Ár az égben
Évek óta a Netflix az amerikai tőzsde egyik csodacége, árfolyama az utóbbi években az egekig nőtt. Maga a szolgáltatás Amerikában abszolút hobbi lett, szinte aki szóba jöhetett, már lassan előfizetett rá. Kétségtelen, hogy első megközelítésben vonzónak tűnik, hogy egy nem túl nagy havidíjért bármilyen filmet, vagy sorozatot megnézhet az előfizető, nem kell megvárni, amíg a műsorrendben megjelenik, mint a hagyományos TV-n.
|
| Netflix, 3 év |
A növekedés Amerikában lassan el is éri határait, ami érthető is, hisz a népesség színe-java már előfizető. A negyedév során 880 ezer új belföldi előfizető csatlakozott, miközben az elemzők 1,25 milliót vártak. Az Amerikán kívüli piacokon 2,75 millió előfizetőre tettek szert, ez több mint az elemzői várakozás.
Lenyelnék a világot
A részvény rendkívül magas árfolyamát az elemzők eddig azzal indokolták, hogy az előfizetői szám növekedése szinte korlátlan lehet, talán a Facebook számait, milliárdos állományt vizionálnak. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, hisz ez mégiscsak egy fizetős szolgáltatás, melyre nemcsak rákapnak az ügyfelek, hanem adott esetben le is mondják.
És itt jelentkezett az egyik probléma, ami összefügg általában a bankkártyás fogyasztói szokásokkal. A felmerülő biztonsági problémák miatt az ügyfelek időközben biztonságosabb bankkártyákat kaptak, és ha nem adták meg megfelelően az új adatokat, a cég nem tudta tőlük levonni az előfizetési díjat. A Netflix tehát nem figyelt oda a biztonságosabb fizetésre való áttérés által rá háruló feladatokra. Ha ezt megoldja, akkor ez most csak egyszeri tételként fog mutatkozni, a további üzletmenetet nem befolyásolja.
Nőnek a költségek
Ami még lényeges eltérés, az a cég költségeinek növekedése a tartalomszolgáltatási oldalon. A naprakész és a nézői igényeket teljesen kielégítő széleskörű filmmennyiség biztosítása egyre költségesebb. A nézők keresik az új sorozatokat, ráadásul nem csak az első részeket, hanem sokszor egyszerre az egészet. Ezeket egyre drágább megszerezni, mert más szolgáltatók is versenyeznek értük.
A cég egyelőre csak elenyésző mértékben nyereséges, a nagy beruházási költség miatt nem tud érdemi nyereséget termelni, sőt tőkeemelést is terveznek. Mindemellett jó néhány piacukon megemelték az előfizetési díjat, ami ugyan így sem lett vészesen magas, de a fogyasztók általában nagyon nem szeretik az ilyen jellegű szolgáltatásoknál az áremeléseket, különösen inflációmentes időszakban.
Terjeszkedés
Mindez azt jelenti, hogy a cég még nagyon küzd a sikerért, és komoly nyeresége csak akkor lehet, ha erősen meg tudja növelni az ügyfélkört, egész Amerika nem is elég. Ehhez képest a részvényárfolyam nagyon magas, oda óriási nyereség van beárazva, ami nagyjából akkor érhető el, ha a fogyasztók közé belép az emberiség színe-java. Éppen ezért ez is a tervük, és néhány nagyobb országban már el is indították a szolgáltatást, legutóbb Japánban.
Sok helyen azonban nehezebb a helyzet, mint Amerikában, hisz kisebb piacokról van szó, esetenként eltérő szerzői jog-, és tartalomszabályozással. Nagyobb országokban, mint Franciaország, Németország vagy Japán, ez még nem probléma, de a kicsiknél, mint mi vagyunk, annál inkább. A cég szeretné ugyan az egész világot behálózni, de ez nem olyan könnyű, mint az irigyelt Facebooknak.
Így a terjeszkedés csak lépésről lépésre megy, először a nagyobb és bonyodalom-mentesebb piacok, aztán a kisebbek. Így Magyarországra lassabban kerül sor, de van esély rá, hogy 2016-ban elér hozzánk a szolgáltatás.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
