A Labor Day miatt hétfőn nem nyitottak ki a tengerentúli piacok, ezért szeptember első üzleti napján a befektetők figyelme az ázsiai és az európai tőzsdékre összpontosult. Míg előbbiek pozitívan zártak, addig az öreg kontinens részvényindexei veszteségesen hagyták maguk mögött a napot.

E negatív hangulat a kedden elsőként kinyitott ázsiai börzékre csak részben ragadt át, Hongkong 2,06, Sanghaj pedig 0,71 százalékkal csökkent, elsősorban amiatt, hogy továbbra is a gyengülés jeleit mutatja a kínai gazdaság. Ezúttal a szolgáltató szektorból érkezett csalódást keltő adat, a PMI-index 51,8 pontra esett vissza a júliusi 54,1-ről. A távol-keleti térségben csak Tokió erősödött, 0,3 százalékkal.

Európában sem volt egységes a kép. A vezető tőzsdék indexei közül a frankfurti DAX 0,3, a párizsi CAC-40 0,49 százalékos mínuszban állt kedden dél környékén, a londoni FTSE viszont enyhe, 0,07 százalékos pluszban.

A BUX még viszonylag jól megúszta, 0,2 százalékot veszítve ütötte el a delet. Az OTP Bank 0,32, a Richter 0,9 százalékos gyengülését nem tudta kompenzálni a Mol 0,3 százalékos erősödése, a Magyar Telekom pedig stagnált.

Hétfőn még jó napja volt a forintnak, a Moody’s meglepően kedvező péntek esti véleménye hatására erősödött, még ha nem is eget rengető mértékben. Kedden aztán felhők kúsztak a hazai fizetőeszköz fölé, az euróval szemben például a reggeli nyitáshoz képest 3 egységgel gyengült, aminek következtében délben már a 385-ös szint fölé került a kurzus. Ilyenkor látszódik, hogy ha rossz az általános nemzetközi hangulat, mennyit számít a kamatelőny, ami a Magyar Nemzeti Bank vágásai eredményeként – amely során a tavaly októberben irányadóvá kikiáltott egynapos betéti kamat 18-ról már 14 százalékra mérséklődött – jelentősen elolvadt. Ez azzal járhat, hogy a kedvezőtlenre fordult széljárás közepette kevesebben keresik a forintot, mostani gyengülése mögött ez (is) állhat.

Csendesen zárta a hétfőt az euró a dollárral szemben, ami az Erste értékelése szerint nem volt meglepő a tengerentúli kereskedési szünet miatt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a hétfő délutáni beszédében sem adott iránymutatást arról, milyen lehet a szeptember 14-ei kamatdöntés, így továbbra is kérdéses a múlt héten még valószínűbbnek tűnő szigorítás. Vélhetően ennek is betudhatóan kedd reggel erősödik a dollár, 1,074 körül mozog a jegyzés. 

A világpiaci energiaárak ellentétes irányban mozogtak.

Az olajfajták közül az északi-tengeri Brent hordója 0,85, az észak-amerikai könnyűolajé (WTI) 0,48 százalékkal ment le, 88,24, illetve 85,14 dollárra, igaz, még így is a tízhónapos csúcsuk körül tartózkodnak. A befektetők várják, hogy Szaúd-Arábia is meghosszabbítja-e a termeléscsökkentési döntését október végéig, mint ahogy nemrég Oroszország tette – mutatott rá az Erste. Ez napi 1 millió hordóval kisebb kínálatot jelenhet a világpiacon és további lendületet adhat az olaj árának. A Goldman Sachs szerint a kőolaj világpiaca az idei utolsó negyedévben erősen deficites lesz, napi 2,3 millió hordóval haladhatja meg a kereslet a kínálatot. Ezzel szemben a Gunvor nevű globális nyersanyagkereskedő cég az elégtelen kőolajkeresletre hívta fel a figyelmet. A társaság elemzői szerint Európa recesszióban van, az USA növekedése lassul, Kína pedig nem igazán talál magára. Ez pedig az olajkereslet gyors süllyedését hozhatja, ami a 70 dollár körüli szintre csökkentheti a Brent árát az év végére.

A nemzetközi gázügyletek elszámolásánál irányadó TTF jegyzése nőtt a rotterdami árutőzsdén, de csak egy százalék alatti mértékben, 33,9 euróra. 

A nemesfémek is olcsóbbá váltak, az arany kevésbé, 0,54 százalékkal, 1956 dollárra, az ezüst azonban már masszívabban, 2,86 százalékkal, 23,86 dollárra.

Az Erste az arany gyengülését a dollárhozamok emelkedésének tudja be. A tízéves kötvény jelenleg 4,26 százalékos hozam mellett forog. A befektetők szerint a következő hetekben továbbra is az inflációról és a gazdasági aktivitásról szóló hírek lesznek a figyelem középpontjában. Utóbbi az USA esetében mérséklődik, kérdés, hogy ez elegendő-e az infláció csökkentéséhez. Eközben a Goldman Sachs egyre kisebb esélyt lát, hogy recesszióba süllyedne az amerikai gazdaság. A friss várakozásaik szerint 15 százaléknyi esély mutatkozik a gazdasági visszaesésre, míg korábban 20 százalékot jeleztek, ezzel együtt a Bloomberg konszenzusa 60 százalékos értékről tanúskodik. A bank véleménye szerint a reáljövedelem újra gyorsulhat 2024-ben, valamint a Fed szigorítási törekvései is eltűnnek jövő év elejére – idézte a KBC Equitas.

Kedden az európai PMI-adatokra, valamint az EKB vezetőinek nyilatkozataira figyelhetnek a befektetők.

Ezúttal a kriptoeszközök is vegyesen mozogtak. Az ismertebbek közül a Bitcoin árfolyama 0,4 százalékkal ment le, 25 775 dollárra, ezzel szemben az Ethereumé 0,24 százalékkal nőtt, 1633 dollárra.

A Barclays elemzői szerint a kötvénypiacok nem árazzák megfelelően a környezeti kockázatokat. Az elemzők szerint az állampapírok árazásában alig veszik figyelembe a befektetők a természeti értékek elhanyagolásából eredő kockázatokat, pedig ennek közvetlen hatása van a gazdasági teljesítményre, az állami kiadásokra, és így az országkockázatra. Az elemzők kihangsúlyozzák, hogy a természeti katasztrófák ritkán állnak meg országhatároknál; globálisan ellátási lánc-problémákat, volatilis nyersanyagárakat, és pénzügyi problémákat okoznak – így nem csak a kockázatos államok kötvényeinek hozamában, hanem megfelelő kockázatértékelési módszerekkel az egész eszközosztályban meg kellene jelennie az ilyen típusú kockázati feláraknak.

Ugyancsak az Equilor Befektetési Zrt. hírlevelében olvastuk, hogy a Morgan Stanley szerint 2024-re a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás az egészségügyi költségvetések 11 százalékát fogja képviselni, pont a dupláját a 2022-es aránynak. Ez a növekedés az AI átalakító potenciáljának köszönhető a különböző egészségügyi szektorokban. Az AI nemcsak a gyógyszerkutatásra korlátozódik, hanem kiterjed a diagnosztikára, az orvosi technológiára, a biopharmára és az egészségügyi szolgáltatásokra is. Az ezen szektorok vezető vállalatai várhatóan profitálnak az AI és a gépi tanulás elterjedésétől.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)