-tengeren vagy az USA-ban. (Nő az Amerikából importált folyékony földgáz szerepe Európában, mert az ottani árszint jóval alacsonyabb.) Kérdés, mi lesz, ha ismét erősen megemelkednek valamikor a gázárak.
Oroszország nem szándékozik olyan megállapodásokba belemenni, amelyek nem biztosítják az érdekek egyensúlyát – jelentette ki Szergej Lavrov. 
